Bár a humor általános jelenség a Tisztelt Házban – a vicces „beszólások” mindig is jellemzőek voltak képviselőinkre – mindeddig példa nélküli a rendszerváltás óta eltelt húsz évben, hogy törvényjavaslatként is egy tréfával szembesüljön a honpolgár.
A törvénytervezet előzményei
„Feri (Gyurcsány Ferenc) isteni húsokat grillezett a kertben, fröccsöztünk és közben dolgoztunk” – nyilatkozta dr. Molnár Csaba a Nemzeti Együttműködés Rendszerét Megtestesítő Személy iránt érzett szeretet, hűség és hála kifejezéséről benyújtott törvényjavaslat születési körülményeiről. A Dr. Molnár Csaba, Dr. Oláh Lajos, Dr. Vadai Ágnes, Baracskai József, Dr. Kolber István, Gyurcsány Ferenc, Ficsor Ádám, Varju László, Mesterházy Attila, Mandur László, Lendvai Ildikó, és Kovács László indítványaként, T/589.-es számon jegyzett iromány az MSZP sajátos reakciója az 1/2010. (VI. 16.) OGY politikai nyilatkozatra, valamint a 1140/2010. (VII. 2.) Korm. határozatra. A politikai nyilatkozat és a kitűzéséről rendelkező Kormányrendelet nemcsak az ellenzéki pártok tiltakozását váltotta ki. Az Alkotmánybíróság és – Sólyom László mandátumának lejártáig – a Köztársasági Elnök Hivatala is úgy döntött, hogy nem függesztik ki a Nemzeti Együttműködési Nyilatkozatot. Az MSZP javaslata azonban többek szerint túllőtt a célon. Navracsics Tibor így fogalmazott: „Mi, akármilyen keményen támadtuk az MSZP-t, egyre mindig ügyeltünk: az általuk vallott értékeket soha nem gúnyoltuk ki.” Szijjártó Péter pedig azt mondta az MSZP-s indítványról: „Ha valakinek az ország jelenlegi helyzetében ennyi mondanivalója van parlamenti képviselőként, az jobb lenne, ha e havi fizetését visszaadná.”
A törvényjavaslat tartalma
A törvénytervezet 6. §. -ból áll. Az első tartalmazza az értelmező rendelkezéseket. Itt megtudhatjuk mi az a SZALEFORELÉNER (Szavazófülkékben Lezajlott Forradalom Eredményeként Létrejött Nemzeti Együttműködés Rendszere) és hogy ki is a NEMESZ (Nemzeti Együttműködést Megtestesítő Személy – azaz Orbán Viktor). A 2.§. szól arról, hogy a NEMESZ portréját életútjának rövid ismertetésével együtt ki kell függeszteni a középületekben, jól látható helyen. (a nyomtatvány minőségét, megvilágítását a keret karbantartását is e paragrafus szabályozza). A 3. §. nemzet -és munkaszüneti nappá minősítené Orbán Viktor születésnapját, míg a 4. §. büntetőjogi szankciókat helyez kilátásba a portré eltávolításának esetére. Az 5.§. a Kormányt hatalmazza fel további rendelkezések meghozatalára és a rendelkezések betartását ellenőrző szervezet felállítására. A 6.§. határoz a hatálybalépésről.
Az MSZP szándéka szerint „Megpróbálta az 1950-es éveket idézni. Akkor volt divat az, hogy a nemzet hős vezérének a tetteit a parlament becikkelyezte…”
Kérdés ezek után, hogy van e korlát a jogalkotó előtt vagy bármilyen ötletből lehet törvényjavaslat?
A törvényalkotásra vonatkozó szabályokat a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvényben, az Országgyűlés Házszabályában (46/1994. (IX. 30.) OGY határozat) és az Alkotmányban találhatunk. Részletes iránymutatásul szolgál a jogalkotó számára a 61/2009 (XII. 14.) IRM rendelet a jogszabályszerkesztésről, mely „a jogszabály tervezetének a megszerkesztésére és a megszövegezésére, valamint a megalkotott jogszabály megjelölésének a jogszabály kihirdetése során történő megszövegezésére vonatkozó követelményeket határozza meg.”
A jogalkotásról szóló törvény meghatározza a törvényhozási tárgyak körét. Eszerint az Országgyűlés törvényben állapítja meg a társadalmi rendre, (az Alkotmányban felsorolt állami szervek működésére, a társadalmi szervezetekre és az érdekképviseleti szervek jogállására, az országgyűlési képviselőkre és a valamint jogállásukra, a miniszterek és az államtitkárok jogállására és felelősségére, a népszavazásra, a bűncselekményekre, a büntetésekre és a büntetés-végrehajtásra, a büntető, a polgári és az államigazgatási eljárásra) a gazdasági rendre, (tulajdonviszonyokra, a magánszemélyekre és a jogi személyek vagyoni viszonyaira, az állam kizárólagos gazdasági tevékenységére, a népgazdasági tervezésre, állami pénzügyekre, az adókra, a munkaviszony és a munkavédelem alapvető kérdéseire, stb.) az állampolgárok alapvető jogaira és kötelezettségeire (az állampolgárságra, az egyesülési és a gyülekezési jogra, sajtóra vonatkozó rendelkezésekre, házasságra és a családra, oktatásra, közművelődésre, öröklésre stb.) vonatkozó szabályokat.
Az Alkotmány az Országgyűlés jogkörébe utalja a törvényhozást (19. §. (3) b,) és meghatározza mely döntés meghozatalához szükséges a képviselők kétharmados többsége.
A Házszabály 85-86. § foglalkozik a törvényjavaslatokkal. Eszerint, „a törvényjavaslat az Országgyűlés hatáskörébe tartozó jogszabály megalkotása iránti javaslat, amely tartalmazza a törvény javasolt szövegét és címét. A törvényjavaslathoz indokolást kell fűzni. ”
Arra vonatkozóan nem találni utalást, hogy mit nem lehet törvényben szabályozni. Úgy tűnik nincs a törvényjavaslatok tartalmát ilyen módon megkötő szabályunk. A jogszabályi hierarchiának természetesen érvényesülnie kell, így a felsőbb fokozatú jogszabályokkal nem állhat ellentétben egy javaslat.
A fenti törvényjavaslatból természetesen nem lesz törvény. A jogszabály érvényességéhez szükség lenne arra, hogy azt az arra kifejezetten jogosult állami szerv (az Országgyűlés) a vonatkozó eljárási szabályoknak megfelelően megalkossa. A javaslat már ezen a ponton valószínűleg elbukik. 2010. július 6-án az illetékes bizottság – az alkotmányügyi – kijelölése megtörtént, és a tervezet most a tárgysorozatba vételre vár.
A Kormány törvényalkotási munkáját nem csak az ellenzék „segíti”
Július 13-án látott napvilágot az Eötvös Károly Intézet állásfoglalása, melyben a T/649-es és a T/676-os Alkotmánymódosításokat karikírozza. A két javaslat között mindössze annyi a különbség, hogy az elsőben szereplő öt évről a második javaslat már három évre csökkenti azt az időszakot, melyet követően a Magyar Honvédség, a Rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathatnak (nem indulhatnak jelöltként az országgyűlési képviselők választásán, az európai parlamenti választáson, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek, valamint a kisebbségi önkormányzati képviselők választásán). A módosításra azért volt szükség, mert Borkai Zsolt győri polgármester 2006-ban szerelt le, így az eredeti javaslattal az ő polgármesterségének is vége szakadna. Ezért – nem kevés iróniával – az Eötvös Károly Intézet a következőképpen módosítaná az Alkotmány 40/B. § (4) bekezdését:
„(4) A Magyar Honvédség, a Rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, politikai tevékenységet nem folytathatnak, továbbá ─ kivéve a B. Zs. monogrammal rendelkező állampolgárokat ─ szolgálati jogviszonyuk fennállása alatt és annak megszűnését vagy megszüntetését követő öt évig nem indulhatnak jelöltként az országgyűlési képviselők választásán, az európai parlamenti választáson, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek valamint a kisebbségi önkormányzati képviselők választásán.”
Most már csak azt kell eldöntenünk, hogy sírjunk vagy nevessünk…
