„A jogállam politikai és jogi kultúrája szerintem komoly károkat szenved, ha intézkedései nyilvánvalóan bosszúvágyon és képmutatáson alapulnak.”- hangsúlyozza Herbert Küpper jogász professzor a Jogi Fórumnak adott interjúban.
“Szakmailag a meglévő alkotmány elfogadható, bár a rendszerváltás óta bekövetkezett számos változásnak köszönhetően nem egységes, hanem ellentmondásos. Főleg a kapcsolódó alkotmánybíráskodás oldotta fel a belső ellentmondásokban bővelkedő alkotmány inkoherenciáját és fejlesztette az alkotmányos élet mindennapjaiban használható játékszabállyá . De a jó ellensége a jobb, ezért egy átgondolt és ellentmondásmentes alkotmány nem lenne haszontalan. “
Dr. Herbert Küpper professzort, a regensburgi székhelyű Institut für Ostrecht (Kelet-Európai Jogi Intézet) magyar joggal foglalkozó tudományos referense, neves nemzetközi és alkotmányjogász. Küpper profeszor Romsics Viktor kérdéseire válaszolva részletesen beszél a magyar alkotmánytörténet legújabb fejezeteiről, valamint az állampolgársági jog néhány időszerű problémájáról. Az interjúban szó esik többek között a magyar alkotmány és a hozzá kapcsolódó alkotmánybírósági “esetjog” életképességéről, a minősített többségű parlament, az alkotmányozás és a kettős állampolgárság magyar problematikájáról, az országgyűlési képviselői és a polgármesteri tisztség összeférhetetlenségének, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti képviseletének kérdésköréről, továbbá a magyar önkormányzati rendszer anomáliáiról.
“Az eredményes alkotmányozás előfeltétele, hogy az eljárás végére megszülető szöveg minél szélesebb körű elfogadást élvezzen. Ne csak egy frakció termékének, hanem a nép egésze akaratának véljék és érezzék az emberek. […] A népképviseleti szervben az ellenzéket be kell vonni (és illik is) az alkotmányozás eljárásába. […] A lényeg az, hogy az összes demokratikus párt az új alkotmány mögött álljon, talán nem minden párt minden egyes szakasz mögött, de egészében nézve az új alkotmányt minden demokratikus párt elfogadhassa és el is fogadja.”
“… a „kettős állampolgárság“ félrevezető fogalom. Magyarország csak a magyar állampolgárságról rendelkezhet. Ha Magyarország külföldi állam polgárának adja a magyar állampolgárságot, akkor az érintett személy addigi állama úgy reagálhat, hogy megszünteti vagy visszavonja saját állampolgárságát. […] Ezzel a lehetőséggel a szlovák törvényhozó is élhet.”
“A magyar tervek szerint a magyar állampolgárság akkor is megszerezhető, ha a kedvezményezett nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel. Ez a „távolsági honosítás“ talán nem is a vonatkozó nemzetközi jog betűjét, de a szellemét mindenképpen megsérti. Az érintett szomszédos országok ezt a magyar intézkedést bizonyos legitimitással saját belügyeikbe való beavatkozásnak foghatják fel.”
“Magyarországon a mai formájában az egész önkormányzati rendszer életképtelen, ezért ezt a rendszert egészében meg kell reformálni. Megfelelően működő önkormányzatok esetében állami feladatok átruházása nem jelent problémát. Az se, hogy a polgármester vagy más szerv az átruházás címzettje.”
“Ha azt elemezzük, hogy a parlamenti kisebbségi képviseletek mit érnek el (vagy inkább nem érnek el), akkor világos lesz, hogy az etnikai kisebbségek jelenléte a parlamentben legfeljebb jelképes. Ez a jelkép a belső etnikai béke szempontjából fontos lehet (nem annyira Magyarország esetében, de talán néhány szomszédos országban igen, és akkor a magyar „kirakat-szabályok“ is hozzájárulhatnak a régió etnikai békéjéhez), vagy éppen külpolitikai okokból.“
“Az önkormányzati rendszer már említett működésképtelensége nagymértékben az egységek túlaprózódására vezethető vissza. Ilyen kis egységek a modern közigazgatás terhét nem bírhatják el. […] Ha életképes egységek megteremtésére kerül sor, akkor a finanszírozás kérdése is egyszerűbben oldható meg. A mostani rendszer finanszírozhatatlan…“
Az interjú teljes terjedelmében elolvasható a Jogi Fórum “interjúk” mellékletében →
