Az Egyesült Államokban nem ritka, hogy 70-80 éves kor feletti bírók ítélkeznek, ám John Paul Stevens, a Supreme Court legidősebb és legtekintélyesebb tagja idén nagyon közel állt egy újabb rekord felállításához.
Az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának (Supreme Court of the United States) oszlopos tagja, a legendás Stevens bíró 35 évnyi legfelsőbb bírói pályafutás és 40 évnyi jogszolgáltatás után idén júniusra tervezi visszavonulását. Ezt 2010. áprilisában hozta a világ tudomására – egy időben a 90. életévének betöltésére rendezett ünnepséggel. Rajta kívül csak egyetlen idősebb tagja volt 1902-1932 között a testületnek: Oliver Wendell Holmes, Jr. aki két hónappal a 91. életéve betöltése előtt ment nyugdíjba. A tengerentúlon egy bírónál nemcsak a szakmai tudás és rátermettség a fontos, hanem jócskán számít a megfelelő mennyiségű élettapasztalat is. Jól példázza ezt az a tény, hogy a legidősebb, még hivatalban lévő szövetségi bíró az idén 102 (!) éves Wesley Brown. Nemcsak ő a legidősebb, de ő a leghosszabb ideje hivatalban lévő szövetségi bíró is, hiszen tisztségét még 48 évvel ezelőtt, 1962-ben kapta Kennedy elnöktől.
A Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjára is gyakran kerül olyan bíró, aki korára való tekintettel kiváló rálátással rendelkezik nemcsak a jogi aspektusokra, hanem az élet különböző összefüggéseire is. Harlan Fiske Stone például jelölésekor, 1941-ben 68 éves volt és 73 éves korában bekövetkezett haláláig állt a Legfelsőbb Bíróság élén. Az angolszász jogrendszerek rokon vonása, hogy nemcsak az amerikaiaknál, hanem a briteknél is előszeretettel jelölnek olyan elnököt a Supreme Court élére, aki elég tekintéllyel és élettapasztalattal rendelkezik ahhoz, hogy ezt a pozíciót maximálisan ellássa. Nagy Britanniában a Supreme Court jelenlegi elnöke, Lord Phillips idén januárban lett 72 éves.
Habár nem sikerült Holmest túlszárnyalnia, Stevens bíró mégiscsak figyelemre méltó színfoltja az amerikai bíráskodásnak. Nemcsak az életkora, hanem a kvalitásai miatt is. Már az egyetemen is kiemelkedett társai közül, az iskola történetének legjobb eredményével végzett a Nortwestern University Law School-jában. 1975. decemberében William O. Douglast követte a legfőbb bírói székben, aki 36 év 209 napig – ezzel a leghosszabb ideig – állt a Legfelsőbb Bíróság szolgálatában. John Paul Stevens kicsivel több, mint egy évvel marad le Douglas mögött. Az viszont tény, hogy ő az egyedüli, aki legfőbb bíróként 3 legfelsőbb bírósági elnökkel (Warren E. Burger, William Rehnquist, John G. Roberts) szolgált együtt és 7 amerikai elnök ( Gerald Ford, Jimmy Carter, Ronald Reagen, George H. W. Bush, Bill Clinton, George W. Bush, Barack Obama) váltotta egymást bírói tevékenysége során.
Az európai ember számára a legfelsőbb bírósági székben eltöltött 35 év hosszú időnek tűnhet, ugyanakkor az amerikaiak számára ez teljesen természetes. Mint ahogyan az is, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöki székében is lehet nagyjából ugyanennyi időt eltölteni. John Marshall 1801 és 1835 között kicsivel több, mint 34 éven keresztül volt folyamatosan a Supreme Court feje. Gondoljunk csak bele, hazánkban például elképzelhetetlen lenne, hogy akár a Legfelsőbb Bíróság, akár az Alkotmánybíróság élén 34 éven keresztül ugyanaz az ember elnökölne. Amerikában ugyanis nincsen külön az európai értelemben vett Alkotmánybíróság felállítva, a törvények alkotmányossági felülvizsgálatát a rendes bíróság végzi. Pont amiatt, hogy ilyen sokáig maradt hivatalában, az egyik legnagyobb befolyással bíró elnöke volt Marshall a testületnek és ő az, akinek egy 1803-as ügyben (Marbury contra Madison ügy) született ítéletéhez köti a jogirodalom a bírói felülvizsgálat intézményesülését.
Európában egészen más a helyzet. A legtöbb kontinentális jogrendszerű országban ugyanis általában meghatároznak egy bizonyos korhatárt, aminek a betöltésével megszűnik a bírói hivatás. Ez az ún. „felső korhatár”. Németországban például az alkotmánybírák felső korhatára 68 év, míg az osztrákoknál a hetvenedik életév betöltése1. Hazánkban törvény2 rendelkezik arról, hogy a bíró szolgálati viszonya megszűnik, ha a felső korhatárt (70. életév) elérte. Ebben az esetben az előterjesztést olyan időpontban kell megtenni, hogy a felmentési idő a 70. életév betöltését megelőzően járjon le.
Habár a hetvenedik életév eléréséig még hivatalban maradhatnának, ma már egyre kevesebb olyan bíró van, aki ennyi idősen vonul nyugdíjba. Jelenleg a fővárosban – bíróságok tájékoztatása alapján- mindösszesen két olyan bíró dolgozik, aki a jövő év elején tölti be a felső korhatárt. Azt azonban nem tiltják hazánkban sem, hogy a jog által megállapított legmagasabb korhatárt átlépő bírák bírósági titkárként dolgozzanak tovább, ám ez a szám is folyamatosan csökken.
Ugyanígy az Alkotmánybíróságban betöltött tagság is megszűnik a 70. életév elérésével, az Alkotmánybíróság tagja a 70. életévének betöltésekor nyugállományba vonul3. Magyarországon inkább az ügyvédek világában gyakori az, hogy valaki hosszasan, akár élete végéig praktizál. Ehelyütt feltétlen meg kell, hogy említsem Dr. Schirilla György jogász – jogtudóst a növényvédelemi jog megteremtőjét, aki 2009. őszén, életének 100. évében bekövetkezett haláláig volt a Budapesti Ügyvédi Kamara legidősebb tagja. A Kamara tájékoztatása szerint jelenleg Budapesten a legidősebb aktív, még praktizáló ügyvéd az 1918-ban született Dr. Körmendy-Ékes Sándorné, őt követi a sokak által ismert 1919-es születésű Dr. Bárándy György.
1Chronowski Nóra: Az Alkotmánybíráskodás ( JURA , 7. évfolyam – 2001. 2. szám p. 143.)
