Az adóhatóság a bevallás benyújtásának késedelme, illetve elmulasztása miatt mulasztási bírságot szabhat ki. Az említett szankciónak kettős szerepe van, egyfelől a jogszabálysértés elkövetéséért anyagi hátrány éri az adózót, másfelől a jövőre nézve visszatartó hatást gyakorol.
A bevallás benyújtásának esedékességi időpontjait az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 1. számú melléklete rögzíti. Az adóhatóság mulasztási bírságot szabhat ki, ha az adózó bevallási kötelezettségét a bevallás határidejét követően, de az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően késedelmesen teljesíti és késedelmét nem menti ki. Előfordulhat, hogy az adózó bevallási kötelezettségének a megadott törvényi határidőig önhibáján kívül nem tud eleget tenni. A törvény szerint azonban lehetősége van az adózónak arra, hogy mulasztását a cselekmény egyidejű pótlása mellett igazolja. Ennek alapján tehát adóbevallás benyújtásában akadályozott adózó az akadályoztatás megszűnését követő 15 napon belül tesz adóbevallást. A késedelem igazolására vonatkozó ún. igazolási kérelmet a bevallással egyidejűleg kell benyújtani. A természeti körülmények – napjainkban az árvízi helyzet – miatt akadályozott adózó részéről nem szükséges az igazolási kérelem részletes indokolása, elegendő a veszélyhelyzetre való hivatkozás. Ha az adózó elektronikus úton nyújtott be késedelmesen bevallást az igazolási kérelmet papíralapon kell eljuttatni az adóhatósághoz.
Abban az esetben, ha az adóhatóság azt állapítja meg, hogy az adózó által késedelmesen benyújtott bevallás hibás, úgy az adózó csak a késedelemért szankcionálható.
Ha a hibás és késedelmes adóbevallást adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő ellenjegyezte, úgy a bevallás késedelme miatt az adózó, a hibás adóbevallás miatt a fent említettek terhére lehet a bírságot megállapítani.
Az adóbevallást az adózó képviselője vagy meghatalmazottja is aláírhatja. Ebben az esetben az adóhatóság a mulasztási bírságot adózó terhére szabja ki.
Ha a bevallást az adózó adóhatósághoz bejelentett állandó meghatalmazottja nyújtja be késedelmesen, a késedelemért a képviselő szankcionálható, kivéve ha bizonyítja, hogy a bevallási késedelem az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza.
A bevallás késedelme miatt kiszabott mulasztási bírság nem érinti az adózó késedelmi pótlékfizetési kötelezettségét.
Mulasztási bírságot szab ki az adóhatóság akkor is, ha az adózó nem tett eleget bevallási kötelezettségének. A bevallás benyújtásával egyenértékű, ha az adózó az adóhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon nyilatkozik, hogy a bevallás benyújtására az adott időszakban azért nem került sor, mert adókötelezettsége nem keletkezett. Amennyiben az adózó ilyen nyilatkozatot tett, úgy bevallási kötelezettségének elmulasztása miatt nem szankcionálható.
A bevallási kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztási bírság megállapításával egyidejűleg az adóhatóság az adózót – határidő tűzésével – teljesítésre hívja fel. A kiszabott bírság kétszeresét kell újabb határidő tűzésével megállapítani, ha a teljesítésre kötelező, előző határozatban előírt határidőt az adózó elmulasztotta. A kötelezettség teljesítése esetén a kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető. A mérséklés történhet hivatalból, illetve az adózó kérelmére is. A bírság mérsékléséről az adóhatóság külön határozatban rendelkezik.
Amennyiben a bevallás elmulasztása miatt az adóhatóság mulasztási bírságot szabott ki és a határozat kiadását követően az adózó a bevallás benyújtásával egyidejűleg igazolási kérelmet terjeszt elő, az adóhatóságnak a kérelmet el kell bírálnia. Ha az adóhatóság elfogadja az igazolási kérelmet, akkor a mulasztási bírságot kiszabó határozatot vissza kell vonnia.
A bevallás benyújtásának késedelméért, illetve elmulasztásáért tételes mértékű felső határral meghatározott mulasztási bírság szabható ki, amely magánszemélyek esetében 200 ezer forintig, más adózók esetében 500 ezer forintig terjedhet.
A mulasztási bírság kiszabásánál az adóhatóság törvényi kötelezettsége, hogy az eset összes körülményét mérlegelje, így az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. Így ha az adóhatóság a szabálytalanság megállapítása mellett olyan körülményeket is feltár, amely a bírság mérséklését vagy a bírság kiszabásának mellőzését indokolják, azt a mulasztási bírságot kiszabó határozat meghozatala során figyelembe veszi.
