Új kódexünk részletes szabályokat állapít meg az alapítványokkal kapcsolatban. Az új szabályok hatályba lépésével magáncélra létrehozott, akár rövid ideig működő, esetlegesen üzletszerű tevékenység végzésére feljogosított alapítványokkal is találkozhatunk. Kérdés, hogy mikor…
A hatályos szabályok alapján alapítványt tartós, közérdekű célra lehet csak létrehozni. A bírói gyakorlat – kiterjesztő értelmezéssel – egy park létrehozását, vagy egy szobor felállítását tartós, egy-egy személy meggyógyítását pedig közérdekű célnak minősít. Az új kódex alapítványi szabályai mögött meghúzódó jogalkotói szándék azt a koncepciót tükrözi, miszerint az állam támogatási politikájának nem az alapítvánnyá minősítés feltételeiben, hanem a közhasznúvá nyilvánításban, illetve az ahhoz kapcsolódó adókedvezményekben kell érvényesülnie. Mindemellett eltűnik az alapítvány és az egyesület közti azon különbségtétel is, hogy az egyesületi szabályozás csupán nem jogellenes célt kíván meg, az alapítványok esetében viszont kizárólag tartós és közérdekű célt ismer el hatályos magánjogunk.
Az új kódex szerint természetes személy és jogi személy meghatározott célra alapítványt hozhat létre. Az alapító okiratban az alapítvány javára, céljának megvalósításához vagyont kell rendelni, melyet az alapító az alapítvány működése során nem vonhat el, és nem követelhet vissza. Az új szabályozásból kikerül tehát a tartós és közérdekű cél megjelölése: alapítványrendelés magán és közcélra egyaránt történhet. A cél közérdekűségét ezentúl az adó- és egyéb kedvezményeket szabályozó jogszabályok ismerhetik el. A cél tartósságának követelménye is megszűnik. Új elemként rögzíti a törvény, hogy alapítvány nem hozható létre jogszabályba ütköző, jogszabály megkerülésére irányuló vagy a jóerkölcsöt sértő célra, továbbá elsődlegesen üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására sem. Expressis verbis kimondja, hogy alapítvány nem irányulhat olyan célra, amelynek kedvezményezettje az alapító, az alapítványhoz csatlakozó személy, az alapítvány kezelője vagy kuratóriumának tagja, valamint ezen személyek hozzátartozója. Újdonság továbbá, hogy az alapító az alapítványt üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására is feljogosíthatja, azonban az alapítvány által folytatott ilyen tevékenység az alapítványi cél megvalósítását nem veszélyeztetheti.
A hatályos szabályozás alapján az alapító okirat kötelező tartalmi elemei a név, a székhely, a cél, valamint a vagyon és annak felhasználási módja. Az új kódex szerint az alapító okiratban rendelkezni kell – az előbbieken felül – az alapítványhoz csatlakozás lehetőségéről (nyílt alapítvány) vagy éppen ezen lehetőség kizárásáról (zárt alapítvány), továbbá az alapítványt kezelő szerv, illetve a kuratórium összetételéről is. Az alapító a jövőben feljogosíthatja az alapítványt üzletszerű gazdasági tevékenység végzésére, valamint kedvezményezetteket is meghatározhat. Ha az alapító okirat az alapítványt üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására is feljogosítja, az alapítvány javára rendelt vagyon nem lehet kevesebb a gazdasági társaságokról szóló törvény szerint a korlátolt felelősségű társaság alapításához előírt jegyzett tőke legkisebb összegénél.
Változatlan maradt az alapító okirat módosításának kivételessége: csak, ha az az alapítvány céljának megvalósítását nem veszélyezteti, de az alapítvány vagyona az alapító okirat módosításával továbbra sem csökkenthető. Nyílt alapítvány javára a működése megkezdéséhez, zárt alapítvány javára pedig az alapítványi cél megvalósításához szükséges vagyont kell rendelni. A pénzbeli juttatást az e célra nyitott bankszámlán, a nem pénzbeli juttatást pedig az alapító okiratban meghatározott módon kell az alapítvány rendelkezésére bocsátani.
Alapítvány – az alapító okirat mellett – írásbeli végrendeletben vagy öröklési szerződésben is létesíthető (ilyenkor az alapító okiratot a végintézkedésnek kell tartalmaznia), továbbá az örökhagyó meghagyásban is elrendelheti alapítvány létesítését. A végintézkedéssel létesített alapítvány esetében az alapítvány nyilvántartásba vétele iránt a végrendeleti végrehajtó (hiányában kirendelt ügygondnok) köteles eljárni. Meghagyás esetén az örökhagyó meghatározza a létesítendő alapítvány célját és vagyonát, valamint kijelöli azt a személyt, aki az alapítvány létrehozására köteles. A jelenlegi szabályok szerint, ha az alapítvány létrehozása végrendeletben történt, arról a bíróságot értesíteni kell és az alapítványt közérdekű meghagyásnak kell tekinteni.
Az alapítványt annak székhelye szerint illetékes megyei bíróság, illetve a Fővárosi Bíróság az alapító kérelme alapján veszi nyilvántartásba. 2011. január 1-jétől a kérelem elektronikus úton is előterjeszthető, ebben az esetben a bíróság elektronikus nyilvántartásba vételi eljárás keretében határoz. A bíróság az alapítvány adatait számítógépen rögzíti, a fennálló és a törölt adatok, valamint a bírósághoz benyújtott iratok nyilvánosak, azokat 2011. január 1-jétől bárki ingyenesen megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet.
Az üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató alapítvány általános jogutód nélkül történő megszűnése esetén a vállalkozások felszámolására vagy végelszámolására vonatkozó szabályok az irányadóak. Az ilyen tevékenységet nem folytató alapítványok esetében a megszűnéskor egyszerűsített követelésrendezési eljárásra kerül sor. Az eljárás szabályait az új Ptk. hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 2010. évi XV. törvény (Ptké.) tartalmazza. Eszerint az egyszerűsített követelésrendezési eljárás megindításáról az alapító határozattal dönt és az alapítvány kezelőjének kéttagú elszámoló bizottságot választ. Az eljárás megindításának kezdő időpontja az erről szóló alapítói határozat kelte. A határozatot meg kell küldeni – többek között – az alapítványt nyilvántartó bíróságnak, a felügyeletet ellátó ügyészségnek, az illetékes adó- és vámhatóságnak, valamint a munkaerőpiaci szervnek és a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatónak. Az elszámoló bizottság az eljárás megindításáról tájékoztatást tesz közzé az alapítvány honlapján vagy legalább egy országos napilapban. Az alapítványt nyilvántartó megyei bíróság az eljárás tényét a nyilvántartásba bejegyzi, az eljárást az alapítvány neve mellett az „e.k.e” rövidítés jelzi. Az elszámoló bizottság gondoskodik a vagyon kezeléséről, elkészíti a nyitó mérleget, nyilvántartásba veszi a hitelezői követeléseket, kezdeményezi a szerződések megszüntetését, elkészíti a zárómérleget, a záró adóbevallást, a vagyonfelosztási javaslatot, valamint jelentést tesz az alapítónak az egész követelésrendezési eljárásról. Amennyiben az alapító elfogadja a jelentést, akkor az eljárást határozattal befejezettnek nyilvánítja, és erről értesíti a bíróságot, amely a határozat alapján nyilvántartásából törli az alapítványt. Ha a mérlegből megállapítható, hogy az alapítvány vagyona nem fedezi a hitelezői követeléseket, az elszámoló bizottság értesíti az alapítót. Amennyiben az alapító a hiányzó összeget 30 napon belül nem bocsátja az elszámoló bizottság rendelkezésére, akkor a bizottság felszámolási eljárást kezdeményez.
Új szabály, hogy az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetére az alapító okiratban előírható, hogy a hitelezők kielégítése után megmaradó vagyon az alapítót vagy az általa meghatározott személyt illeti meg (szemben a hatályos szabályozással, amely alapján a megszűnt alapítvány vagyonát a bíróság hasonló célú alapítvány támogatására köteles fordítani). Egy megkötés azért maradt: ez a vagyonrész nem haladhatja meg az alapító által juttatott vagyont. Sőt az alapító még a jogutód nélküli megszűnéskor is határozhat az általa juttatott vagyon sorsáról. A megmaradt vagyont hasonló célú alapítvány akkor szerezheti meg, ha az alapító nem rendelkezett a megszűnő alapítvány vagyonáról, vagy az általa megjelölt személy a vagyont nem fogadja el, vagy azt nem szerezheti meg.
Új szabály, hogy alapítványhoz csatlakozni a nyilvántartásba vett alapítvány javára szolgáltatott vagyoni értékű hozzájárulással lehet, a személyes szolgáltatás nyújtására, munka végzésére vonatkozó kötelezettségvállalás csak akkor minősül csatlakozásnak, ha az alapító okirat így rendelkezik. Nyílt alapítványhoz bárki csatlakozhat, zárt alapítvány esetén a csatlakozás kizárt. A csatlakozó nem vonhatja vissza a vagyoni hozzájárulását, ha azt az alapítvány rendelkezésére bocsátotta.
Változatlan maradt az a szabály, mely szerint az alapító az alapító okiratban az alapítói jogok gyakorlására maga helyett más személyt is kijelölhet, és az alapítói jogok gyakorlására kijelölt személyt az alapítvány alapítójának kell tekinteni. Az új szabályok szerint az alapító az alapítvány kuratóriumát is kijelölheti, azonban kijelölését az alapító csak abban az esetben vonhatja vissza, ha e jogát fenntartotta, és a kijelölt kuratórium az alapítvány cél szerinti működését veszélyezteti. Ha az alapító jogait a maga számára fenntartó alapító vagy a kijelölt személy meghalt, megszűnt vagy egyébként a jogok gyakorlására tartósan vagy véglegesen képtelenné, továbbá, ha az alapítói jogok gyakorlására kijelölt kuratórium határozatképtelenné vált, az alapítói jog gyakorlására jogosultat a bíróság jelöli ki. A hatályos szabályok szerint ez utóbbi esetben az alapítói jogosultságok a bíróságot illetik meg.
Az alapítványra vonatkozó új szabályok (az elektronikus nyilvántartásba vétel és a nyilvántartásba történő betekintés szabályainak kivételével) 2010. május 1-jén léptek volna hatályba és a hatálybalépést követően nyilvántartásba vett alapítványok vonatkozásában lettek volna alkalmazandók. Az Alkotmánybíróság április 26-án elfogadott határozatában alkotmányellenessé nyilvánította az új Polgári törvénykönyv (új Ptk.) hatálybaléptetéséről szóló törvény (Ptké.) egyes rendelkezéseit, így a hatálybalépés még egy kicsit várat magára…
Kapcsolódó cikkek:
Kötelmi jogi újdonságok az új Ptk.-ban – 1. rész →
Kötelmi jogi újdonságok az új Ptk.-ban – 2. rész →
Kötelmi jogi újdonságok az új Ptk.-ban – 3. rész →
Személyhez fűződő jogok az új Ptk.-ban – Újdonságok az új Kódexben – 4. rész →
