A Legfelsőbb Bírósági hatályában fenntartotta azt a másodfokú ítéletet, mely egy folyamatos megbízási jogviszony jogellenesen gyakorolt rendkívüli felmondása miatt indult. BH2009. 331 (Legf. Bír. Gfv. X. 30.378/2008)
A folyamatos megbízási szerződés jellemzői
Mint a megbízási szerződés esetében általában, a folyamatos (tartós) megbízási jogviszony esetében sem meghatározott cél vagy eredmény elérésére vállal kötelezettséget a megbízott, hanem a tevékenység – magatartás – kifejtésére. Sajátossága annyi, hogy tartós megbízás esetében a tevékenység nem egyszeri, hanem a feladat huzamosabb ideit tartó ellátására szól. A folyamatos és az egyszeri megbízás elhatárolása a gyakorlatban nem történik mindig egyszerűen. Támpontul szolgálhat a szerződés időbeli hatálya. Amennyiben a feladatokat határozott ideig, de hosszabb időtartamon keresztül kell ellátni, vagy a szerződést határozatlan időre kötik a felek, vélhetően tartós megbízásról van szó. A tevékenység tartalma is utalhat tartós vagy folyamatos megbízási jogviszonyra. Ezekben az esetekben a szolgáltatás természete teszi a megbízást folyamatossá (tipikusan ilyen lehet az ügyvédei tevékenység). A vizsgált ügyben elsőként az elsőfokú bíróság állapította meg azt, hogy a felek között folyamatos megbízási jogviszony állt fenn, mégpedig a „szerződésben körülírt, a felperest terhelő elvégzendő tevékenységek tartalmára tekintettel”. A másodfokú bíróság ítéletének indoklásában szintén rámutatott, hogy a felek között tartós jogviszony jött létre ugyanis a felperesnek „huzamosan, időszakonként visszatérően ugyanazokat a feladatokat kellett ellátnia”.
A folyamatos megbízási szerződés felmondásának sajátosságai
A megbízónak igen széleskörű jogokat biztosít a jogalkotó a megbízási jogviszony felszámolására, hiszen számára a jogviszony megszüntetésére bármikor azonnali hatályú felmondást engedélyez. [Ptk. 483§ (1)] A megbízási szerződés felmondásának korlátozása vagy kizárása a Ptk. 483 §. (4) alapján semmis. Kivételt enged ez alól a jogalkotó a folyamatos megbízási szerződés esetében, ahol a felek a felmondás jogát korlátozhatják. A korlátozás lehet időbeli (a felek felmondási időt kötnek ki) vagy történhet egyéb kötelezettség teljesítésének (pl. pénzösszegfizetés) kikötésével. A felmondás jogát a felek ebben az esetben sem zárhatják ki, de a megbízott érdekeit a korlátozás lehetőségének engedélyezésével jogi védelemben részesíti a jogalkotó. Ennek indoka az lehet, hogy míg az általános megbízás esetében a megbízatás egy-egy meghatározott ügy ellátására vagy feladat végrehajtására szól és ezek teljesítésével szerződés általában megszűnik, folyamatos megbízás esetében a megbízás teljesítéséhez a megbízottnak vélhetően előkészületeket kell tennie. Esetleges anyagi ráfordításokat eszközölhet, visszamondhat más megbízásokat, alkalmazottakat vehet fel, azaz számos olyan lépést tehet, mely őt egy a megbízott általi azonnali hatályú felmondás esetén hátrányos helyzetbe hozná. Ezek kiküszöbölésének, orvoslásának egyik eszköze a Ptk. 483§ (3) leírt kártérítési kötelezettség. A másik megoldás a már említett felmondás korlátozás. [Ptk. 483 § (4)]. E megoldást külön is nevesíti az ügyvédi megbízások vonatkozásában az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény, mely kimondja, hogy „megbízó a megbízást írásban bármikor korlátozhatja, vagy azonnali hatállyal felmondhatja” viszont, „folyamatos megbízási jogviszony esetén a felek a felmondásról eltérően rendelkezhetnek.” [Ügyvédi törvény 24.§. (2) (3)
A Legfelsőbb Bíróság döntése
A vizsgált ügyben a felek közötti jogviszony felbontását az alperes (a korábbi megbízó) kezdeményezte. Mivel ezt közös megegyezéssel nem sikerült megvalósítania, a megállapodás azonnali hatályú felbontását kérte. A felperes az azonnali hatályú felmondás jogellenességének megállapítás a mellett a megbízási díjára valamint késedelmi kamatainak, mint kártérítésösszegnek a megállapítására nyújtott be keresetet. A Legfelsőbb Bíróságnak – mint felülvizsgálati bíróságnak – elsőként arra kellett választ adnia, hogy a jogviszony folyamatos volt e. Egyetértve az első és a másodfokú bíróság döntéseivel a Legfelsőbb Bíróság is azt állapította meg, hogy a felek közötti megbízási jogviszony folyamatos volt. Erre utalnak a megbízási szerződés szövegében használt „mindennapi” „állandó” „rendszeres” stb. kifejezések, valamint a szerződésben vállalt feladat, (jogi segítség nyújtása az alperes mindennapi szakmai munkájához), mely szintén folyamatosságot feltételez. Az alperes állítása szerint a folyamatos jogviszonyt korábbi szerződésnek kell megelőznie. Ezt az álláspontot a Legfelsőbb Bíróság elutasította, megállapítva, hogy a felek már első ízben kötött szerződésükkel is létrehozhatnak folyamatos megbízási jogviszonyt. Ezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a felek között folyamatos megbízási jogviszony volt így a felmondás jogának korlátozása jogszerűen történt. A felperes így joggal tartott igényt megbízási díjának megfizetésére.
