2010-ben várhatóan bevezetésre kerül az ACTA Egyezmény, azaz a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás, amely hatásos jogvédelmet jelenthet az illegális szoftverkereskedelem és egyéb szerzői jogok megsértéséből származó károk megelőzésére. Ezentúl az internetszolgáltatók felelhetnek a felhasználók jogsértő tevékenységéért.
Az Egyesült Államok és Japán 2006-ban kezdeményezte az egyezmény megkötését, amiről azóta hat fordulóban tárgyaltak a két ország és Ausztrália, Kanada, Új-Zéland, Mexikó, Szingapúr, több EU-tagország, illetve az unió nevében a soros elnök megbízottai. Legutóbb Dél-Koreában ültek asztalhoz a felek, és a tervek szerint a jövő év elején Mexikóban lezárják az előkészítést. Az ACTA titokzatos előkészítése azonban nem bizonyult szerencsés döntésnek: sokan felháborodással vettek tudomást róla, az európai internetszolgáltatók (ISP) szervezete (EuroISP) például a kiszivárgó információk alapján úgy látja, hogy a kereskedelmi egyezmény túlterjeszkedhet azon a határon, amely egy ilyen szerződés esetén elfogadható. Az ACTA készítői új stratégiát akarnak kínálni a szerzői és szabadalmi jogok megsértése, elsősorban a márkanév-hamisítás ellen – a dolog jelentőségére utal az OECD becslése, amely szerint évente 200 milliárd dollár értékű hamis áru keresztezi a világ országainak határait.
A stratégia szerint több lépésben folytatnák le a hamisítás elleni háborút. E célból született meg az ACTA (Anti-Counterfeiting Trade Agreement) Egyezmény tervezete, amely egyaránt megoldást nyújthat a márka, szabadalmi és a szerzői jogsértések ellen. Bizonyos pontokban hasonlóságot mutat az EU tervezett IPRED2 büntetőjogi harmonizációs irányelvével, annak hatályba lépését azonban még sem akarják megvárni az ACTA tárgyalódelegációi. Kostas Rossoglou, a BEUC (The European Consumers’ Organisation) fogyasztóvédelmi szervezet képviselője szerint meg kell várniuk az Európai Parlament és az Európai Tanács kifogásait, illetve javaslatait. Az IPRED2-vel kapcsolatban Rossoglou szerint az a legnagyobb probléma, hogy minden felhasználót gyakorlatilag potenciális bűnözőként kezel és ez a helyzet addig nem is változhat, amíg az európai törvényalkotók nem határozzák meg konkrétan, hogy mi tekinthető kereskedelmi mértékű jogsértésnek és mi nem.
Szolgáltatók felelhetnek a jogsértő ügyfelekért
Az ACTA kötelezné a szolgáltatókat, hogy hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek elrettentik a felhasználókat a szerzői jogi védelem alatt álló tartalmak tárolásától és továbbításától, végső soron szakítsák meg az e szabályok ellen vétkező ügyfeleik internetkapcsolatát. Eszerint az ACTA felelőssé teheti a szolgáltatókat az ügyfeleik által elkövetett jogsértésekért. Az EuroISP álláspontja szerint az olyan emberi alapjogokat illető kérdéseket, mint amilyen a világhálóhoz való szabad hozzáférés joga, nem lehet kereskedelmi megállapodásokban szabályozni ahelyett, hogy átlátható nemzetközi jogalkotási folyamatban határoznának róluk. Fő törekvéseik szerint nemzetközi szinten szabályozni akarják a hamis termékek megsemmisítését, lehetővé akarják tenni az ezek előállítására szolgáló berendezések megsemmisítését, feljogosítanák az aláíró nemzetek joghatóságait minden hamisítást bizonyító termék, dokumentum stb. lefoglalására a jogsértő vagy a jogot birtokló megkérdezése nélkül és végül támogatnák a vámszervezeteket a hamisított termékeket tartalmazó szállítmányok felderítésében és lefoglalásában.
Amennyiben az Egyezmény életbe lép, az internetszolgáltatók lennének felelősek minden fel- és letöltött anyagért, ami szerzői jogot sért, valamint amekkora előnyt élvezne ezzel a szórakoztatóipari lobbi, olyan súlyos teher szakadna az ISP-k nyakába. Eltörölnék a 24 órás várakozást is, azaz ha egy szolgáltatót felszólítanak arra, hogy távolítson el egy jogsértő anyagot, nem szólhat az érintett ügyfélnek, hanem azonnal törölnie kell a szóban forgó tartalmat. Az Electronic Freedom Foundation civil szervezet jogi képviselői szerint az amerikai döntéshozók nem csak a technológiai szektort, hanem az állampolgárokat is hatalmas büntetéssel sújtanák, számukra ugyanis csak az a fontos, hogy a kilencvenes évekre beállt helyzetet fenntartsák – mindenáron.
Tiltakozás az ACTA elfogadása ellen
A megállapodás elfogadása ellen legutóbb több nemzetközi civil szervezet is nyílt levélben tiltakozott, köztük volt a magyar Open Standards Alliance. A dokumentumot a polgárjogi egyesületek az Európai Bizottságnak címezték és azt akarják elérni, hogy az EU semmiképpen se írja alá az ACTA-egyezményt. Az aláírók az egyezményt “a szabadság elleni globális fenyegetésnek” nevezték. Ezenkívül állásfoglalást adott ki az Európai Internetszolgáltatók Szövetsége (EuroISPA). A polgárjogi csoportok és a fogyasztóvédők egyébként nem csak az információs szabadság miatt aggódnak. Az Oxfam brit segélyszervezet ugyanis arra hívta fel a figyelmet, hogy az ACTA erősen korlátozná a fejlődő országok gyógyszerekhez jutását is.
A Susan Schwab kereskedelmi megbízottnak, az amerikai felet a tárgyalásokon képviselő szakembernek címzett dokumentumban a nagyvállalatok azzal érvelnek, hogy az ACTA jelenlegi formájában való gyors elfogadása komoly hátrányokat okozhat majd nekik a világpiacon, leginkább Európában. A levelet aláírták az Amazon, az AT&T, a Google, a Yahoo, az eBay és a Consumer Electronics Association vezetői. A cégek és a szövetség amiatt aggódnak, hogy a megállapodás elfogadása után az amerikai vállalatok komoly hátrányból indulhatnak majd az európai pályázatokon és kisebb esélyük lesz a megrendelések elnyerésére. Példaként említik a Copiepresse kontra Google és az LVMH kontra eBay ügyeket, amelyek jól bizonyítják, hogy az eltérő európai és amerikai jogi gyakorlat számos konfliktus forrása lehet. Emellett számos támadás érheti az amerikai exportot. Az aláírók sürgették a kalóz kifejezés pontosítását és elfogadhatatlannak tartják azt is, hogy a hamis termékek miatt adott esetben felelősségre vonják az online keresőket, az internetes pénzügyi és interaktív tartalomszolgáltatókat, valamint a csomagküldő cégeket.
