2009. december 12-e óta a parlament előtt van az elektronikus szerződéstárról szóló törvényjavaslat, amely jelenleg általános vitára vár. Az új jogintézmény a pénz megfizetésére irányuló követelést tartalmazó szerződések közvetlen végrehajthatóságának bevezetésével kívánja elősegíteni az eljárások egyszerűsítését.
Az elektronikus szerződéstár intézményének bevezetésével lehetővé válna az eddig ügyvédi letétbe helyezett szerződések elektronikus formában való rögzítése és elérhetősége, s az egyszerűsítések révén a lehetséges jogviták kiküszöbölése.
Mire szolgál?
Az elfogadandó törvényjavaslat szerint a törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén megkötött magánjogi szerződésekre terjedne ki. Maga az elektronikus szerződéstárat magánjogi szerződések nyilvánosságának, és teljesítésük kikényszeríthetőségének elősegítése céljából létrehozott közhiteles elektronikus adatbázisként határozza meg a javaslat.
Az indokolás szerint az előterjesztő alapvetően a kis értékű ügyek leltározása és a bírósági eljárások egyszerűsítése végett kívánja létrehozni az új jogintézményt. „Az ilyen jellegű szerződések teljesítéséből származó jogvita költséges, és időben hosszan elhúzódó perek forrása lehet. A bíróságok leterheltségének csökkentése érdekében is indokolt a kis értékű ügyekben a peres eljárásokat elkerülő megoldások lehetővé tétele. A törvényjavaslat az elektronikus szerződéstárban elektronikus okirat formájában elhelyezett, pénz megfizetésére irányuló követelést tartalmazó szerződések közvetlen végrehajthatóságának bevezetésével kívánja elősegíteni az eljárások egyszerűsödését.”
Az elektronikus szerződéstár tartalmát képező elektronikus okiratokat úgy kell majd megőrizni – a törvény elfogadása esetén –, hogy az kizárja az utólagos módosítás lehetőségét, folyamatosan biztosítsa a jogosultaknak az iratokhoz való hozzáférését, valamint az elektronikus okirat értelmezhetőségét (olvashatóságát). Az elektronikus okiratot védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, módosítás, törlés vagy megsemmisítés ellen is.
Mit és hogyan lehet elhelyezni a szerződéstárba? Ki jogosult a hozzáférésre?
Az elektronikus szerződéstárban ügyvéd vagy közjegyző jogosult a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott olyan magánjogi szerződésnek az elhelyezését kérelmezni, amely szerződés tartalmazza legalább a
- jogosult és a kötelezett nevét,
- teljesítés módját és határidejét,
- pénz fizetésére irányuló kötelezettség esetén annak összegét és jogcímét.
Az elhelyezés iránti kérelmet elektronikus úton kell az elektronikus szerződéstárat működtető szolgálatnak (erről lásd később) benyújtani, és a kérelmet legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell ellátni. A kérelemhez csatolni kell a kérelem útján elhelyezni kért szerződés mindegyik szerződő félnek a szerződés elektronikus szerződéstárban történő elhelyezésére irányuló, és a szerződésről az elfogadandó törvény szerint másolat kiadásához történő, legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájárulását. Az elektronikus szerződéstárat működtető szolgálat a kérelem érkezéséről a kérelmet benyújtó ügyvédnek vagy közjegyzőnek legkésőbb a kérelem beérkezését követő munkanapon elektronikus igazolást küld, amelyet fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni.
Az elektronikus szerződéstárban az elektronikus okiratot – az elhelyező kérelmétől függően – legalább három évig kell, két évet meghaladó teljesítési idejű szerződés esetén legfeljebb a szerződésben foglalt teljesítési idő lejártát követő egy évig lehet őrizni. Az őrzési idő annak lejártát megelőzően az elektronikus szerződéstárban elhelyezett szerződésben megjelölt szerződő fél, vagy jogutódja külön kérelemére – legfeljebb hároméves időtartammal – többször meghosszabbítható. Az elektronikus szerződéstárban elhelyezett szerződésről papír alapú vagy elektronikus másolat adható ki a szerződés bármelyik szerződő felének vagy jogutódjának, továbbá annak, aki a szerződés megismeréséhez fűződő jogos érdekét valószínűsíti.
Módosuló és kiegészítő szabályok
A törvény elfogadásával módosulna a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény is. Méghozzá úgy, hogy az elektronikus szerződéstárban elhelyezett, feltételhez nem kötött, pénz megfizetésére irányuló követelést tartalmazó szerződés, amelynek a szerződésben rögzített teljesítési határideje eltelt végrehajtható okirattá válna.
A törvény magában foglalja az igazságügyért felelős miniszternek szóló azon felhatalmazást, hogy rendeletben állapítsa meg az elektronikus szerződéstárat működtető szolgálat szervezetének és működésének részletes szabályait és a vonatkozó igazgatási szolgáltatási díjakat.
