A szilveszteri koccintás pillanatában talán még senki sem gondolt arra, hogy ettől a perctől kezdve ismét temérdek új szabály irányítja majd az életünket. Az újév beköszönte nemcsak a közlekedési-, vagy az adójogszabályok, hanem a cégeljárással kapcsolatos törvények és az eljárás során használt elektronikus formanyomtatványok változását is hozta magával.
2010. január elsejétől ismét számos frissen bevezetett rendelkezéssel találkozhatunk az elektronikus cégeljárás során.
Az ÁFA – nyilatkozat változásai
Új pontokkal egészült ki a kérelem formanyomtatványában az ún. ÁFA-nyilatkozat, valamint néhány pontnak módosult a korábbi szövege. A nyilatkozat b) pontja egy új „V” alponttal egészült ki, amely biztosítja a cég számára, hogy amennyiben „az egyes beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, illetve az egyes beépített ingatlan (ingatlanrész) értékesítése” tevékenységet folytat, az adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt válassza.
Kiegészült még az ÁFA-nyilatkozat azzal, hogy a közösségi adószám megállapítását a cégek ezentúl kérhetik az Art. 22. § (5) bekezdés harmadik mondata alapján (a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató, az alanyi adómentessége választó, a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású, közösségi adószámmal nem rendelkező áfa-alany, az EK más tagállamában illetőséggel bíró adóalanynak szolgáltatást nyújt, illetőleg tőle szolgáltatást vesz igénybe) valamint az Art. 22.§ (1) bekezdése szerint (az általánosforgalmidó- alanynak nem minősülő, adófizetésre kötelezett jogi személy, a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, az alanyi adómentességet választó adóalany, a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalany az EK más tagállamában beszerzett termék adó nélkül számított összesített ellenértéke a 10.000 eurót meghaladja) is.
A jogi képviselő nyilatkozata a Ctv. 37.§ (5) bekezdése alapján
Több mint egy évvel ezelőtt a 2008. évi XCVI. törvény iktatta be azon új rendelkezéseket a cégtörvénybe, amelyek idén januártól – az eddigi, Ctv. 37. § (4) szerinti, továbbra is hatályos fizetési rend mellett- további lehetőséget biztosítanak a cégek számára az elektronikus fizetésben. A bejegyzési -illetőleg a változásbejegyzési eljárásban, amennyiben a kérelem benyújtásával egyidejűleg a jogi képviselő a nyomtatványban nyilatkozik arról, hogy az illeték és közzétételi költségtérítés átutalásra került, az eljárási illeték és a közzétételi költségtérítés az eljárás megindításának napján is megfizethető. Fontos kritérium azonban, hogy a befizetésnek mindenképpen a kérelem benyújtása előtt kell megtörténnie, valamint az is, hogy az illeték és a közzététel 16 jegyű ügyazonosító száma a formanyomtatványon fel legyen tüntetve.
A Magyar Államkincstár a befizetésről szóló igazolást közvetlenül a cégbíróságnak (és nem a bejegyzést kérő jogi képviselőjének) küldi meg a befizetést követő munkanapon. Az egyszerűsített cégeljárás határideje továbbra is 1 óra marad, ugyanis a cégbíróság akkor is bejegyzi a céget, ha valami hiba folytán nem érkezik meg hozzá a kincstár igazolása. Abban az esetben, ha öt munkanapon belül továbbra sem érkezik meg az igazolás, a cégbíróság értesíti az adóhatóságot, és az összeg behajtása céljából átadja neki az ügyet.
Értékes időt takarít meg a jogalkotó a cégeknek azáltal, hogy az igazolásokat a kérelemhez már nem kell minden esetben mellékelni, elég a jogi képviselő nyilatkozata és az azonosító feltüntetése a nyomtatványon. Az új szabály azonban még nagyobb körültekintést vár el az ügyvédektől, ugyanis az azonosító elírása esetén a befizetés és a cégügy nem találkozik egymással. A cégbíróság ugyanis nem látja a hibásan beérkező összegeket, a kincstárnak pedig nincs információja arról, hogy a kérelem formanyomtatványán milyen ügyazonosító került feltüntetésre. Az elírás sajnos reális lehetőséget rejt magában, hogy a céget ugyan bejegyzik, de csak hónapokkal azután derül ki, hogy hiba történt- egy esetleges APEH vizsgálat megindítása során.
Az egyéni céggel kapcsolatos módosítások
Az újév komoly változásokat hoz az egyéni vállalkozók életében is. Az év első napjától hatályos az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény, amely lehetőséget biztosít bármely egyéni vállalkozás cégjegyzékbe történő bejegyzésére. Az egyéni cég alapításához közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt alapító okiratra van szükség, az alapító okirat pedig a Ctv. 10. számú mellékletét képező szerződésminta megfelelő kitöltésével is elkészíthető. Egyéni cég esetén kötelezően fel kell tüntetni a cégtulajdonos nevét és lakóhelyét, valamint az egyéni cég tagjának korlátolt vagy korlátlan felelősségét, korlátolt felelősség esetén pedig a pótbefizetés összegét.
Lakcímadatok megismerhetőségének korlátozása
2009. őszén 192 igen, 154 nem szavazattal és 9 tartózkodás mellett döntött az Országgyűlés a cégtörvény módosításáról, mely szerint a cégjegyzékben szereplő magánszemélyek lakóhelye nem nyilvános adat. A cégbíróság a betekintés során, valamint a kiadott cégmásolatban, cégkivonatban és cégbizonyítványban – ellenkező kérelem hiányában – nem tünteti fel a természetes személy bejegyzett lakóhelyét. Idén január elsejétől erről csak a jogalap megjelölése esetén ad a cégbíróság felvilágosítást. A megadott jogalapot a cégbíróság rögzíti, valódiságát azonban nem vizsgálja. Ez a változás az online céginformációs rendszerben már 2009. december 11-én életbe lépett.
