Fogyasztóvédelem, adózás, távközlés, állami támogatások, közösségi védjegyek, uniós alapszabadságok – Folyamatban lévő magyar ügyek az Európai Bíróság asztalán
EURÓPAI BÍRÓSÁG
Előzetes döntéshozatali eljárások (ügyszám és ügy neve, utaló bíróság, beérkezés dátuma, téma)
C-96/08 CIBA / Pest Megyei Bíróság / 2008. március 3. / Letelepedés szabadsága
A magyarországi székhelyű CIBA Speciality Chemicals a csehországi fióktelepén foglalkoztatott munkavállalói után Csehországban fizeti a közterheket, és ezeken belül – állítása szerint – a szakképzési hozzájárulást is. A magyar adóhatóság egy ellenőrzés során azt tapasztalta, hogy a cég az említett munkavállalók után Magyarországon nem fizetett szakképzési hozzájárulást, és ezért bírságot szabott ki a vállalkozásra. A cég szerint a közösségi joggal ellentétes tőle olyan közterheket követelni, amelyeket az érintett munkavállalók foglalkoztatásának helye szerinti tagállamban már megfizetett, és amely közterhek ellentételezéseként Magyarországon ténylegesen semmiféle munkaerő-piaci szolgáltatást nem vehetne igénybe. Az ügyben eljáró Pest Megyei Bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy összhangban van-e a letelepedés szabadságának az elvével a magyar jog azon rendelkezése, amely alapján egy magyar cégnek akkor is meg kell fizetnie a szakképzési hozzájárulást, ha külföldi fióktelepén foglalkoztat munkavállalókat, és az ottani foglalkoztatás után az adó- és járulékfizetési kötelezettségnek a fióktelep szerinti országban tesz eleget.
Az ügyben a tárgyalás 2009. február 18-án volt.
A főtanácsnoki indítvány ismertetésére 2009. december 17-én kerül sor.
C-137/08 VB Pénzügyi Lízing / Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság / 2008. április 7. / Fogyasztóvédelem
A fogyasztókkal szerződő cégek előszeretettel tesznek bele olyan feltételt a szerződésbe, amely szerint a szerződésből eredő jogvita esetén a jogvitára kizárólagosan illetékes bíróság – az általános, az alperes lakóhelyét követő illetékességi szabálytól eltérően – a cég székhelye szerint illetékes vagy ahhoz közel található bíróság lesz. Így sokszor az amúgy is nehéz anyagi helyzetben lévő vidéki kisfogyasztók arra kényszerülnek, hogy a díjhátralékból eredő jogvitájukat Budapesten vagy a főváros környéki városokban (ahol többnyire a szolgáltatók székhelye van) rendezzék. Jelen ügyben is erről van szó, és a magyar bíróság többek között azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy milyen esetekben kell tisztességtelennek – és így semmisnek –minősíteni a fogyasztói szerződésekben alkalmazott, a fogyasztóval egyedileg meg nem tárgyalt azon illetékességi kikötéséket, amelyek a szerződésből eredő jogvita esetére az eladó vagy szolgáltató székhelyéhez igazítják az eljáró bíróság illetékességét.
Az ügy lényegi kérdése szinte teljes egészében megegyezik a C-243/08 Pannon GSM ügyben felmerült problémával, amely ügyben az Európai Bíróság 2009. június 4-én hozott ítéletet (lásd az ítéletről kiadott sajtóközleményt). Ezen ügy azonban még folyamatban van, mivel az ügyet utaló bíró egy olyan kérdést is feltett a luxembourgi taláros testületnek, amelyről a Pannon ügyben nem volt szó.
Az ügyben az írásbeli eljárás van folyamatban.
C-25/09 Sió-Eckes / Fővárosi Bíróság / 2009. január 19. / Belső piac
A Sió-Eckes Kft. a közösségi zöldség-gyümölcs feldolgozóipari támogatási rendszerben jóváhagyott feldolgozóként, támogatott feldolgozói szerződés alapján vásárolt fel őszibarackot, amelyből őszibarack velőt állított elő. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Központi Szerve egy a vállalkozásnál lefolytatott ellenőrzés eredményeként megállapította, hogy a cég nem volt jogosult a feldolgozóipari támogatásra, mivel az a hatóság álláspontja szerint a közösségi jogszabályok alapján csak akkor járt volna, ha a feldolgozott gyümölcsből egész vagy darabolt, tartósított őszibarackot állítottak volna elő. Márpedig a Sió-Eckes által előállított termék nem darabolt, hanem mechanikai úton finoman passzírozott. A cég a Fővárosi Bíróság előtt vitatja a hatóság álláspontját, az ügyben eljáró bíró pedig azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy az őszibarack velő előállítója a feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek támogatásáról szóló közösségi jogszabályok alapján jogosult-e feldolgozóipari támogatásra.
A tárgyalásra 2009. december 17-én kerül sor.
C-31/09 Bolbol / Fővárosi Bíróság / 2009. január 26. / Menekültügy
B. N. palesztin nő férjével együtt 2007 januárjában vízummal érkezett a Gázai övezetből Magyarországra, ahol tartózkodási engedélyt kért és kapott a magyar idegenrendészeti hatóságtól. Mivel a Fatah és a Hamasz közötti összecsapások miatt tartózkodási engedélyének meg nem hosszabbítása esetén sem szeretett volna visszatérni a Gázai övezetbe, ezért 2007 júniusában menedékkérelmet terjesztett elő. E kérelmet a magyar menekültügyi hatóság elutasította arra hivatkozva, hogy a kérelmező a menekültekről szóló Genfi Egyezmény alapján nem tekinthető menekültnek. A magyar hatóság ugyanakkor megállapította, hogy a kérelmező az emberi jogait súlyosan sértő bánásmódnak lenne kitéve a Gázai övezetben, ezért tekintetében kiutasítási tilalmat rendelt el. A kérelmező szerint azonban a Genfi Egyezménynek a palesztin menekültekre vonatkozó különös rendelkezései értelmében őt, mint az UNRWA (United Nations Relief and Works Agency for Palestine Refugees in the Near East) működési területén kívül tartózkodó palesztint automatikusan megilleti a menekültként való elismerés joga. A jogvitában eljáró Fővárosi Bíróság lényegében arra vár választ az Európai Bíróságtól, hogy a Genfi Egyezmény rendelkezéseinek az Európai Unióban történő egységes alkalmazása céljából elfogadott közösségi menekültügyi irányelv alapján az érintett palesztin kérelmező jogosult-e menekültként való elismerésre vagy az irányelv szerinti más védelemre.
Az ügyben a tárgyalás 2009. október 20-án volt.
A főtanácsnoki indítvány ismertetésére 2010. március 4-én kerül sor.
C-108/09 Ker-Optika / Baranya Megyei Bíróság / 2009. március 23. / Áruk szabad mozgása
A Baranya Megyei Bíróság arról kérdezi az Európai Bíróságot, hogy ellentétes-e az áruk szabad mozgásának elvével az a magyar jogszabály, amely nem teszi lehetővé a kontaktlencse Interneten keresztül történő forgalmazását.
A következő eljárási cselekmény a tárgyalás lesz (ha az érintettek kérik vagy a Bíróság azt szükségesnek tartja), melynek időpontját azonban még nem tűzték ki.
C-133/09 Uzonyi / Fővárosi Bíróság / 2009. április 8. / Mezőgazdaság
A közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerekről szóló közösségi rendeletet végrehajtó FVM rendelet 2007. július 15-ig hatályos rendelkezései alapján csak annak a cukorrépa-termelőnek járt elkülönített cukortámogatás, aki saját maga szállította be feldolgozásra a cukorrépát. E szabályozás kizárta a támogatásból azokat a mezőgazdasági termelőket, akik nem közvetlenül szerződtek a cukorgyárral, hanem integrátorral kötöttek termeltetési szerződést, aki az általa integrált termelők területei után rendelkezett szállítási joggal. A jelen ügyben a termesztett cukorrépáját integrátor útján beszállító termelő 2006 folyamán elkülönített cukortámogatási kérelmet nyújtott be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz. Kérelmét azonban elutasították, mivel répaszállítási joggal maga nem, csak integrátora rendelkezett. A jogvita a Fővárosi Bíróság elé került, amely azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a közösségi rendelet 2006. december 31-ig hatályban volt azon rendelkezéséből, amely szerint a „támogatás megítéléséről tárgyilagos és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján döntenek”, következik-e, hogy a támogatásra való jogosultság szempontjából nem lehetett volna különbséget tenni a termelők között aszerint, hogy saját maguk vagy integrátor útján szállították be a cukorrépát feldolgozásra.
A következő eljárási cselekmény a tárgyalás lesz (ha az érintettek kérik vagy a Bíróság azt szükségesnek tartja), melynek időpontját azonban még nem tűzték ki.
C-143/09 Pannon GSM / Fővárosi Bíróság / 2009. április 23. / Távközlés
A távközlési piacon az egyetemes szolgáltatók (pl. Magyar Telekom) biztosítják, hogy a távközlési alapszolgáltatások az ország egész területén, megfizethető áron elérhetőek legyenek. Az ilyen szolgáltatásokat az egyetemes szolgáltatók sok esetben a normál piaci árnál alacsonyabb áron nyújtják, amiből így veszteségeik keletkeznek. E veszteségek kompenzálására hozták létre az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kasszát, amelybe a piaci alapon tevékenykedő szolgáltatók teljesítenek befizetéseket. A Nemzeti Hírközlési Hatóság 2004 decemberében kelt határozatában egy az egyetemes szolgáltatási irányelvvel még nem harmonizált magyar jogszabály alapján állapította meg a Pannon GSM által a 2003-as év tekintetében a Kasszába befizetendő hozzájárulások összegét. A Pannon GSM azt állítja, hogy a befizetendő összeget már az egyetemes szolgáltatási irányelv rendelkezései alapján kellett volna meghatározni. A jogvitában eljáró Fővárosi Bíróság elsősorban azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a Pannon GSM fizetési kötelezettségének megállapításakor alkalmazni kellett volna-e az irányelv szabályait, illetve, hogy milyen összegű támogatásra tarthatnak igényt az egyetemes szolgáltatók.
2009. szeptember 17-én meghozott végzésében az Európai Bíróság megállapította, hogy az egyetemes szolgáltatási irányelv nem alkalmazható ezen ügy eldöntésére, mivel annak tényállása 2003-ban, tehát hazánknak az Unióhoz történő csatlakozása előtt keletkezett.
C-205/09 Eredics / Szombathelyi Városi Bíróság / 2009. június 8. / Büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés
Egy uniós támogatások nem megfelelő felhasználása miatt indított büntetőügyben fordult a Szombathelyi Városi Bíróság az Európai Bírósághoz. A magyar bíróság arra vár választ, hogy a bűncselekmény következményeinek jóvátételét célzó közvetítői eljárás (amelyet a sértett jogállásáról szóló tanácsi kerethatározatnak megfelelően a magyar büntetőeljárási törvény (Be.) is alkalmazni enged bizonyos bűncselekményeknél) akkor is alkalmazható-e, ha a bűncselekmény sértettje – mint a jelen ügyben is – jogi személy vagy ilyen eljárásnak kizárólag természetes személy sértett esetén lehet helye. Emellett azt is tudni szeretné a magyar bíró, hogy összhangban van-e az említett kerethatározattal a Be. azon rendelkezése, amelynek értelmében a jelen ügy tárgyát is képező, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése bűncselekmény esetén nincs helye közvetítői eljárásnak, míg az e cselekménnyel több tényállási jellemzőjében is megegyező csalás esetén alkalmazható ez az eljárás. Amennyiben ugyanis a jelen ügyben leírt elkövetési magatartás (jogtalan haszonszerzési céllal más pénzének elvonása) sértettje végső soron nem az Európai Közösségek, hanem egy magyar személy lenne, úgy csalásról beszélhetnénk, amely bűncselekménynél az elkövető eredményes közvetítői eljárás estén adott esetben nem büntethető.
A következő eljárási cselekmény a tárgyalás lesz (ha az érintettek kérik vagy a Bíróság azt szükségesnek tartja), melynek időpontját azonban még nem tűzték ki.
C-298/09 RANI Slovakia / Fővárosi Bíróság / 2009. július 29. / Szolgáltatásnyújtás szabadsága
A Hankook gumigyártó cég dunaújvárosi üzemének beindítása előtt munkaerő-kölcsönzési szerződést kötött a szlovákiai székhelyű RANI céggel, amelynek értelmében a szlovák vállalkozásnak 400 fő munkavállalót kellett volna számára kikölcsönözni. A Hankook később felmondta a szerződést arra hivatkozva, hogy az jogszabályba ütközik és ezért érvénytelen, mivel a magyar jog szerint munkaerő-kölcsönzési tevékenységet Magyarországon csak belföldi székhelyű vállalkozás folytathat. A RANI ezután kártérítési keresetet indított a Hankook ellen a magyar bíróságok előtt a szerződés teljesítése érdekében felmerült költségeinek és elmaradt hasznának a megtérítését követelve. A Hankook viszont azt állítja, hogy az érvénytelen szerződésre alapítottan tőle kártérítés nem követelhető. A szlovák cég szerint azonban a szerződés nem érvénytelen, mivel a magyar jognak az EU más tagállamaiban székhellyel rendelkező cégeknek a magyarországi munkaerő-kölcsönzési tevékenységét tiltó rendelkezése ellentétes a közösségi joggal, különösen pedig a szolgáltatás-nyújtás szabadásának elvével. Az ügyben eljáró Fővárosi Bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a magyar jog említett rendelkezése a közösségi jogba ütközik-e.
A következő eljárási cselekmény a tárgyalás lesz (ha az érintettek kérik vagy a Bíróság azt szükségesnek tartja), melynek időpontját azonban még nem tűzték ki.
C-359/09 Ebert / Fővárosi Ítélőtábla / 2009. szeptember 7. / Szolgáltatásnyújtás szabadsága
A közösségi jog értelmében a valamely tagállamban ügyvédi tevékenység folytatására jogosultak a többi tagállamban is gyakorolhatják – mégpedig külön szakmai gyakorlat vagy kiegészítő képzés elvégzése nélkül – az ügyvédi tevékenységet azzal a megszorítással, hogy továbbra is csak a saját tagállamuk szerinti szakmai megnevezésüket használhatják. Így pl. egy Németországban „Rechtsanwalt”-ként dolgozó ügyvéd Magyarországon is minden további nélkül folytathat a „Rechtsanwalt” megnevezés alatt ügyvédi tevékenységet. Amennyiben egy ilyen ügyvéd állandó jelleggel kíván Magyarországon jogi szolgáltatásokat nyújtani, úgy kérnie kell az illetékes ügyvédi kamarától az „európai közösségi jogászok” névjegyzékébe történő felvételét. Az európai közösségi jogászként bejegyzett ügyvéd tehát Magyarországon az „ügyvéd” elnevezés alatt nem, hanem csak a saját tagállama szerinti szakmai megnevezéssel gyakorolhatja az ügyvédi foglalkozást, viszont szinte mindazon ügyvédi tevékenységeket elláthatja, mint a magyar „ügyvéd”-ek. Amennyiben a külföldi szakmai elnevezés alatt dolgozó ügyvéd szolgáltatását a magyar „ügyvéd” megnevezés alatt is szeretné nyújtani, úgy kérnie kell a magyar ügyvédi kamarába történő felvételét. Mindehhez a magyar joggal kapcsolatos szakmai gyakorlat megszerzését és a magyar nyelv megfelelő szintű ismeretét kell bizonyítania.
Egy Magyarországon „Rechtsanwalt”-ként és így „európai közösségi jogász”-ként tevékenykedő német ügyvéd véleménye szerint az ügyvédek tekintetében hazánk nem megfelelően ültette át a magyar jogba a felsőfokú diplomák elismeréséről szóló irányelvet, mivel elmulasztotta meghatározni az irányelvben meghatározott szakmai adaptációs időszak vagy alkalmassági vizsga teljesítésének feltételeit. E feltételek meglétének hiányában pedig a német ügyvéd szerint a „Rechtsanwalt”-ként ügyvédi tevékenységre jogosító, Németországban kiállított oklevelét Magyarországnak minden további nélkül el kell ismernie, és fel kell őt jogosítani az „ügyvéd” cím használatára.
A magyar ügyvédi kamara szerint hazánk az ügyvédekről szóló közösségi irányelv átültetésével teljesítette a közösségi jogból eredő kötelezettségeinket az ügyvédi szakma EU-ban történő szabad gyakorlása tekintetében, mégpedig a fentebb említett szabályozási rendszer bevezetésével.
Az ügyben eljáró Fővárosi Ítélőtábla azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy az említett két irányelv együttesen értelmezhető-e akként, hogy a felsőfokú diplomák elismeréséről szóló irányelv nem megfelelő átültetése azzal a következménnyel jár, hogy az érintett német ügyvéd magyarországi ügyvédi kamarai tagság nélkül is jogosult hazánkban az „ügyvéd” megnevezés alatt tevékenykedni.
Az ügyben jelenleg az írásbeli eljárás van folyamatban.
C-368/09 Pannon Gép Centrum / Baranya Megyei Bíróság / 2009. szeptember 14. / Adózás
A Pannon Gép Centrum Kft. vállalkozási szerződéseket kötött különböző építési munkák elvégzésére. A cég a szerződések teljesítését alvállalkozók bevonásával végezte, akik az elvégzett munkákról számlát állítottak ki a számára. A Pannon Gép a maga részéről a megrendelőinek szintén kiállította a szükséges számlákat, és az adóbevallásában a kapott és adott számlák ÁFA-tartalmát egymással szembeállította, és adólevonási jogával élt.
Az adóhatóság ellenőrzés alá vonta a cég adóbevallását, és a vállalkozás terhére adóhiányt állapított meg, amiért adóbírságot és késedelmi pótlékot szabott ki. Ennek okaként az adóhatóság azt jelölte meg, hogy az alvállalkozóktól beérkezett számlák nem a valós teljesítési időpontot tartalmazzák és ezért az ÁFA-törvény értelmében nem minősülnek hiteles számlának, így pedig utánuk adólevonási jog sem érvényesíthető. Az adóhatóság egyébként nem vitatja, hogy a számlát ténylegesen elvégzett munka után és a megfelelő ellenérték kifizetésére tekintettel állították ki, hanem kizárólag formai okokra hivatkozva utasította el annak az adólevonás során történő figyelembe vételét.
A felek közötti jogvitában eljáró Baranya Megyei Bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a közösségi jog (pontosabban a hatodik ÁFA-irányelv) rendelkezései megengedik-e az előzetesen felszámított ÁFA levonásának megtagadását olyan esetekben, amikor az adóalany által benyújtott számla tartalmilag megfelel az előírt szabályoknak, de formailag nem.
Az ügyben jelenleg az írásbeli eljárás van folyamatban.
C-392/09 Uszodaépítő Kft. / Baranya Megyei Bíróság / 2009. október 5. / Adózás
Ezen ügy is az ÁFA-val, pontosabban a 2008. január 1-jén hatályba lépett új ÁFA-törvény alkalmazásával kapcsolatos. Az előző ügyhöz hasonlóan, az Uszodaépítő Kft. is építési munkák kivitelezését vállalta, a munkák elvégzésére pedig alvállalkozókat szerződtetett. Az építkezés 2007 tavaszán kezdődött meg, majd még abban az évben félbeszakadt, az addig elvégzett munkákról a számlák megfelelően kiállításra kerültek, a felmerült ÁFA-t az érintettek a jogszabályoknak megfelelően befizették.
Az új ÁFA-törvény hatályba lépésekor a felek úgy nyilatkoztak, hogy a projekttel kapcsolatban elvégzendő jövőbeli munkákra vonatkozóan már az új törvény szerint szeretnének az ÁFA-kötelezettségüknek eleget tenni. Az adóhatóság álláspontja szerint ez a nyilatkozat azzal a következménnyel jár, hogy a beruházás már megvalósult részét érintő ÁFA-teljesítéseket is felül kellett volna vizsgálni, és azokra az új törvény rendelkezéseit visszamenőleg kellett volna alkalmazni. Ennek érdekében pedig az Uszodaépítőnek a korábbi ÁFA-bevallását önellenőrzéssel kellett volna módosítania, és mivel ez elmaradt, ezért a cégnél az APEH adóhiányt állapított meg.
Az ügyben eljáró Baranya Megyei Bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a hatodik ÁFA-irányelvvel, valamint a bizalomvédelem, a jogbiztonság és az arányosság elvével összhangban van-e az új ÁFA-törvény azon rendelkezése, amely bizonyos esetekben a korábbi törvény szerint megtett adóbevallások felülvizsgálatát írja elő.
Az ügyben jelenleg az írásbeli eljárás van folyamatban.
Közvetlen keresetek (ügyszám és peres felek neve, beérkezés dátuma, téma)
C-530/08 Bizottság kontra Magyarország / 2008. december 2. / Személyek szabad mozgása
Az Európai Bizottság azért indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben, mivel álláspontja szerint hazánk nem ültette át határidőre a nemzeti jogába a szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelv rendelkezéseit.
Miután a Bizottság elállt a keresetétől, a Bíróság 2009. november 12-én meghozott végzésével törölte az ügyet a nyilvántartásból.
C-253/09 Bizottság kontra Magyarország / 2009. július 8. / Uniós alapszabadságok
Magyarországon lakástulajdon vásárlásakor a vevőnek, ha egy másik lakástulajdonát bizonyos időszakon belül eladja, az illetéket nem a vásárolt lakástulajdon teljes értéke, hanem a vásárolt és az eladott lakástulajdon forgalmi értékének különbözete után kell megfizetnie, de csak abban az esetben, ha az eladott ingatlan Magyarország terültén fekszik. A levonás tehát nem alkalmazható, ha az eladott ingatlan az EU valamely más tagállamában található.
A Bizottság azért indított kötelezettségszegési eljárást hazánkkal szemben, mivel álláspontja szerint a fent említett magyarországi szabályozás nincs összhangban a közösségi joggal.
A következő eljárási cselekmény a tárgyalás lesz (ha az érintettek kérik vagy a Bíróság azt szükségesnek tartja), melynek időpontját azonban még nem tűzték ki.
C-535/07 Bizottság kontra Ausztria / 2007. november 30. / Környezet és fogyasztók
A Bizottság azért indított kereset Ausztria ellen, mivel álláspontja szerint nyugati szomszédunk nem tett teljes mértékben eleget a közösségi természetvédelmi szabályoknak. A Bizottság többek között a Hanság osztrák része különleges védelmi területként való kijelölésének elmaradását kifogásolja. A különleges védelmi területként való kijelölés egyes madárfajták (nagy túzok, hamvas rétihéja és réti fülesbagoly) védelme érdekében szükséges, mivel a Bizottság álláspontja szerint e fajták védelmének és zavartalan fennmaradásának biztosítására Burgenland tartomány e része ideális élőhelyet nyújt.
Az ügyben a tárgyalás 2009. július 9-én volt.
A következő eljárási cselekmény a főtanácsnoki indítvány ismertetése lesz, aminek időpontját azonban még nem tűzték ki.
TÖRVÉNYSZÉK (korábban Elsőfokú Bíróság)
Közvetlen keresetek (ügyszám és peres felek neve, beérkezés dátuma, téma)
T-221/07 Magyarország kontra Bizottság / 2007. június 26. / Környezet és fogyasztók
Ezen ügyben Magyarország az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek kiosztására vonatkozó nemzeti kiosztási tervről szóló bizottsági határozatot támadja az Elsőfokú Bíróság előtt. A Bizottság ugyanis csökkentette a kibocsátási egységek nemzeti kiosztási tervében Magyarország által a 2008-2012-es időszakra javasolt széndioxid-kibocsátási határértékeket. E határértékeknek azért van fontos szerepük, mivel a tagállamok ezek keretein belül oszthatják ki a területükön működő egyes gazdasági szereplők között az említett időszakban az e gazdasági szereplők által kibocsátható széndioxid-mennyiséget. Hasonló okok miatt Bulgária, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Románia és Szlovákia is beperelte a Bizottságot.
A következő eljárási cselekmény a tárgyalás lesz, melynek időpontját azonban még nem tűzték ki.
T-80/06 Budapesti Erőmű kontra Bizottság / 2006. március 3. / Állami támogatások
A magyar energiaszektor privatizációja során a továbbra is állami tulajdonban maradó Magyar Villamos Művek és az energiatermelők hosszú távú energiavásárlási megállapodásokat kötöttek, amelyek alapján az MVM hosszú távú, fix áru energiavásárlást garantál a frissen privatizált termelőknek, míg azok a stabil energiaellátást biztosítják. A Bizottság szerint az energiavásárlási megállapodások állami támogatást tartalmaznak (túl kedvezőek az erőműveknek), ezért hivatalos vizsgálati eljárást indított több energiatermelővel szemben, melyek közül a Budapesti Erőmű az Elsőfokú Bíróság előtt támadja a Bizottságnak az említett vizsgálati eljárást megindító határozatát.
A következő eljárási cselekmény a tárgyalás lesz, melynek időpontját azonban még nem tűzték ki.
Pannon Hőerőmű (T-352/08), Csepeli Áramtermelő (T-370/08), AES-Tisza Erőmű (T-468/08), Dunamenti Erőmű (T-179/09) és Budapesti Erőmű (T-182/09) kontra Bizottság / 2008. augusztus 25., 2008. szeptember 5., 2008. október 21., 2009. április 28. és 2009. május 4. / Állami támogatások
A Pannon Hőerőmű, a Csepeli Áramtermelő, az AES-Tisza Erőmű, a Dunamenti Erőmű és a Budapesti Erőmű indítottak kereseteket az Elsőfokú Bíróság előtt a Bizottságnak a Magyarország által a hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodások keretében nyújtott állami támogatásról szóló határozata megsemmisítése érdekében. A Bizottság e határozatában megállapította, hogy az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek és a hazai villamosenergia-termelők között kötött hosszú távú és garantált felvásárlási árat biztosító villamosenergia-vásárlási megállapodások a termelők javára a közös piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatást tartalmaznak. A Bizottság ezért elrendelte, hogy Magyarország szüntesse meg az említett állami támogatás nyújtását, és hogy a jogtalanul kifizetett támogatást fizettesse vissza a termelőkkel.
Ezen ügyekben jelenleg az írásbeli eljárás van folyamatban.
T-411/08 Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület kontra Bizottság / 2008. szeptember 30. / Verseny
Az RTL és a Music Choice nevű angol internetes zeneszolgáltató panaszt intéztek a Bizottsághoz a Szerzői Jogvédői Társaságok Nemzetközi Szövetsége és annak nemzeti tagszövetségei által folytatott és elsősorban az EU-n belüli piac nemzeti határokon alapuló felosztásában megnyilvánuló versenykorlátozó magatartás miatt. 2008 júliusában meghozott határozatában (lásd a Bizottság sajtóközleményét) a Bizottság megállapította, hogy 24 nemzeti szerzői jogvédői társaság (köztük az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület) megsértették a közösségi versenyszabályokat, mivel az a jelenlegi gyakorlatuk, amely szerint a több tagállamot érintő és szerzői joggal védett művek bemutatását is magában foglaló (interneten, kábelen vagy műholdon keresztüli) műsorszolgáltatást végző vállalkozásoknak minden egyes tagállam nemzeti szerzői jogvédő társaságától engedélyt kell kapniuk, a közös piac nemzeti határokon alapuló felosztásának tilalmába ütközik, és hátrányos mind a szerzők, mind pedig a műsorszolgáltatók számára. A Bizottság határozatában megtiltotta az érintett szerzői jogvédői társaságoknak az összehangolt versenykorlátozó magatartás folytatását, de versenybírság kiszabását nem látta szükségesnek. A Bizottság e határozatát támadta meg az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület az Elsőfokú Bíróságon, hatáskör hiányára, lényeges eljárási szabályok és az EK-Szerződés megsértésére, valamint hatáskörrel való visszaélésre hivatkozva. Hasonló keresetet nyújtott be számos más EU-tagállam szerzői jogvédő szervezete is.
A következő eljárási cselekmény a tárgyalás lesz, melynek időpontját azonban még nem tűzték ki.
T-423/08 Inter-Nett 2000 kft kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal / 2008. szeptember 27. / Közösségi védjegyek
A zöldség és gyümölcskonzervek forgalmazásával foglalkozó Inter-Nett 2000 kft a HUNAGRO ábrás védjegy közösségi védjegyként való bejegyzését kérte az alicantei székhelyű Belső Piaci Harmonizációs Hivataltól (OHIM), többek között, tartósított, szárított és főzött gyümölcsök és zöldségek, zselék, lekvárok, dzsemek és kompótok tekintetében. A bejegyzési eljárás során egy spanyol cég felszólalt a bejegyezni kívánt elnevezés ellen, arra hivatkozva, hogy a kért regisztráció sértené a részére már korábban, mezőgazdasági termékek vonatkozásában, bejegyzett UNIAGRO közösségi védjegy kizárólagos használatának jogát, mivel a két érintett elnevezés összetéveszthető. AZ OHIM helyt adott a felszólalásnak és a fent említett termékek tekintetében elutasította az Inter-Nett védjegybejegyzési kérelmét. A magyar cég az OHIM e határozatát támadja az Elsőfokú Bíróság előtt, arra hivatkozva, hogy a friss gyümölcsöket és zöldségeket forgalmazó spanyol cég termékeit a fogyasztó még egymáshoz hasonló védjegyek együttes létezése esetén is meg tudja különböztetni az általa forgalmazott zöldség és gyümölcskonzervektől. Emellett a magyar vállalkozás megemlíti, hogy az OHIM nem vette kellően figyelembe a „HUNAGRO” elnevezésben bennefoglalt „HUN” megjelölés megkülönböztető jellegét, amely egyrészt az áru magyarországi származására, másrészt pedig a magyar mezőgazdasági termékekkel rendszerint együtt járó kiváló minőségre utal. Érvelése szerint tehát a megjelölés használata nemhogy nem tévesztené meg a fogyasztókat, de azok számára éppenhogy tájékoztatást adna a termék magyar eredetéről.
Az ügyben a tárgyalás 2009. október 28-án volt.
A következő eljárási cselekmény az ítélethirdetés lesz lesz, amelynek időpontját azonban még nem tűzték ki.
