A jogi pálya presztízse nemcsak itthon, hanem Európában is kiemelkedik a különböző szakmák közül. A jogot hivatásként választók számára sokszor motiváció külföldön is a magas kereseti lehetőség és az egzisztenciális biztonság megteremtése.
Úgy tartják, a jogász a társadalom mérnöke. Maga a kifejezés tág kategória, ugyanis számos tevékenységet foglal magában az ügyvédtől az ügyészen, a bírón keresztül a vállalati jogtanácsig. Jelentős különbségek tapasztalhatók a magán- és közszférában dolgozók, valamint a gyakorlati és az elméleti jogászok (oktatók, kutatók) megélhetési viszonyai között. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat 2009-es, hivatalos felmérése szerint egy jogász itthon átlagosan 302.377,-Ft bruttó havi jövedelemmel rendelkezik. A statisztika azonban pont emiatt a differenciáltság miatt csalóka, a valóságban hatalmasak a különbségek.
Magyarországon egy frissdiplomás ügyvédjelölt jó esetben a minimálbérnek megfelelő összeget (270 euró) keresi meg havonta. Az egyes európai országokban sincs ez másképp, a pályakezdő jogászok fizetése általában a legalacsonyabb, de többségében még így is klasszisokkal van felette a hazai kezdő fizetéseknek. Az Egyesült Királyságban 1010 euró/hó, Franciaországban 1321 euró/hó, Hollandiában 1382 euró/hó, Luxemburgban pedig 1642 euró/hó a legalacsonyabb munkabér. Mindössze négy olyan uniós tagállam van, ahol a kezdő fizetés nagyjából ugyanannyi, vagy kevesebb, mint hazánkban: Romániában, Litvániában, Lettországban és Bulgáriában.
A bírói kar Európában is, minden országban különleges státusszal bír, a bírák javadalmazását mindenhol jogszabályi keretek rögzítik. Az Európai Bírói Egyesület Egyetemes Chartája külön is kimondja, hogy a bírák tényleges (nettó) jövedelmének igazi anyagi függetlenséget kell biztosítania, amely kétségkívül a pártatlan ítélkezés záloga. A magyar bírói alapilletmény azonban jócskán elmarad az uniós átlagtól. Hazánkban a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 103. §- ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb bírói alapilletmény – 1. fizetési fokozat – 2009. évben 356 000 forint. Az Eurostat korábbi felmérése szerint Magyarország e tekintetben is sereghajtó, csak néhány országot előz meg a rangsorban, úgy, mint Észtország, Szlovákia, Románia, vagy Litvánia. A listát itt is Belgium és Luxemburg vezeti, ahol egy bíró havonta akár hét-nyolcezer eurós havi fizetéssel is számolhat szolgálati időtől, ügytípustól és bíróságtól függően.
Ha jogász-fizetésekről van szó, mindenkinek egyből az ügyvédség jut eszébe, mint a legjobban kereső csoport. Ez azonban csak részben igaz, ugyanis itt is jelentős eltérések tapasztalhatóak. Kevesen tudják, hogy hazánkban a kirendelt ügyvéd díja jelenleg 3000 forint/óra, ami nagyjából egy fuvarozó, egy babysitter, vagy egy hostess órabérével egyezik meg. Az ügyvédek megbízási díja számos olyan körülménytől függ, mint az ügyvédi iroda nagysága, a különböző ügytípusok, valamint az, hogy fővárosi, vagy vidéki irodáról van szó. Európában hasonló a helyzet, annyi eltéréssel, hogy rengeteget számít a szakmai tudás, a pályán eltöltött évek száma. Nyugat-Európában – legfőbbképpen Nagy-Britanniában és Belgiumban – ez olyannyira érvényes, hogy egy tapasztalt ügyvéd akár 50%-kal több pénzt tud keresni, mint fiatalabb kollégai.
Egy ismert történet szerint az iroda vadonatúj ügyfele megkérdezi az ügyvédet, hogy mennyit kér a munkájáért. Azt a választ kapja, hogy három kérdés 250 euró. Visszakérdez, hogy „Nem sok ez egy kicsit?” mire az ügyvéd: „De, meglehet. És mi a harmadik kérdése?” Némi irónia keveredik e történetben a valósággal, de tény, hogy a nemzetközi ügyvédi munkadíjak tekintetében a határ tényleg a csillagos ég. Minél nagyobb egy iroda, annál több pénzzel kecsegtet, sosem szabad azonban elfelejtenünk, hogy ez egyben akár 10-12 órás munkaidőt és szigorú, feszített tempójú munkavégzést is jelent. A legnagyobb volumenű ügyvédi irodák éves bevétele olykor milliós nagyságrendeket is elérhet, ebben az olaszok, a németek, a spanyolok és az angolok a csúcstartók. Ezeken a helyeken nem ritka az 1-1,5 millió euró közötti összeg éves szinten. A férfiak és nők fizetése nagyjából megegyezik, Belgiumban és Hollandiában tapasztalható csak egy hajszálnyi eltérés, ahol – meglepő módon- a nők havi keresete kicsivel meghaladja férfi kollégáikét az ügyvédi irodákban.
Az európai jogászok számára kiváló pénzkeresési lehetőség a Közösség intézményeiben való munkavállalás. Hazánk uniós csatlakozásával a magyarok számára immáron ötödik éve áll nyitva az út uniós köztisztviselői álláshelyek megpályázására. A felvételi követelmények ugyan szigorúak, de a magasan képzett, több nyelven beszélő jogászok itt megtalálhatják a számításukat. Az EU a versenyképes jövedelmen kívül vonzó támogatási rendszerrel és komoly képzési lehetőségekkel (pl. nyelvtanulás) csábítja Brüsszelbe valamint Luxembourgba a Közösség legambíciózusabb jogászait. A javadalmazás itt is eltérő, attól függően, hogy ki, milyen fokozatban áll alkalmazásba, de a ranglétra csúcsán 12-15,5 ezer eurós havi fizetésekkel is találkozhatunk.
Összességében elmondható, hogy a jogi pálya ma is a legvonzóbb és társadalmilag legmegbecsültebb szakmák közé tartozik, még mindig nagyon sokan döntenek úgy, hogy jogászként tanulnak tovább itthon és külföldön is egyaránt. Ez a fajta elismertség az anyagiak tekintetében, sajnos még mindig sokban elmarad hazánkban a nyugat-európai viszonyoktól, ami vélhetően napjaink túlképzési-dömpingjével magyarázható. Tehetséges jogászokra azonban mindenhol szükség van, Európa pedig tárt karokkal várja a legkiválóbb szakembereket.
