Az adózó számára a határozatban szereplő előírást tartalmazó döntés nem feltétlenül és nem minden esetben elfogadható. A jogorvoslati rendszer célja, hogy gyors eljárásban segítséget nyújtson ahhoz, hogy a hatósági jogalkalmazás minden körülmények között törvényes legyen.
Az adóeljárásban is fontos, hogy az ügyek mielőbb lezáruljanak és ennek érdekében az adóhatóság nincs kötve saját határozatához, jogában áll azt felülvizsgálni. A határozat módosításának vagy visszavonásának egyik feltétele azonban, hogy az adóhatóság felettes szerve vagy a bíróság még nem vizsgálta felül a határozatot, a másik feltétel pedig, hogy a határozat jogszabálysértő legyen. Az adóhatóság a jogsértő határozatát az adózó terhére a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül, míg az adózó javára az adó megállapításához való jog elévüléséig változtathatja meg. Nem érvényesül azonban az egy éves időbeli korlátozás, ha az adózó a bíróság által hozott jogerős ítélet szerint az adókötelezettsége teljesítésével összefüggésben csalást, adócsalást, illetve munkáltatással összefüggésben adócsalást követett el, vagy a határozatot hozó adóhatóság dolgozója kötelességét a büntetőtörvénybe ütköző módon megszegte, úgy, hogy ez a határozat meghozatalát befolyásolta és ezt a bíróság jogerősen megállapította, végül ha az adózó az eljárás során rosszhiszemű volt. Ha az adózónak az adóhatóság jogszabálysértő határozata miatt keletkezik visszatérítési igénye, az adóhatóságnak a visszatérítendő összeg után a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot kell fizetnie. Ez alól kivételt képez, ha a téves adó-megállapítás az adózó vagy az adatszolgáltatásra kötelezett érdekkörében felmerült okra vezethető vissza.
Az ügy érdemében hozott első fokú határozat ellen az adózó és az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz fellebbezést nyújthat be. A határozathozatalt megelőző eljárás során hozott végzés csak a határozat ellen benyújtott fellebbezésben támadható meg, kivéve, ha az önálló fellebbezést a törvény megengedi. Az önállóan megtámadható végzések taxatív felsorolását az Art. 136. § (3) bekezdése tartalmazza. A fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő általánosan a határozat közlésétől számított 15 nap, utólagos adó-megállapítás esetén azonban 30 nap áll az adózó rendelkezésére. Ha az első fokon eljárt adóhatóság a fellebbezésben foglaltak alapján nem lát lehetőséget saját határozatának korrekciójára, úgy az ügy iratait 15 napon belül – a fellebbezésről kialakított álláspontjával együtt – a felettes adóhatóságnak megküldi. A másodfokú határozat meghozatalára nyitva álló határidő ebben az esetben 60 nap. Ha a másodfokú adóhatóság a felülvizsgálat eredményeként jogsértést nem tapasztal, azaz az első fokú határozat úgy ténybelileg, mint jogilag megalapozott, akkor annak helybenhagyásáról rendelkezik. Amennyiben az elsőfokú határozat megalapozott tényálláson nyugszik, de téves jogi következtetést tartalmaz, a felettes adóhatóság a határozatot megváltoztatja. Súlyos jogszabálysértés esetén, vagy ha a tényállás tisztázásához szükséges, a felettes szerv dönthet úgy is, hogy a határozatot megsemmisíti és az elsőfokú határozatot hozó hatóságot új eljárás lefolytatására utasítja. Az adóellenőrzések gyakran több adó-megállapítási időszakot és több adónemet érintenek és az ellenőrzés eredményeként esetlegesen feltárt jogsértések közül azonban az adózó sok esetben csak egy-egy megállapítást vitat. A nem vitatott megállapítások mielőbbi jogerős lezárása érdekében a részjogerő jogintézménye megteremtette a felettes szerv számára annak lehetőségét, hogy kizárólag a határozat jogszabálysértő részeinek tekintetében rendelje el az új eljárást, egyebekben a határozatot helybenhagyja, vagy megváltoztatja. Ebben az esetben a felettes szerv határozatában meghatározza a vizsgálandó körülményeket, azt az adót, bevallási időszakot, melyre az új eljárás kiterjed. Így elkerülhető, hogy az új eljárásban az adóhatóság a korábbi ellenőrzés során nem vizsgált körülmények alapján állapítson meg mulasztást az adózónál. A fellebbezés során hozott másodfokú határozat a kézbesítéssel válik jogerőssé és végrehajthatóvá.
A felügyeleti intézkedés egyrészt irányulhat a jogszabálysértő határozat (végzés) ellen, másrészt lehetőség arra, hogy az adózó az adóhatóság határozathozatalra irányuló kötelezettségének elmulasztását sérelmezze. Az előbbiekben említett esetekben a felügyeleti intézkedést a felettes adóhatóság, illetve az adópolitikáért felelős miniszter kérelemre vagy hivatalból teszi meg. A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására kerül sor, ha a kérelemből megállapíthatóan a határozat, önálló fellebbezéssel megtámadható végzés jogszabálysértő volta nem valószínűsíthető vagy a bírósági felülvizsgálatot az adózó kezdeményezte. A felügyeleti intézkedésként meghatározott felettes szervi döntési lehetőségek a jogsértés teljes körű orvoslását teszik lehetővé. Amennyiben az első fokú szerv eleget tett eljárási kötelezettségének, de a meghozott határozat jogsértőnek minősül, a határozat orvoslásának eszközét már a felettes szerv választhatja meg. Ennek keretében a felettes szerv a jogsértő határozatot megváltoztathatja, súlyos jogszabálysértés esetén vagy ha a határozat meghozatalára az eljáró szervnek nem volt jogi alapja a határozatot megsemmisíti és szükség esetén a határozatot hozó szervet új eljárás lefolytatására utasítja. Az első fokú adóhatóság, ha eljárási kötelezettségét elmulasztja, utasítható az eljárás megindítására is. Mivel a felügyeleti intézkedéssel szemben a bírósági felülvizsgálattal nem lehet élni, így új szabályként került a törvénybe, hogy ennek keretében a döntés súlyosbítására nincs lehetőség. Amennyiben súlyosbításnak lenne helye, úgy a felettes szerv új eljárás lefolytatását rendeli el, és így adózónak a súlyosabb döntéssel szemben ismételten megnyílik a jogorvoslat lehetősége. A felügyeleti kérelem elbírálásának határideje az iratoknak a felügyeleti szervhez történő beérkezésének napjától számított 60 nap.
Az adóhatósági határozat bíróság előtti megtámadásának csak akkor van helye, ha az adózó az adóhatóság másodfokon jogerőre emelkedett határozatát vitatja jogszabálysértés miatt. Az adóhatóság másodfokú végzésével szemben nincs helye bírósági felülvizsgálatnak. A bírósági felülvizsgálat az adóhatósági határozat végrehajthatóságát nem érinti. A bíróság azonban, – ha ezt az adózó kifejezetten kéri – végzéssel dönt a végrehajtási eljárás felfüggesztéséről.
A cikksorozat I. része: Az ellenőrzés megindítása →
A cikksorozat II. része: Tényállás tisztázási és bizonyítási lehetőségek az adóellenőrzés során →
A cikksorozat III. része: Az adóellenőrzési jegyzőkönyv – Adóbírság, késedelmi pótlék, mulasztási bírság →
A cikksorozat IV. része: Az ellenőrzési megállapítások realizálása – A határozathozatal →
