A transzferár dokumentációs kötelezettségének részletszabályait megállapító, 2009. október 16-án elfogadott Pénzügyminisztériumi rendelet rendelkezéseiről és azok várható hatásairól tartott sajtótájékoztatót 2009. október 20-án a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda.
A 2009. október 16-án elfogadott 22/2009. (X. 16.) PM rendelet 2010. január 1-én lép hatályba, alkalmazhatósága a 2010. adóévi kötelezettségekre terjed ki, ám szűk körben már alkalmazható lesz a 2009. év végén kötött ügyletekre is. A PM rendelet az OECD iránymutatása alapján konszolidálja a hazai transzferár-szabályozást, valamint összhangba hozza azt az Európai Unió transzferár-regulációra vonatkozó magatartási kódexével.
A Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda (FWT) partnerei és szakértői 2009. október 20-án a transzferár definíciójáról, a szóban forgó rendelet jövőbeli iránymutatásairól, valamint a transzferár-dokumentációval kapcsolatos vállalati stratégiákról tartottak sajtótájékoztatót.
Dr. Békés Balázs, az FWT adópartnere előadásában kiemelte, hogy a kapcsolt vállalkozások – amelyek fogalmát a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény (Tao. tv.) 4. § 23. pontja, valamint az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) 178. § 17. pontja határoz meg – között alkalmazott ár, vagyis a transzferár magyarországi szabályozását konszolidáló PM rendelet jelentős újítása a vállalkozások között létrehozandó közös nyilvántartás. A közös nyilvántartás lehetővé teszi a kapcsolt vállalkozás formájában működő cégek, cégcsoportok egymás által oda-vissza történő ellenőrzését, valamint könnyebbé válik az adott országokban működő adóhatóságok számára a transzferár-dokumentációval járó aktusok nyilvántartása és kontrollja.
A PM rendelet által előírt, 2010. január 1-től hatályba lépő változások értelmében a magyarországi transzferár-dokumentáció három formája válik elérhetővé: az önálló nyilvántartás, a közös nyilvántartás, valamint az egyszerűsített nyilvántartás. Az önálló nyilvántartás a transzferár-dokumentációval kapcsolatos korábbi rendeletek alapján főszabályként volt követendő, a közös nyilvántartás fogalma viszont új jogintézményt jelent a transzferár-dokumentáció keretei között. Ennek egyik része a fődokumentum – amit csak egyszer szükséges elkészíteni, viszont kiegészíthető, így jelentős költségmegtakarítással és kisebb kockázati tényezővel jár, és amin keresztül a cégcsoport összes jellemzője nyilvánosságra kerül, s a jogi aktusban érdekelt minden ország adóhatósága számára hozzáférhető lesz. A közös nyilvántartás másik része az ún. ország szintű nyilvántartás, ami az adózó és a kapcsolt vállalkozások szerződéseit teszi elérhetővé.
Az adószakértő hozzátette, hogy a kisvállalkozások továbbra is mentesülnek a dokumentációs kötelezettség alól, mivel a korábbi, transzferár-dokumentációt szabályozó rendelet legtöbb elemét – többek között a kisvállalkozásokkal kapcsolatos részeket – az október 16-án elfogadott rendelet összeállításánál megtartották.
Magyarország számára a 2010. január 1-től életbe lépő változások azért is kiemelten fontosak, mert a közelmúltban ugrásszerűen megnőtt a transzferárak ellenőrzése az adóhatóság részéről. Az adószakértő szerint az APEH 2007-ben kettőszáztizenöt, 2008-ban hétszáznyolcvannégy, 2009 októberéig pedig már ezerhatszáztizenhat ellenőrzést végzett. A fődokumentáció hiánya esetén az APEH mulasztási bírságot szabhat ki, amely minden egyes mulasztás esetében 2 millió forint fix büntetési tételt jelent, így nem meglepő, hogy 2007-ben egymilliárd, 2008-ban 5,3 milliárd, 2009-ben eddig 6,7 milliárd forintra rúgott a megállapítások összege.
