A diploma kézhezvételével a „friss” jogászok leginkább jelölti- illetve előadói helyekre pályáznak – jelentősen kisebb azoknak a száma, akik az egyetemen tervezik megkezdeni pályájukat. Jelentés a hazai jogtudományi doktori iskolák helyzetéről és működéséről.
Jelentés a hazai jogtudományi doktori iskolák helyzetéről és működéséről
Igény, hiánypótlás vagy kiváló oktatási „üzletpolitika”? Magyarországon mára minden jogi egyetem keretei között működik jogtudományi doktori iskola, bár PhD-képzést tömörítő intézmények oldalain elérhető statisztikák helyenként egyáltalán nem indokolják a doktori képzések szervezett iskolarendszerben történő megindítását. A minta itt is a legrégebbi képzési hely, az ELTE 1993-ban alakult Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolája: itt 1998 óta összesen 79-en szereztek tudományos fokozatot (beleértve természetesen a korábbi, dr. univ. fokozattal rendelkező hallgatókat is), viszont az iskola fennállásának története során több százan fordultak meg hallgatóként annak kapuin belül. Budapesten 1999 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, valamint 2004 óta a Károli Gáspár Református Egyetem tart fenn akkreditált jogtudományi doktori iskolát, hasonló bemeneti követelményekkel és nagyrészt hasonló képzési struktúrával.
Debrecenben az Állam- és Jogtudományi Kar 2003-as megalakulása után 2006 óta, Miskolcon 1993 óta először hét programmal, majd több alprogrammal, s 1999 óta kreditrendszerben működik jogtudományi doktori képzés; Pécs és Szeged, a két regionális központ és egyetemi város mellett még Győrben működik tudományos fokozatot adományozó jogászképzés.
A jurátustól a tudományos fokozatig
A köznyelvben „jogi doktorátusként” szereplő jurátusi cím (dr. jur.) megszerzése után (a végzett évfolyam létszámához képest) valóban kevesebben jelentkeznek jogtudományi doktori képzésben való részvételre, mint a klasszikusnak mondható ügyvédjelölti, vállalati jogi előadói pozíciókra, vagy akár állami hivatalokba pályakezdő köztisztviselőnek. A táblázat az ELTE-ÁJK Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájának beiratkozott hallgatói létszámát összesíti 1993 és 2003 között az adott év október 15-i állapotában:
|
Tanév |
Nappali tagozatra állami ösztöndíjjal |
Nappali tagozatra önköltségesen |
Levelező tagozatra |
Egyéni képzésre |
Összes felvett |
Abszolutóriummal rendelkezők |
|
Magyar állampolgár |
||||||
|
93/94 |
5 |
12 |
0 |
0 |
17 |
|
|
94/95 |
5 |
14 |
0 |
18 |
37 |
|
|
95/96 |
2 |
30 |
0 |
8 |
40 |
13 |
|
96/97 |
4 |
40 |
0 |
13 |
67 |
16 |
|
97/98 |
8 |
77 |
0 |
11 |
96 |
12 |
|
98/99 |
9 |
80 |
0 |
8 |
97 |
17 |
|
99/00 |
9 |
64 |
0 |
5 |
78 |
12 |
|
00/01 |
16 |
82 |
0 |
4 |
102 |
14 |
|
01/02 |
16 |
80 |
0 |
0 |
96 |
20 |
|
02/03 |
12 |
77 |
0 |
5 |
94 |
25 |
Nem valószínű, hogy az egységesített felvételi alapfeltételek „riasztanák” el a jelentkezőket a doktori képzés megkezdésétől: a szóbeli (esetenként írásbeli) felvételi sikeres abszolválásán túl hazai egyetem állam- és jogtudományi karán szerzett, legalább jó rendű (cum laude) oklevél és egy (elsősorban jogtudományi) kutatáshoz optimalizálható nyelvből középfokú, C-típusú nyelvvizsga szükséges.
A kari statisztikák és táblázatok arra alapvetően (és általában) nem térnek ki, hogy melyik doktori iskolába mely egyetem végzett hallgatói jelentkeznek, s arra sem, hogy milyen életkorú és munkatapasztalatú, vagy milyen egyéb végzettséggel és tudományos fokozattal rendelkező leendő hallgatók iratkoznak be páratlan szemeszterenként. Így a rendelkezésre álló adatok közül a nappali tagozatos, államilag finanszírozott képzési rend (vagyis állami ösztöndíjjal járó) doktorandusz státusz számadatai alapján alakíthatunk ki többé-kevésbé hiteles képet a létszámkérdésről.
Mivel a nappali tagozatos, államilag finanszírozott képzési rend az egyetemi és kari doktori szabályzatok értelmében kizárja a teljes munkaidejű (havi 174 óra munkavégzéssel járó) foglalkoztatást, a kis létszám egyik meghatározó oka a doktorandusz státusz anyagi javadalmazása. Önköltséges, levelező tagozatos illetve egyéni képzési rend esetén természetesen lehetséges a teljes munkaidős foglalkoztatás. Önköltséges képzés esetén az ELTE-ÁJK Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájában a tandíj 80.000,- Ft/félév, ami általánosnak mondható, vagy csak kis mértékben tér el a többi jogtudományi doktori iskolában fizetendő tandíjak összegétől.
Következésképp az egyetemről kikerülő jogászok többsége inkább az egyetemen kívül vállal munkát. Lehetőségük van (és munkaadói igény vagy munkahelyi is előírhatja) szakjogászi képzésben részt venni, valamint ugyanígy jogi szakvizsgára felkészülni és azt – a három év gyakorlati vagy jelölti idő leteltével – sikerrel abszolválni. Ám a leírtak ugyanúgy vonatozhatnak a jogi doktori iskolai képzésben résztvevőkre, viszont a szoros időbeosztást eredményező elfoglaltságok mindenesetre lassabb, tovább tartó fokozatszerzést és sikeres szakvizsgát eredményezhetnek.
Jogtudomány ás kutatás
Egy doktori iskola sikeressége az egyes iskolák minőségbiztosítási rendszerében, a mielőbbi fokozatszerzés lehetőségében és a disszertációk minőségében, nemzetközi elismertségében és hivatkozásaiban mérhető. A fokozatszerzés feltétele a doktori abszolutórium megszerzése, valamint a disszertáció elkészítése és megvédése. A doktori iskolák programjai általában külön jogterületre specializálódnak (ezek az ún. doktori oktatási programok), ezen belül kerülhet sor egy téma „elhelyezésére” az adott jogterületen belül. Az eredményorientált szemlélet azt sugallja, hogy egy jogtudományi doktori iskola sikerességét az elkészült és megvédett disszertációk témái szerint vizsgáljuk, s ebből következtethetünk arra, hogy az adott doktori iskola mely területen gyengébb vagy erősebb, mint bármely másik, s mennyire tekinthető alapjául hosszú távon egy jogi kar (és önmagában a jogászképzés) egyetemi oktatókat teremtő bázisának, utánpótlásának, tudományos életének.
1998 óta az ELTE-ÁJK-n legalább 15 alkotmányjogi, 13 büntetőjogi, valamint 10 pénzügyi- és egyéb gazdasági szakjogi disszertációt védtek meg. A 79 megvédett disszertáció közül 14-et honosítottak különböző külföldi egyetemekről. A PPKE-JÁK doktori iskolájában eddig 15 PhD-disszertáció védésére került sor, melyből három nemzetközi jogi, három jogtörténeti témakörben készült, további kilenc pedig (egy kivételével) egyenlő arányban oszlik meg a jogbölcselet, az alkotmányjog, a büntetőjog és a pénzügyi és egyéb gazdasági szakjogok körében. A budapesti képzési helyeknél maradva a KRE-ÁJK eddig 9 elkészült disszertációja közül legalább három dolgoz fel alkotmányjogi témát. Összefoglalva, a fővárosi elhelyezkedésű jogtudományi doktori iskolákban rendkívül erős az alkotmányjog és a büntetőjog dominanciája, a prioritási sorrend következő helyén pedig a pénzügyi és gazdasági szakjogok illetve a nemzetközi jog áll.
A Miskolci Egyetem jogtudományi doktori iskolájában eddig 88-an szereztek PhD-fokozatot, a disszertációk témái nagyrészt egyenlő arányban oszlanak meg az eddig felsoroltak között, ugyanez jellemző Pécsre és Szegedre is.
A cikk-sorozat első része: Doktori képzés I – Összhangban a piaccal? →
