A szeptemberől hatályos módosítás kedvezőbb szabályozási környezet megteremtésével korszerűsíti a csődeljárást – A bajba jutott, de „életképes” vállalkozásokon segíthet a szeptembertől hatályba lépett csődtörvény módosítás, mely kedvezőbb szabályozási környezet megteremtésével korszerűsíti a csődeljárást.
A 2009. évi LI. törvény újraszabályozza és korszerűsíti a Csődtörvénynek a csődeljárásról szóló II. fejezetét, és a fizetésképtelen helyzetbe került vállalkozásokat a felszámolás elkerülése érdekében a hitelezőkkel való megállapodásra ösztönzi.
A korábbi szabályozás azon túl, hogy előzetes hitelezői konszenzust követelt meg a fizetési haladék igénybevételéhez, nem tette lehetővé, hogy az adós jó eséllyel teljesíthesse a csődeljárás szigorú feltételeit. A módosított törvény összhangban áll a Nyugat-Európában alkalmazott irányvonalakkal, és határozottan szemléletváltást jelent mind a csőd fogalmának értelmezésében, mind pedig a csődeljárás céljának hazai megítélésében. A módosítás – elsősorban az automatikus moratórium bevezetésével – az adós vállalkozás újraszerveződését és likviditási problémáinak leküzdését helyezi középpontba, míg a hitelezői oldalról új magatartási gyakorlat kialakítását követeli meg. A csődeljárás célja eddig is a társaság továbbélésének biztosítása volt, ám azzal, hogy csődhelyzetben a nagyobb hitelezők a követelést biztosító vagyonelemeket a vállalkozásból kivonták, gyakran az adós ellehetetlenülését okozták.
Az ideiglenes fizetési haladék
A hatályos szabályozás szerint csődeljárást nem csak az adós, hanem a hitelező is kezdeményezhet. A módosítás egyik leglényegesebb újítása az azonnali, ideiglenes fizetési haladék (moratórium) intézményének bevezetése, melyet a bíróság a csődeljárási kérelem benyújtását követően soron kívül rendel el, és amely 90 napig illeti meg az adóst. A moratórium célja a csődvagyon megőrzésének biztosítása a hitelezőkkel való megállapodás érdekében. Figyelembe véve, hogy az adós sikeresebb tárgyalásokat tud folytatni hitelezőivel a teljes vagyon birtokában, a jogszabály előírja, hogy a fizetési haladék időtartama alatt az adóssal szemben sem beszedési megbízás, sem pénzkövetelés végrehajtása nem teljesíthető, de tilos a beszámítási igény érvényesítése és az egyes pénzügyi biztosítékok kielégítése is.
A vagyonfelügyelő és a hitelezővédelem
Az új szabályozás nagyobb szerephez juttatja a bíróság által kirendelt vagyonfelügyelőt, aki most már a követelések besorolásával és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat is ellát, ellenőrzi az adós fontosabb üzleti lépéseit, és kiszélesedik a jogköre a hitelezőkkel folytatott egyezségi tárgyalások során. A vagyonfelügyelő kirendelésével azonban csökkennek az adós vállalkozás vezetőinek jogosítványai. Ennek indokát a jogalkotó abban látja, hogy ha a hitelezők hozzájárulása nélkül az adós moratóriumba részesülhet, akkor a hitelezők védelmében hatékony eszköznek kell rendelkezésre állnia arra, hogy a vállalkozás vagyonkimentését és anyagi készleteinek felélését megakadályozza.
Pontosításra került a jogszabályban a hitelezői választmány működése, jogköre, s ma már a csődeljárásban megalakult hitelezői választmányt a felszámolási eljárásban is tovább lehet működtetni, – amennyiben ilyen eljárásra sor kerül.
Az egyezségi tárgyalás és a csődegyezség
Az egyezségi tárgyalások előkészítéséről, valamint az eljárás rendjéről számos új változtatást tartalmaz a törvény. Elsősorban a hatékonyság és az időtakarékosság céljából úgy kerültek kialakításra a tárgyalásokat részletező szabályok, hogy a teljes eljárás befejezésére és a csődegyezség megkötésére akár már a moratórium 90 napos időtartama alatt lehetőség legyen. Az első tárgyaláson a hitelezőknek módjuk van kinyilvánítani azt a szándékukat, ha az egyezségi javaslatot nem támogatják. Ha ezt követően az adós az egyezségi javaslat átdolgozását nem vállalja, akkor a tárgyalást lezárják és a bíróság az eljárást megszünteti. A fizetési haladék meghosszabbítása – szükség esetén – az alábbiak szerint történhet:
Az adósnak az egyes hitelezői osztályok követelésarányos többségét kell megszereznie, ezáltal a 90 napos moratórium 180 napra módosul. Ennél hosszabb időre már csak – az egyes hitelezői osztályokban való – kétharmados támogatással lehet a határidőt növelni, úgy, hogy a moratórium teljes hossza nem lehet több 365 napnál.
A módosítás a hitelezőkkel való egyezség megkötésében szabad kezet biztosít, így a felek bármiben megállapodhatnak, amit fontosnak tartanak az adósság rendezésében. A legtipikusabbak kétségkívül azok a megoldások, melyek során az adós fizetési könnyítésre kap lehetőséget, a hitelezők pedig cserébe újabb biztosítékok kikötését követelik meg.
Az új rendelkezések idén szeptembertől léptek életbe a hazai csődszabályozásban, ám hatékonyságáról továbbra is megoszlanak a vélemények. Amíg a hitelezői oldal inkább fenntartással szemléli a változásokat, addig a kisvállalkozások és a jogalkotó a felszámolási eljárások számának csökkenését és több vállalkozás „életben maradását” reméli. Tény, hogy az új szabályozás nem jelent menekülési útvonalat a teljes mértékben eladósodott, fizetésképtelen vállalkozások számára, ám elősegítheti, hogy a piacvesztés vagy a veszteséges gazdálkodás miatt nehéz helyzetbe került társaságok a csődeljárás következtében stabilizálódjanak.
A 2009. évi LI. törvény a Csődtörvény számos §-át módosította, de kiegészülnek a gazdasági társaságokról szóló törvény hitelezővédelemre vonatkozó szabályai és a bírósági cégnyilvántartásról szóló törvény egyes rendelkezései is.
