Szeptember 1-től a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) fogyasztóvédelmi hatóságként léphet fel a hitelezés biztonsága érdekében. Az új szabályok értelmében akár kétmilliárd forintra is büntetheti az ügyfeleket jogellenesen megrövidítő pénzügyi cégeket, sőt a jogszerű állapot helyreállításáig meg is tilthatja egy-egy termék forgalmazását.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) jogosítványainak bővülése szeptember 1-től lép hatályba a 153/2009-es számú kormányrendelet szerint, amely a Felügyeletet jelöli ki fogyasztóvédelmi hatóságként, az általa ellenőrzött pénzügyi szervezeteknek tevékenységének vonatkozásában. Ettől az időponttól a Felügyelet látja el a pénzügyi fogyasztók védelmét – különösen a tájékoztatáshoz, hatékony jogorvoslathoz és érdekvédelemhez fűződő jogok tekintetében – illetve eljár a szakági törvényekben és egyéb jogszabályokban lefektetett ügyfélvédelmi rendelkezések megsértése esetén. Az új hatáskör lehetőséget biztosít a Felügyelet számára a pénzügyi szervezetek ügyfeleinek széles körét érintő magatartásokkal szembeni hatékony fellépésre és jogszabálysértés esetén jogkövetkezmények érvényesítésére. A Felügyelet azonban a fenti felhatalmazás ellenére továbbra sem jogosult a bíróságok kizárólagos hatáskörébe tartozó szerződéses jogviták, vagy egyéb hatóságok hatáskörét érintő ügyek eldöntésére. A rendelet megszületésének előzménye, hogy a PSZÁF előző vezetését több kritika érte azért, mert a lakosság számára kiemelten érzékeny ügyekben (MÁV ÁBE, ingatlanalapok) nem megfelelő döntéseket hozott. Az új elnök szerint a fogyasztóvédelmi tevékenység azért került előtérbe a Felügyeletnél, hogy “érvényesüljön a pénzügyi intézmények és az ügyfelek közötti egyenlő bánásmód”.
Kiszélesített jogkör
A kormányrendelet legfontosabb intézkedése, hogy a felügyeletet a pénzügyi szektor fogyasztóvédelmi hatóságává teszi, azaz lehetővé teszi a fogyasztóvédelmi törvény alkalmazását a pénzügyi szolgáltatókkal és termékekkel kapcsolatban. Ez azt jelenti, hogy a banki és biztosítói ágazatban is azok a szabályok érvényesülnek majd, amelyek eddig csak a kiskereskedelmi forgalomba kerülő egyéb termékekre vonatkoztak, amelyek sokkal szigorúbbak, mint amelyekkel eddig a pénzügyi világban lehetett találkozni.
A mostani lépések a tavaly szeptemberben elfogadott, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény folytatásának tekinthetőek. Az egyik fontos változás, hogy jelentősen emelkedik a kiszabható bírságok nagysága – ami nem csak szabályozási, hanem gazdaságpolitikai szempontból is fontos lehet, ha megvalósul a kormány azon terve, hogy a bírságpénz a krízislapba kerüljön. A fogyasztóvédelmi törvény értelmében a viszonylag nagy, azaz a 100 millió forintnál nagyobb bevételű cégek esetében akár 2 milliárd forintos bírság is kiszabható amennyiben a fogyasztók széles körét érintő, jelentős vagyoni hátrányról van szó. (A pénzügyi szektorban ez a bevételi kitétel szinte minden cégre igaz lesz, hisz a bankok és a biztosítók ennél akár nagyságrendekkel nagyobb forgalmat hoznak össze évente, miközben eddig 10 milliós volt a legnagyobb bírság.) A fogyasztóvédelmi törvény lehetővé teszi a jogszerű állapot helyreállításáig egy-egy termék forgalmazásának betiltását. Fogyasztóvédelmi szempontból különösen fontos lesz a tájékoztatási, a hirdetési, a reklámozási és az ügyfélszolgálati szabályok, illetve az elfogadandó banki magatartáskódex betartása. Az új szabályok értelmében a jogsértés elévülési ideje három év, azaz akár olyan esetekben is el lehet majd járni, amikor mondjuk két és fél évvel ezelőtti ügyről van szó. Nem csak ügyfél kezdeményezhet fogyasztóvédelmi eljárást, hanem társadalmi szervezet is, és amennyiben valamelyik szervezet hat hónapon belül ugyanazt a jogszabályt szegi meg, akkor a felügyeletnek nincs mérlegelési lehetősége és kötelező bírságot kiszabnia.
Megosztott hatáskörök
A pénzügyi fogyasztóvédelem rendszerében a Felügyelet mellett a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) és a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) is lesznek feladatai. A mostani állás szerint a jelenlegi feladatmegosztás érdemben nem változik, csak a hangsúlyok tolódnak el a Felügyelet javára. A jegybanknak ugyan nincsenek közvetlen fogyasztóvédelmi jogosítványai, de a pénzügyi stabilitást támogató szerepkörében az MNB a fogyasztókat, illetve a pénzügyi szolgáltatókat érintő kockázatokra is felhívja a figyelmet, sőt, javaslatokat is tesz azok mérséklésére. Ilyen volt a Felügyelettel közösen kiadott ajánlás a devizahitelezés kockázatainak kezelésére tavaly februárban, vagy a felelős hitelezésről kezdeményezett pénzügyi intézményi önszabályozás. Az MNB jelzi azokat a kockázatokat, amelyek a fogyasztók érdekeit, illetve a pénzügyi rendszer stabilitását veszélyeztetik, illetve megkeresés esetén szakértői segítséget ad a PSZÁF-nak egyes szakmai kérdésekben. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) pénzügyi termékekkel kapcsolatos panaszokkal a jövőben nem foglalkozik, ez a feladat a PSZÁF hatáskörébe tartozik. Kartell, versenykorlátozás és az egész országot érintő ügyekben a Gazdasági Versenyhivatal lesz az illetékes, akárcsak eddig. Az ügyfelek továbbra is bármelyik hatósághoz benyújthatják a megkeresésüket.
Pénzügyi ombudsman
A július közepén tartott bankcsúcson jelentette be a kormányfő, hogy a felügyeleten belül “pénzügyi ombudsmani” posztot hoznak létre. A pénzügyi ombudsman ötlete komolyabban június elején vetődött fel először, hogy országgyűlési biztos intézményének felállítását szeretnék elérni a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban. A jelenlegi terv nem parlamenti, hanem felügyeleten belül működő hivatalt állítana fel, de egyelőre ez is csak terv. “Az ombudsman aligha kaphat olyan jogköröket, amilyeneket sokan várnának el tőle. Így például szerződéses viszonyokba nem szólhat majd bele, szerződésről nem mondhatja ki, hogy az érvénytelen. Ilyen jogköre Magyarországon csak a bíróságoknak – és bizonyos esetekben – a békéltető testületeknek van” – mondta az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) elnöke, aki elismerte, hogy az ombudsmannak a nyilvánosság miatt viszont lehet hatása: bírálhatja a károsnak ítélt jelenségeket, általános véleményeket, ajánlásokat fogalmazhat meg. Az OFE elnöke szerint ösztönözni kellene a bankokat arra, hogy a békéltető testületeknél jelenjenek meg, ha vitás kérdés adódik. Jelenleg ugyanis a bankok ügyfelei hiába fordulnának e bíróságokon kívüli fórumokhoz, a pénzintézeteket semmi sem kötelezi arra, hogy részt vegyenek ezekben az eljárásokban. Gondot okoz az is, hogy a bírósági eljárások túl lassúak, ezért az OFE elnöke szerint a 200 ezer forintnál kisebb összegekre vonatkozó tárgyalásokat gyorsított eljárásokban kellene intézni. Magyarországon nehéz a bankváltás, ha valaki elégedetlen a szolgáltatással, akkor nehezen választhat magának új pénzintézetet, ezért jogszabályokkal is meg kellene könnyíteni a bankváltást, így a verseny is erősödhetne a pénzintézeteknél. Időközben a tíz legnagyobb kereskedelmi bank közreműködésével elkészült a bankok etikai kódex-tervezete, amelyet szeptember 3-án nyújtottak be a Felügyelet elnökének. Ezzel kapcsolatban a bankszövetség elnöke kifejtette, hogy a bankok egyoldalú szerződésmódosításának fenntartása mellett biztosítaná a transzparenciát.
