További egyeztetésekre kényszerül a gazdasági tárca az egyes kereskedelmi szakképesítések szükségességéről szóló miniszteri rendelet-tervezetről.
Az új rendelettel a minisztérium a kereskedelmi állások jó részének betöltéséhez eltörölné a szakképzettség követelményét. Ennek értelmében lehetővé tennék, hogy végzettség nélkül is föl lehessen venni bárkit pénztárosnak, cipő-, ruha-, gyümölcs-, zöldség-, pékáru eladónak, vagy könyv-, újság-, papír-írószer-, és virágárusnak, sőt piacfelügyelőnek is.
A szeptember 2-ára tervezett egyeztetés már szűkebb körben zajlik, az érintett ágazat reprezentatív munkáltatói szervezeteivel, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével, illetve a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével. Az egyeztetésre azért van szükség, mert a néhány hete megküldött rendelet-tervezet alapvetően eltér a Szakmapolitikai egyeztetés után március 27-én véleményezett és a szakszervezetek által támogatott változattól.
E változat ugyanis előírta, hogy a kiskereskedelem valamennyi szakterületén a vásárlók kiszolgálásában részt vevő személyeknek legalább középfokú szakképesítéssel kell rendelkezniük. Ez előnyös lenne a fogyasztók védelme szempontjából, hiszen a vásárlók kiszolgálásának elvárható minőségét is pontos jogszabály rögzítetené, emellett kedvező hatással bírna a kereskedelmi alkalmazottak általános képzettségi, iskolázottsági szintjére is. Ezzel szemben a szaktárca új rendeletével a kereskedelmi szakmák harmadát eltörölné, vagyis részben negligálná a 2005-től hatályos kereskedelemről szóló törvény végrehajtásáról kiadott miniszteri rendeletet. A minisztérium mindezt azzal indokolja: e munkakörök betöltéséhez ma már idejétmúlt dolog szakképzettséget megkövetelni.
A képzettség nélküli dolgozók aránya ma csak 4% körüli. A többiek szakképzettek, így megilleti őket a szakmai bérminimum, amely az általános minimálbér, azaz 71.500Ft helyett 87.000.- Ft-ot jelent havonta. A tárca azzal indokolja a képesítéshez kötött kereskedelmi tevékenységek megrostálását, hogy ezáltal “csökkenne az állami szabályozás, nőne a vállalkozási szabadság, és nagyobb teret kapna a piaci önszabályozás”. A KASZ ezzel szemben úgy véli: „A cégek a verseny miatt kevesebbet fizetnek, nem számít a képzettség csak a jövedelmezőség.” A gazdasági tárca új rendeletének hatására tehát akár az is megtörténhet, hogy a fent említett eladói munkakörök valamelyikének megpályázásakor a szakképzett jelentkező – a munkáltató anyagi megfontolásai miatt – hátrányba kerül a szakképzetlennel szemben. De nem csak ők kerülhetnek hátrányba, hiszen a képzettségi követelmények lazítására hivatkozva a munkáltató nem lesz köteles kifizetni a szakképzettség után járó minimálbért.
A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete szerint a szabályozás egyoldalúan előnyös azoknak a hipermarketeknek, amelyek egyébként eddig is átlagnál rosszabbul voltak ellátva szakképzett munkavállalókkal. Emellett a versenysemlegesség követelményének sem felel meg az elképzelt szabályozás, hiszen a verseny nem az egyes szakmákon belül, hanem a kereskedelem egészében zajlik. Így azok a vállalkozások, amelyek alaptevékenységük szerint nem szakképzettséghez kötött területen tevékenykednének – mint például a hipermarketek működtetői – jelentős versenyelőnyhöz jutnának.
De nem csak ez a probléma az új szabályozással, hanem az is, hogy a harmadik szereplővel, a szakmai oktatás érintettjeivel egyáltalán nem egyeztettek. A rendelet-tervezetet megküldték 25 állami intézménynek, 12 társadalmi és érdekvédelmi szervezetnek és 10 társaságnak, amelyek a munkavállalókat és a munkáltatókat képviselik. A Nemzeti Szakképzési Intézet (NSZI) azonban nem szerepelt az intézmények között, de a szakmai oktatást képviselő Magyar Szakoktatási Társaság (MSZT) sem. Márpedig ezek a szervezetek alapvető szerepet játszottak a 2006-os OKJ, illetve a szakmai követelmények kidolgozásában.
Az OKJ a kereskedelem különböző tevékenységeit csoportosítja, és pontosan rögzíti az ellátásukhoz szükséges kompetenciákat. A jelenlegi tervezet mindezt teljesen figyelmen kívül hagyja, így nemhogy összhangot teremt az OKJ-val, hanem felülbírálja az abban foglaltakat, elbizonytalanítva a jogalkalmazókat, ráadásul a szakképesítéssel rendelkezők szakmai továbbképzését is hátráltatná.
Bernáth Lászlóné, az MSZT kereskedelmi tagozatának vezetője szerint „ez a tervezet így, teljesen ellentétes az életen át tartó tanulás elvével. Zsákutcát jelent például a megszerzett szakmai végzettség továbbfejlesztéséhez, vagy esetleg, modulok beszámításával, a gazdasági szükségletnek megfelelő új szakma megtanulásához.”
A KASZ véleménye szerint „az is egyértelmű, hogy a felsorolt szakmákban szinte azonnal megszűnik az igény a képzésre, ami súlyos károkat okoz a szakképzés rendszerében. Mindennek végeredménye, hogy a kihagyott területek szakmakultúrája rövidesen elhal, és ezt a kárt a későbbiekben – amikor az európai színvonalú kereskedelem iránti igény ismét megköveteli – már rendkívül nehéz lesz helyrehozni.”
A vita tehát nem zárult le, a következő egyeztetés eredménye pedig attól is függ, mi lesz a munkáltatók álláspontja.
