Az ellenőrzés megindítása – Az önadózás rendszerének egyik fontos alappillére az ellenőrzés. A bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés a társaságok életében előforduló egyik leglényegesebb ellenőrzési típus.
A bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés szabályait az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rögzíti. E szabályok meghatározzák, hogy az adózókat terhelő legfontosabb kötelezettség vizsgálatát milyen tagoltságban, milyen komplexitásban vizsgálhatja az adóhatóság. Csak ezen ellenőrzés során bírálható el, hogy az adózó az adót, illetve költségvetési támogatást az ellenőrzött időszakban helyesen állapította-e meg. Végül kiemelendő az is, hogy csak ez az ellenőrzési típus keletkeztet ellenőrzéssel lezárt időszakot, tehát a már vizsgálat alá vont időszakot – az ismételt ellenőrzés, illetve a felülellenőrzés kivételével – az adóhatóságnak nem áll módjában újra ellenőrizni.
Az adóhatóság az ellenőrzés megkezdése előtt jogosult eldönteni, hogy az adóellenőrzés a helyszínen vagy az adóhatóság hivatali helyiségében történjen. Ezt a kérdést a vizsgálat típusa, az ellenőrizendő időszak, az iratanyag mennyisége dönti el.
A feladat konkrét ismeretében, az ellenőrzés helyszínéről történt döntést követően történik az adózó kiértesítése. Ha az értesítést írásban küldi meg az adóhatóság, az irat átvételével beáll az ellenőrzés megkezdésének joghatálya és ettől az időponttól a vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás a vizsgált időszak tekintetében önellenőrzéssel nem helyesbíthető.
Az adóhatósági iratot akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha a postai kézbesítés megkísérlését követő öt munkanapon belül a címzett azt nem vette át és a posta az iratot visszaküldte az adóhatóságnak. Ezenkívül az iratot a kézbesítés megkísérlésnek napján akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta vagy a küldemény – a megfelelő levélszekrény hiánya miatt – kézbesíthetetlen. Amennyiben az adózó képviselője ismeretlen helyen tartózkodik, az adóhatóság az iratot a gyámhatóság által kirendelt ügygondnok részére kézbesíti.
Azt, akinek személyes meghallgatása az eljárás során szükséges az adóhatóság idézheti. Ha az adózó, képviselője, alkalmazottja a személyes megjelenési kötelezettségének a szabályszerű idézés ellenére nem tesz eleget, és távolmaradását megfelelően nem igazolja, az illetékes adóhatóság vezetője elrendelheti az elővezetését, melyhez ügyészi jóváhagyás szükséges. Az elővezetést a rendőrség foganatosítja.
Nem magánszemély adózó kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet terjeszthet elő, ha kézbesítési vélelem megállapítása a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok megsértésével történt. A kérelmet a vélelem beálltáról történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a vélelem beálltától számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül lehet előterjeszteni. A kérelemben elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják, vagy az adózó részéről az önhiba hiányát valószínűsítik. Ha az adózó késedelmesen terjeszti elő a kérelmet, azt az adóhatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A kérelemnek az eljárás folytatására, illetve a végrehajtásra nincs halasztó hatálya.
Ha az adóhatóság telefonon keresztül értesíti adózót vagy mellőzi az értesítést, akkor az ellenőrzés a megbízólevél aláírásával kezdődik. A megbízólevél aláírásnak megtagadása nem gátolja az ellenőrzés megkezdését, ilyenkor erről a tényről két hatósági tanú aláírásával jegyzőkönyvet kell felvenni.
A megbízólevél tartalmazza az ellenőrzést végző adóellenőr nevét, illetőleg, hogy mely adózónál, milyen adónemekben, milyen időszakra és milyen ellenőrzési típus keretében zajlik az ellenőrzés. A megbízólevél átadásának napján kezdődik az ellenőrzési határidő is, amely ennél az ellenőrzési típusnál – beleértve az ellenőrzés kezdő és befejező időpontját – kilencven nap. Természetesen ez a határidő indokolt esetben többször is meghosszabbítható.
A gazdasági társaságot az ellenőrzés során a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkező személy képviselheti, illetve adózó jogosult arra, hogy a képviseletére szóló meghatalmazást adjon. A jogi személyt és a jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetet így a nagykorú alkalmazott, jogtanácsos, ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetőleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja képviselheti.
A megbízólevél aláírását követően – amennyiben az ellenőrzés az adóhatóság hivatali helyiségében történik – a revizorok átveszik a vizsgálat alá vont időszakra vonatkozó iratokat, nyilvántartásokat, bizonylatokat. Erről „Irat átadás-átvételi jegyzőkönyv” készül, amely kevés számú irat esetén tételes felsorolást, nagy tömegű irat esetén tól-ig sorszám alatti összevonást jelent.
Továbbá a megbízólevél aláírása után az ellenőrzés az önellenőrzési nyilvántartás lezárásával indul. Az adózó nyilatkozik a folyamatban lévő önellenőrzéseiről és ezt a nyilatkozatot az adóellenőrök rávezetik a megbízólevélre. Továbbá e kezdeti szakaszban a revizorok azt is megvizsgálják, hogy az előző revízió megállapításaihoz kapcsolódó adóhatósági határozatban előírtakat végrehajtotta-e az adózó.
