Egy precedensértékű ügy kapcsán jelentősen emelkedhet a brit bírói gyakorlatban a személyiségi jogok megsértéséért megítélt kártérítési összegek felső határa.
Jelentősen megváltozhat a személyiségi jogok megsértésével kapcsolatos ítélkezési gyakorlat Nagy-Britanniában, miután kiderült: a News of the World nevű brit bulvárlapnál intézményesítették a közéleti személyiségek telefonjainak titkos, meg nem engedett módon történő lehallgatását, majd ennek nyilvánosságra kerülése után a szerkesztőség óriási összegeket különített el személyiségi jogok megsértéséből fakadó jogviták rendezésére.
Az ügy eredetileg 2006-ban bontakozott ki, több tucat érintett személy volt a szerkesztőség tagjai és az általuk megbízottak között. Egy évvel később a bíróság jogerősen négy havi börtönbüntetésre ítélt egy magánnyomozót, mert az újság megbízásából jogtalanul információt gyűjtött egyes közéleti személyiségek hangpostafiókjáról, a botrány következtében a lap számos vezetője veszítette el állását. Idén nyáron a Guardian további információkat hozott nyilvánosságra az ügyben. Ezek szerint a lehallgatás nem csak egy-egy esetben folyt, hanem intézményesített gyakorlat volt az újságnál. A személyiségi jogi perek és az azokkal járó nyilvánosság elkerülése érdekében a szerkesztőség peren kívül megállapodott egyes érintettekkel 700 ezer font kártérítést fizetett a Profi Labdarúgó Szövetség (PFA) vezérigazgatójának, Gordon Taylor-nek. Két másik áldozat fejenként több mint 300,000 fontos kártérítést kapott.
Ezek az összegek messze meghaladják a brit bíróságok által személyiségi jogi ügyekben eddig megítélt kártérítési összegek felső határát. Tavaly például a nemzetközi botrányt kavart Max Mosley ügyben 60 ezer font kártérítést ítélt meg a bíróság a pernyertes károsultnak. Annak idején már ez az összeg is kiemelkedőnek számított a korábbi bírói gyakorlathoz képest, Naomi Campbell fotómodell pl. pár évvel korábban 3.500 font kártérítést kapott egy hasonló ügyben.
A News of the World mostani ügyében a felek peren kívül egyeztek meg, elemzők szerint tehát a több százezer font értékű kártérítési összeg a személyiségi jogok valódi értékét tükrözi. A brit bíróságok az utóbbi tíz évben kezdtek el kiemelkedően magas számban személyiségi jogi ügyeket tárgyalni és a megítélt összegek azért mozogtak viszonylag egyforma szinten, mert az ítélkezési gyakorlat inkább a jogfejlesztésre koncentrált ezen a brit bírák számára meglehetősen új területen. A kérdés most az, hogy a peren kívül elért megegyezésben szereplő csillagászati összeg hogyan tükröződik majd a bírósági ítéletekben, hogyan emelkednek majd az azokban szereplő kártérítési összegek, és ennek hosszú távon milyen társadalmi, politikai és jogi hatásai lesznek.
Brit ügyvédek már most egyöntetűen állítják: személyiségi jogok értéke láthatóan jelentősen megnőtt és felhívják ügyfeleik figyelmét, hogy érdemes ezek megsértése miatt perelni. Az első nagyobb perindítási hullám már most kibontakozóban van, hiszen a lehallgatási botrányban nem csak a fenti megállapodásokat kötő személyek, hanem sokan mások is érintettek.
