Elfogadta az Országgyűlés a büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvény módosítását hétfőn.
A büntetőeljárásról szóló törvény átfogó módosítását célzó javaslat elsősorban az eljárások gyorsítását, egyszerűsítését, hatékonyabbá tételét szolgálja, többek között a tárgyalásról lemondásra, a bíróság elé állításra és a tárgyalások előkészítésére vonatkozó változtatásokkal, illetve a tárgyalási őrizet intézményének létrehozásával.
A tárgyalásról lemondásnál például a javaslat szerint, ha a vádlott beismer, megállapodás születhet a vádhatóság és a védelem között a tényállásról, annak minősítéséről, illetve a kiszabható büntetés szélső határairól, a 8 évnél súlyosabbnak nem minősülő cselekmények esetén. A bíró e megállapodás alapján tárgyalás, bizonyítás nélkül szabja ki az ítéletet.
Változnak az előzetes letartóztatás szabályai is. Súlyos, legalább 15 éves szabadságvesztéssel büntethető cselekmények esetén a jelenlegi 3 évről 4-re növekedne ennek időtartama.
A büntető törvénykönyv módosítását célzó javaslat egyrészt súlyos bűncselekmények szigorúbb elbírálására, részben pedig egy “sértettorientált” büntetőpolitika kialakítására irányul. A szigorítás elsősorban az erőszakos, fegyveres bűncselekményeknél jelentkezik, ugyanis a javaslat szerint ezeket kizárólag végrehajtandó szabadságvesztéssel lehetne sújtani, de a pénzbüntetés alsó és felső határa is a többszörösére emelkedik. A jelenlegi 3 ezertől 10 millióig terjedő értékhatár 75 ezertől 108 millióig terjed.
