A Csődtörvény módosításáról, az új szabályozásban rejlő reorganizációs tendenciákról, az ezzel kapcsolatos ügyvédi lehetőségekről – Jogi Fórum interjú Dr. Erdős Gáborral, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda bank- és finanszírozási csoportjának vezetőjével.
„Általánosságban elmondható, hogy a jogalkotó célja a Cstv. alkalmazhatóságának elősegítése volt, valamint annak a megteremtése, hogy a törvény gyakorlatban is reális lehetőséget biztosítson arra, hogy a bajba jutott cégek rendezni tudják adósságaikat. A módosítás megkönnyítette egyrészt magának a csődeljárásnak a szabályait, másrészt pedig megteremtette a csődeljárás elsőbbségét a felszámolási eljárással szemben. Azt gondolom, hogy mindez egy nagyon fontos lépés jó irányba.”
2009. júniusában megszületett a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) módosítása. Dr. Erdős Gábor, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda bank- és finanszírozási csoportjának vezetője Antal Attila kérdéseire válaszolva részletesen beszél a módosítással kapcsolatos jogalkotói szándékról, a csődeljárás és a felszámolási eljárás újfajta viszonylatairól, ‘a csődeljárás elsőbbsége’ újonnan alkalmazott elvének jelentősségéről, a külföldi jog (az angolszász, illetve francia jellegű szabályozási irányok) magyar szabályozásra gyakorolt kedvező hatásairól.
„Külföldön ezek a szabályok jól működnek, a jelen módosítás pedig egy szemléletbeli változást is igényel Magyarországon. Nálunk annak a fajta személetnek, hogy egy bajba jutott adóst azonnal felszámoltatunk, a megváltoztatása fontos és szükséges, mert külföldön az a fő személeti mód, hogy ha van egy adósom, akkor őt megpróbálom megmenteni, mert akkor tudja nekem kitermelni a hitelt. Ez a külföldi személet jelentős, fontos továbbá, hogy életben tudjunk tartani olyan társaságokat, amelyeknek fizetési problémáik vannak, de ha reorganizáljuk őket, adunk nekik egy kis időt, akkor újra működőképesek lehetnek, meg tudják tartani a munkahelyeket. Ezzel a törvénnyel remélhetőleg egy szemléletváltást is el lehet érni.”
Az interjúban szó esik a módosítással bevezetett jogintézményekről, a vagyonfelügyelői jogkörök bővüléséről, a hitelezővédelem változásainak legfontosabb irányairól,valamint a diszkriminációtól mentes csődegyezség intézményéről. Dr. Erdős Gábor elemzi az új szabályozásban rejlő reorganizációs tendenciákat, említést téve az ezzel kapcsolatos ügyvédi lehetőségekről.
