Sólyom László szerint a következő hat év klímáját, Magyarország egész állapotát jótékonyan befolyásolja, hogy Baka András a Legfelsőbb Bíróság elnöke.
Hétfőn megválasztotta a Parlament Baka Andrást Legfelsőbb Bíróság elnökének: az államfő jelöltje ezúttal megkapta a szükséges kétharmados támogtást, miután 309-an igen és 36-an nem szavazatot adtak le a titkos voksoláson.
Az új főbíró megválasztása után letette ünnepélyes esküjét. Az eskütétel előtt Bajnai Gordon miniszterelnök gratulált Baka Andrásnak, az eskütétel után pedig elsőként Szili Katalin házelnök fogott vele kezet. Őt Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője, Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke, Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke, Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter, valamint Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője követte.
Az államfő a szavazás után azt mondta, hogy a következő hat év közéleti klímáját, egész Magyarország állapotát jótékonyan fogja befolyásolni,jótékonyan befolyásolja, hogy Baka András a főbíró. Az egy éve méltatlanul húzódó probléma most megoldódott – fogalmazott Sólyom László. Hozzátette: biztos benne, hogy az egész magyar igazságszolgáltatásnak öröm ez. Kiemelte: pozitívum az is, hogy “ma végérvényesen véget ért a Lomnici-korszak”.
Baka András újságírók előtt megköszönte a támogató szavazatokat és a köztársasági elnök bizalmát. Kérdésre válaszolva közölte: nyitottabb és hatékonyabb igazságszolgáltatást szeretne. Kiemelte: az igazságszolgáltatás nem zárt tevékenység, ezért minden olyan dolog, ami a nyilvánosságra tartozik, az nyilvános is lesz. Ez vonatkozik a tárgyalótermi nyilvánosságra és a bírósági igazgatás eddiginél nagyobb nyilvánosságára is – tette hozzá.
Mint mondta, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesi pozíciójára pályázatot fog kiírni, a pályázatokkal kapcsolatban kikéri a Legfelsőbb Bíróság teljes ülésének a véleményét, az államfőhöz benyújtandó előterjesztésnél pedig ezt a véleményt figyelembe veszi majd.
Baka András életrajza:
Baka András 1952. december 11-én született Budapesten. 1978-ban az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi doktorátust. 1978-1990 között a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos kutatója, majd 1990-1998 között az Államigazgatási Főiskola főigazgatója volt.
Az emberi jogi, kisebbségi jogi kérdések kutatója, ebben a témakörben számos publikációja jelent meg. Az 1980-as évektől az Egyesült Államok több egyetemének vendégprofesszora volt. Többször meghívták előadóként Franciaországba, az NSZK-ba. 1988 óta az állam- és jogtudomány kandidátusa.
1988-1990 között a Tudományos Dolgozók Szakszervezetének (TUDOSZ), 1989-1990 között az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülésnek (ÉSZT) volt elnöke.
1988-ban az MTA Akadémiai Ifjúsági Díjával tüntették ki kiemelkedő tudományos eredményéért.
A rendszerváltás utáni első parlamenti ciklus elején, 1990-1991-ben az MDF országgyűlési képviselője, bár a pártba nem lépett be. Ez idő alatt a parlamentben titkára volt az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságnak, valamint az MDF-frakció emberi jogi munkacsoportját vezette.
1991-2007 között a strasbourgi székhelyű, az Európa Tanács által felállított Emberi Jogok Európai Bíróságának tagja volt.
1996-ban tagja lett a Budapesti Ügyvédi Kamarának.
2008. április 15. óta a Fővárosi Ítélőtábla elnöki bírája.
2008. április 30-án Sólyom László államfő őt jelölte a Legfelsőbb Bíróság elnökének, jelölését az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) nem támogatta, s az Országgyűlésben sem kapta meg a megválasztásához szükséges kétharmados többséget. 2009. május 28-án az államfő ismét őt jelölte, de a június 15-i szavazáson sem kapta meg a szükséges voksokat.
