Júniusban az összehasonlító reklámozás, a dohánytermékek fogyasztásának visszaszorítása, a közösségi kézbesítés, valamint a diákok és a munkavállalók szabad mozgása is terítékre kerül az Európai Bíróság munkarendjében.
A június 15-től június 19-ig tartó munkahét
Bíróság
2009. június 16., kedd
C-139/07 P Bizottság kontra Technische Glaswerke Ilmenau, illetve C-514/07 P Svédország kontra API és Bizottság, C-528/07 P API kontra Bizottság és C-532/07 P Bizottság kontra API egyesített ügyek, valamint C-28/08 P Bizottság kontra Bavarian Lager – Tárgyalás
[A Bizottság által készített dokumentumokhoz való hozzáférés – Fellebbezés az Elsőfokú Bíróság ítélete ellen]
Ezen ügyek mindegyikének az Elsőfokú Bíróságnak a dokumentumokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos ítéleteivel szembeni fellebbezés a tárgya. Az említett ítéletekben az Elsőfokú Bíróság teljesen vagy részben megsemmisítette a Bizottság egy olyan határozatát, amelyben a brüsszeli szerv megtagadta a hozzáférést bizonyos dokumentumokhoz. A Technische Glaswerke Ilmenau ügyben állami támogatások vizsgálatával kapcsolatos, az API ügyben a Bizottságnak a közösségi bíróságok előtti beadványaival összefüggő, míg a Bavarian Lager ügyben egy kötelezettségszegési eljárás keretében lezajlott megbeszélésre vonatkozó dokumentumokról volt szó. A Bizottság mindhárom ítélet (a T-237/02. sz., a T-36/04. sz. és a T-194/04. sz. ügyekben hozott ítéletek) ellen fellebbezést nyújtott be az Európai Bírósághoz.
Emellett az API és Svédország is fellebbezést nyújtott be az API ügyben hozott ítélet azon részei ellen, amelyekben az Elsőfokú Bíróság nem semmisítette meg a Bizottság vonatkozó határozatának a közösségi bíróságokhoz benyújtott bizottsági dokumentumokhoz való hozzáférést megtagadó rendelkezéseit.
Háttéranyagok (C-139/07 P)
Háttéranyagok (C-514/07 P)
Háttéranyagok (C-528/07 P)
Háttéranyagok (C-532/07 P)
Háttéranyagok (C-28/08 P)
2009. június 18., csütörtök
C-487/07 L’Oréal és társai – Ítélethirdetés
[Minőségi parfümtermékek utánzása – Védjegybitorlás – Összehasonlító reklámozás]
A L’Oréal csoport számos parfümöt, köztük a Trésort, a Miracle-t, az Anaïs-Anaïst és a Noát forgalmazza, amelyek mindegyike tekintetében a termék nevének megfelelő szóvédjegy jogosultja is. A Starion cég három olyan parfümsorozatot (a Creation Lamis, a Dorall és a Stitch sorozatok) is forgalmaz, amelyek a L’Oréal említett parfümjeinek az utánzatai. E parfümutánzatok csomagolása általában hasonlít annak a parfümnek a csomagolására, amelyet utánozni próbálnak, de a hasonlóság sosem olyan mértékű, amely alkalmas lenne a fogyasztók megtévesztésére vagy a kereskedelem megzavarására. A parfümutánzatok forgalmazása során a Starion olyan összehasonlító listákat készít és ad át a kiskereskedőknek, amelyek arra vonatkozó információt tartalmaznak, hogy az egyes utánzatok illata melyik magasabb árkategóriájú parfüm illatához hasonlít. A L’Oréal – védjegyjogainak megsértésére hivatkozva – jogi eljárásokat indított az Egyesült Királyságban a Starion ellen. A L’Oréal azt állítja, hogy a termékei nevének az összehasonlító listán való feltüntetésére és a csomagolási megoldásaihoz hasonló csomagolások alkalmazására a Starion nem volt jogosult, mivel ezek az elnevezések és csomagolásformák védjegyoltalom alatt állnak. A jogvitában eljáró angol bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a Starion által alkalmazott forgalmazási gyakorlat összhangban van-e a közösségi védjegyirányelvvel és a megtévesztő reklámról szóló irányelvvel.
Mengozzi főtanácsnok 2009. február 10-én megtett indítványában úgy vélte, hogy akkor megengedhető a Starion értékesítési módszere, ha a más javára levédett védjegyekhez hasonló megjelölés használatát a profitszerzésen kívüli jogos indok igazolja és a profitszerzés nem tisztességtelen.
A főtanácsnoki indítvány kelte: 2009. február 10.
C-197/08 Bizottság kontra Franciaország, C-198/08 Bizottság kontra Ausztria és C-221/08 Bizottság kontra Írország – Tárgyalás
[Dohánytermékek fogyasztásának visszaszorítása – Ármeghatározás – Dohánytermékek fogyasztására kivetett adók]
A dohánytermékek fogyasztására kivetendő adókról szóló közösségi irányelv értelmében az ilyen termékek gyártói, forgalmazói és importőrei szabadon határozhatják meg a legmagasabb kiskereskedelmi árat. A Bizottság azért indított keresetet Franciaország, Ausztria és Írország ellen, mivel ezen országok olyan intézkedéseket fogadtak el, amelyekkel megfosztották a gazdasági szereplőket a dohánytermékek kiskereskedelmi árának piaci szempontok alapján történő meghatározásától. Az érintett tagállamok azon észrevétele, amely szerint azért szabtak meg minimális, illetve maximális árszinteket, hogy a dohánytermékek árát minél magasabban tartsák, és ezáltal a fogyasztókat e termékek fogyasztásától – egészségük védelme érdekében – eltérítsék, a Bizottság álláspontja szerint nem igazolja a közösségi irányelv szabad ármeghatározást előíró rendelkezéseitől való eltérést. A közegészség védelmére ugyanis a tagállamoknak az ármegállapítástól eltérő eszközöket, például megemelt összegű adókat kell igénybe venniük.
Háttéranyagok (C-197/08)
Háttéranyagok (C-198/08)
Háttéranyagok (C-221/08)
A június 22-től június 26-ig tartó munkahét
Bíróság
2009. június 25., csütörtök
C-14/08 Roda Golf & Beach Resort – Ítélethirdetés
[Közösségi kézbesítési rendelet – Bíróságon kívüli iratok kézbesítése – A bíróságon kívüli irat fogalma]
2007 őszén a spanyol Roda Golf & Beach Resort társaság a közösségi kézbesítési rendelet alapján olyan, közjegyző által hitelesített okiratokat akart eljuttatni Spanyolországból 16 Egyesült Királyságbeli és írországi címzettnek, amelyek tárgya a velük kötött ingatlan-adásvételi szerződések felbontása volt. Az okiratoknak a brit, illetve az ír hatóságok részére történő továbbítására a cég egy spanyol bíróság hivatalát kérte fel, amely azonban a kérelem teljesítését megtagadta, mivel álláspontja szerint az említett rendelet célja az iratok kizárólag olyan esetekben való kézbesítése, amikor arról valamely bírósági eljárásban rendelkeznek. Márpedig a jelen esetben bírósági eljárás megindítására nem került sor.
A Roda Golf & Beach Resort fellebbezést nyújtott be a bíróság hivatalának határozata ellen, arra hivatkozva, hogy a rendelet elismeri a bíróságon kívüli iratok kézbesítésének módozatait is, anélkül, hogy ehhez szükséges követelményként előírná, hogy arról bírósági eljárásban kell rendelkezni.
A fellebbezés tárgyában eljáró spanyol bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a közösségi kézbesítési rendelet abban az esetben is alkalmazható-e, amikor bírósági eljárás keretén kívül kérik valamely EU-tagállam bíróságától bíróságon kívüli iratok magánszemélyek közötti továbbítását.
Ruiz-Jarabo Colomer főtanácsnok 2009. március 5-én megtett indítványában úgy vélte, hogy bíróságon kívüli iratoknak nemcsak valamely bírósági eljárás dossziéjában szereplő iratok minősülhetnek, hanem olyan iratok is, amelyeket bírósági eljárás keretén kívül kell kézbesíteni.
A főtanácsnoki indítvány kelte: 2009. március 5.
C-73/08 Bressol és társai & Chaverot és társai – Főtanácsnoki indítvány
[Személyek szabad mozgása – Egészségügyi felsőoktatás – Más tagállambeli diákok beáramlásának megakadályozása – Közegészségügyi ellátás minőségének biztosítása]
A belgiumi francia közösség olyan rendeletet fogadott el, amely bizonyos, a közegészségüggyel kapcsolatos felsőoktatási képzésekhez (gyógytorna, rehabilitáció, állatorvostan, szülészet, munkaterápia, logopédia, gyógytorna, stb.) való hozzáférést korlátozza a nem belga állampolgárok számára. Az említett rendelet főleg azokat a francia diákokat érinti, akik a csak nehéz felvételi vizsgák letételével elérhető hasonló francia felsőoktatási intézmények helyett inkább a szintén francia nyelvű oktatást nyújtó belga intézményekben kívánnak képesítést szerezni, amelyet aztán később Franciaországban szeretnének kamatoztatni. Az érintett francia diákok keresetet indítottak a diszkriminatív belga szabályozás miatt. Az ügyben eljáró belga alkotmánybíróság kiemeli, hogy ismerete van arról, hogy Ausztriát az Európai Bíróság korábban már egy hasonló ügyben elmarasztalta (ott a német diákok özönlötték el az osztrák egyetemeket). A belga alkotmánybírák azonban tudni szeretnék, hogy változtat-e az ügy megítélésén az a tény, hogy a francia diákok rohama felborítja az érintett belga oktatási intézmények költségvetését és veszélyezteti a minőségi oktatás biztosítását. Az alkotmánybíróság azt is megjegyzi, hogy amennyiben a belgiumi francia közösség az említett szakmák oktatásához való hozzáférést – Franciaországhoz hasonlóan – felvételi vizsga letételéhez kötné, az a gyakorlatban azzal az eredménnyel járna, hogy a jóval magasabb színvonalú előkészítő képzést kapó francia diákok kiszorítanák belga társaikat a belga oktatási intézményekből. Ez pedig, figyelemmel arra, hogy a francia diákok tanulmányaik végeztével visszamennek Franciaországba, oda vezetne, hogy a belgiumi francia közösségben nem állna rendelkezésre kellő létszámú szakképzett orvosi személyzet, ami veszélyeztetné a közegészségügyi rendszer minőségének biztosítását. A belga alkotmánybíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a kérdéses rendelet összhangban van-e a személyek szabad mozgása elvével.
C-200/08 Bizottság kontra Franciaország – Főtanácsnoki indítvány
[Munkavállalók szabad mozgása és szolgáltatások szabad áramlása – A snowboardoktatói tevékenység gyakorlásának síoktatói képesítéshez kötése]
A Bizottság brit és német snowboard-oktatók panaszai után indított kötelezettségszegési eljárást Franciaország ellen, mivel a nyugat-európai ország illetékes hatóságai nem voltak hajlandók elismerni a snowboard oktatására feljogosító brit és német diplomákat. A francia hatóságok arra hivatkoztak, hogy Gallföldön csak olyan személyek oktathatnak snowboardot, akik egyben alpesi sí oktatására is jogosítvánnyal rendelkeznek. A Bizottság szerint azonban Franciaország indokolatlanul próbálja korlátozni más tagállamok snowboard-oktatóinak az EU-területén való szabad munkavállalását, illetve szolgáltatás-nyújtását, ezért a brüsszeli szerv az Európai Bírósághoz fordult.
