Egyeztetést kezdeményezett Draskovics Tibor a parlamenti pártokkal a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjára jelölt Baka Andrásnak a bírói szervezet megújítására vonatkozó javaslatairól.
A szóvivő felidézte: az államfő által elnöknek jelölt Baka András meghallgatása során ismertette az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagjaival a bírósági szervezeti rendszerrel kapcsolatos javaslatait. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter egyeztetést kezdeményezett a parlamenti pártokkal annak érdekében, hogy kiderüljön: van-e szándék a javaslatok alapján a bírósági szervezetrendszer megújítására – tette hozzá.
Az egyeztetéssel egy időben az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) honlapján nyilvánosságra hozták Baka András meghallgatásának jegyzőkönyvét; a testület hétfői ülésén döntött a jelölt támogatásáról.
Baka András meghallgatása elején, annak tudatában, hogy a jegyzőkönyvet nyilvánosságra hozzák, hangsúlyozta: “jelöltségem (…) sikerének előmozdítására senkit nem kértem. Megválasztásom esetén senkinek semmiféle pozíciót, előnyt, vagy semminemű támogatást nem ígértem.”
Az elkülönült bírósági igazgatásnak van létjogosultsága – fejtette ki a főbírójelölt. Álláspontja szerint “nem lehet kitenni az igazságszolgáltatás rendszerét a politika intenzív hullámzásainak, hiszen az igazságszolgáltatás és a bírói munka alapkövetelménye a függetlenség, a kiszámíthatóság és a nagyfokú stabilitás”. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az 1997-es bírósági reform óta eltelt idő tapasztalatait le kell vonni és a reformot folytatni kell.
Szólt arról is, hogy nagyobb nyilvánosságot kell adni a bírósági igazgatásnak, továbbá beszélt arról is, hogy csökkenteni kell az ügyek számában és a bírák munkaterhében megmutatkozó különbségeket.
Baka András szerint alapvető feladat az ítélkezés minőségének javítása, amit álláspontja szerint a leghatékonyabban képzéssel lehet megoldani. Ezt kiterjesztené a bírói kar egészére, de kitért arra, hogy nem a vizsgáztatásra, hanem a részvételre helyezné a hangsúlyt.
A szolgálati bírósággal kapcsolatban – amelyet korábbi meghallgatásán is felvetett – örömét fejezte ki a jelölt, hogy az OIT támogatta javaslatát ennek létrehozásáról. Hozzátette: sok problémát levenne a megyékről, ha az egységes elvek, szempontok alapján ennek a szolgálati bíróságnak lehetne adni mind a fegyelmi, mind a munkajogi, mind az alkalmassági ügyeket.
A bírói munka értékelésével kapcsolatban azt mondta: támogatni tudna olyan elképzelést, amely az értékelést a bírói életpálya egészére kiterjeszti – az értékelést bizonyos, előre meghatározott időközönként végeznék. Kérdésre válaszolva közölte, hogy a bírói munka értékelése nem a szolgálati bíróság feladata lenne.
A Legfelsőbb Bírósággal (LB) kapcsolatban szükségesnek nevezte a felülvizsgálati szabályok áttekintését, amellyel talán csökkenteni lehetne az LB leterheltségét, így az jobban tudna a jogegységi feladataira koncentrálni. Ez utóbbival kapcsolatban kifejtette: jogszabályi módosításokat javasolna, amely megerősítené az alsóbb fokú bíróságok szerepét a jogegység biztosításában.
Baka András meghallgatásán arról is beszélt, hogy létrehozna a Legfelsőbb Bíróságon egy joggyakorlat-elemző csoportot fiatal jogászokból, ez segítené a jogegységi tanácsok és kollégiumok munkáját. A jogegységi határozatok megváltoztatásával kapcsolatban elképzelhetőnek nevezte, hogy arról szélesebb grémium, akár a büntető vagy polgári kollégium egésze döntsön.
A bírósági központi igazgatás kérdéseiről szólva azt mondta: “nem lehet olyat mondani, ami mindenkinek tetszik“. Szerinte a parlamenti pártoknak kell álláspontjaikat megfogalmazniuk, mivel kétharmados törvényekről van szó. Hozzátette: a változtatásokhoz alapos szakmai és politikai egyeztetésekre van szükség.
Az “OIT 1997-es létrehozatala a jelenlegi szabályozás mellett (…), ezt ma már ki kell mondani, (…) nagyon jó szándékú, nagyon előremutató, de igazgatási szempontból nem teljesen, vagy nem kellően átgondolt megoldás volt” – jelentette ki Baka András. Hozzátette, a korábbi szabályozást át kell gondolni.
Az OIT bírótagjaival kapcsolatban azt mondta: fontos lehet a képviseleti elv újragondolása. Kifejtette: ő hosszú távon egyfajta rotációs rendszert tudna elképzelni, feloldaná a hatéves mandátumot annak érdekében, hogy két-háromévente választás útján cserélődjenek ki a bírótagok.
A jelölt egy kérdésre válaszolva elmondta: el tudja képzelni, hogy a bíróvá válás feltételeit egységesítsék, jobban központosítsák, miközben bizonyos “helyi szempontokat” érvényesítenek a rendszerben.
Arra a kérdésre, hogy átültethetőnek tartja-e a strasbourgi gyakorlatot, amely szerint a bírák kommentálhatják döntéseiket, kijelentette: “el tudom fogadni azt az alkotmányos megközelítést, hogy a bíró beszélhet, ha akar, vállalva ennek ódiumát, felelősségét, terheit, de az én javaslatom az lenne, hogy a bíró ne beszéljen, mert ha jó a döntés, magáért beszél, ha nem, akkor pedig nincs mit magyarázni rajta“.
Baka András hangsúlyozta: a bíróság és az OIT működése körül “nem lehet titok”, mivel a rendszer közpénzt használ fel, erről pedig számot kell adni, márpedig “a közpénz felhasználása az is, hogy hogyan, milyen minőségben és módon működik egy bíróság, vagy maga a bírói szervezet”.
A jelölt szerint erősíteni kellene a ítélőtáblák közötti jogegységet, az LB-nek pedig jogszabályban kellene jogkört biztosítani, hogy egy-egy kérdés tárgyalásakor beszerezhesse az arra vonatkozó információkat és ítélkezési gyakorlatot.
