Jogszerűtlen, a munkavállaló személyiségi jogait sértő, ha az állásinterjún a munkaadó a családi állapotra, a lakásviszonyokra, a szülők foglalkoztatására, tetoválásra, krónikus betegségre, dohányzásra vonatkozó adatlap, kérdőív kitöltésére kéri a jelentkezőt – szögezte le Jóri András adatvédelmi biztos.
Több panaszos beadványt is vizsgált az adatvédelmi ombudsman, amelyekben a dolgozók, munkavállalók személyes adataik kezelésével összefüggésben kifogásolták a munkaadó eljárását. Akadt olyan cég, amely az új munkavállalók megbízhatóságát poligráfos hazugságvizsgálattal kívánta megállapítani. Más esetekben olyan kérdőív kitöltésére kérték a jelentkezőket, amely a lakásviszonyokra, a szülők foglalkozására, tetoválásra, krónikus betegségre, dohányzási szokásokra is rákérdezett.
Az Alkotmány értelmében a Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a személyes adatok védelméhez való jog. E jog tartalmát az Alkotmánybíróság határozatában információs önrendelkezési jogként értelmezte, amelynek tartalma az, hogy mindenki maga rendelkezik személyes adatainak feltárásáról és felhasználásáról.
A munkavállaló személyes adatainak védelme oldaláról adatkezelésnek tekintendő az érintettnek feltett, személyes életkörülményeit érintő kérdés. A munkavállalónak feltett kérdések jogszerűségét különösen azért szükséges vizsgálni, ha a kérdést feltevő és az érintett között a viszony nem mellé-, hanem alárendelt, mivel ekkor a munkavállaló azon lehetősége, hogy a választ megtagadja, korlátozott – hangsúlyozta Jóri András. A munkát kereső, kiszolgáltatott helyzetben lévő munkavállalónak nincs lehetősége mérlegelni, hogy, kinek és milyen célból adja meg személyes adatait.
A munka törvénykönyve értelmében a munkavállalótól csak olyan adatlap kitöltése kérhető, illetve vele szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amely személyiségi jogait nem sérti, és a munkaviszony létesítése szempontjából lényeges tájékoztatást nyújthat. A poligráfos vizsgálat alkalmazása alapvetően sérti a munkavállaló személyes jogait, tekintettel arra, hogy az érintettet az eljárás alanyából annak tárgyává fokozza le. Mindkét esetben sérül továbbá az adatkezelés célhoz kötöttségének követelménye, mivel a fenti adatkezelések nem elengedhetetlenül szükségesek a munkavállaláshoz. Az adatvédelmi törvény alapján a munkavállaló jogosult megtagadni a választ a megfelelő céllal nem rendelkező adatkezelést eredményező kérdésre.
A családi állapotra, lakásviszonyokra, szülők foglalkozására, tetoválásra irányuló kérdések nem kapcsolatosak a munkaviszonnyal, cél nélküli adatkezelés valósul meg igénylésük révén. A krónikus betegség, dohányázásra vonatkozó kérdések különleges adatoknak minősülnek, amelyeket az adatvédelmi törvény rendelkezései szerint az érintett írásbeli hozzájárulása vagy törvényi rendelkezés alapján lehet kezelni. A poligráfos hazugságvizsgálat alkalmazhatósága csak törvényben megfogalmazott alkotmányos garanciák mellett fogadható el, és csak büntetőeljárás keretében, amelynek célja különösen fontos társadalmi érdek. A munkavállalás során az ilyen eszközök alkalmazása nem arányos a szolgálni kívánt céllal, ezért jogellenes.
