„Restrukturálási módszerek és a felszámolási eljárás elkerülésének lehetséges formái” – Az Andrékó Kinstellar Ügyvédi Iroda 2009. április 9-i szemináriuma a gazdasági krízis által leginkább érintett iparágak szereplői számára nyújtott gyakorlati információkat.
A gazdasági és pénzügyi válsági idején különösen fontos a nehéz helyzetbe került gazdasági szereplők számára az egyre erőteljesebben felmerülő pénzügyi nehézségek áthidalása, anélkül, hogy az veszélyeztetné a társaság létét. Egy ilyen nehéz periódusban segíthet az adott gazdasági szereplőn a restrukturálás. Az Andrékó Kinstellar Ügyvédi Iroda1 által tartott szeminárium három aspektusból közelítette meg a kérdését:
- A bankok lehetőségei: a hitelportfólió átalakítása, refinanszírozás, biztosítékok érvényesítése, csőd és felszámolás.
- A menedzsment teendői: pénzügyi és/vagy szervezeti átalakítás, outsourcing, új források bevonása, meglévő források átalakítása, eszközök értékesítése, létszámleépítés.
- Az ingatlanfejlesztők módszerei: hitelszerződések áttekintése/módosítása, építési engedélyek/szerződéses határidők áttekintése, meghosszabbítása.
A szemináriumon bemutatásra kerültek az alapvető hazai jogintézmények mellett azok a külföldi technikák és módszerek, amelyek egyre inkább teret nyernek Magyarországon is.
A bankrendszer
Dr. Andrékó Csilla, irodavezető partner a bankszektor előtt álló lehetőségekről beszélt. Az előadó a helyzet leírása kapcsán kiemelte, hogy a bankközi hitelezés piacának forrásai limitáltak, likviditási hiány van, amely tartósan magas forrásköltségekben realizálódik. A hektikusan ingadozó piacot az államok stabilizációs programokkal próbálják befolyásolni, azonban a helyzet korántsem reménykeltő: egyre nagyobb mértékű az eladósodottság, bonyolult és teszteletlen szerződési struktúrák alakulnak ki. A restrukturálás az USA-ában és Nyugat-Európában emelkedő számot mutat, s ez a tendencia 2009-ben is folytatódni fog – azonban a külföldi tulajdonú bankrendszerrel és multinacionális vállalatokkal jellemezhető közép- és kelet-európai szektorban kissé késleltetett a hatás. A leginkább érintett piacok: az autóipar és a beszállítók, az ingatlanpiac és a bankszektor. Andrékó Csilla utalt arra is, hogy hazánkban alapvetően hiányos a restrukturálási technikák jogi szabályozási hiánya.
A gazdasági szereplők nehézségeihez képest négy szakasz képzelhető el. Az első szakaszban merülnek fel az előre látható pénzügyi nehézségek, ebben az időszakban a hitelezés szempontjából az egyik legfontosabb – s egyben legnehezebb kérdés – annak megállapítása, hogy történt-e szerződésszegés. A bankok ebben az időszakban több biztosítékot is kereshetnek: banki jogfenntartó levél, joglemondó nyilatkozat vagy akár a hitelszerződés módosítása. A második szakaszban már bekövetkezett a szerződésszegés. Ekkor alkalmazható a nyugati államokban már bevett módszer, az ún. standstill megállapodás, amely a pénzügyi nehézséggel küldő adós stabilizálása céljából az adós(csoport) elsődleges hitelezői között kötött átmeneti megállapodás. Ez a restrukturálás első lépése, célja tehát a kiegyensúlyozás és az időnyerés. A harmadik szakasz a tulajdonképpeni restrukturálás, amikor olyan lehetőségek fordulhatnak elő, mint a hitelszerződés-állomány átalakítása, a további tőkebevonás, az eszközök értékesítése, refinanszírozás. A negyedik, s egyben végső szakasz a végrehajtás, felszámolás időszaka.
A menedzsment
Dr. Antal Gábor, vezető ügyvég a menedzsment előtt álló lehetőségeket elemezte. Előadásában kitért a vezetőség előtt álló, válságkezelő üzleti megfontolásokra. Fontos szempont a menedzsment számára az új források bevonása, amely történhet tőkével vagy hitellel, vagy ezek hibrid verziójával. Az új források között igen jelentős szerepet tölt be az állami segítség: Antal Gábor utalt a magyar stabilizációs („bankmentő”) törvényre (2008. évi CIV. törvény). Az állami stabilizáció történhet állami tőkeelméssel, állami garanciavállalással és a tulajdonosi irányítási jog megszerzésével. A vezetőség lehetőségei közé tartozik továbbá a meglevő források átalakítása (amely szintén a tőke-hitel viszonyrendszerben kivitelezhető). Az előadó összefoglalta a menedzsment felelősségének jogági lehetőségeit (gazdasági jog, csődjog, büntetőjog).
Csődtörvény – ingatlanfejlesztők
Dr. Csapó András, vezető ügyvéd előadásának elején a Csődtörvény tervezett módosításáról beszélt. Ennek kapcsán kiemelte azt, hogy az új szabályozás célja a csődeljárás „népszerűbbé” tétele, valamint az, hogy az adós cégek a csődeljárás keretében próbálják meg rendezni adósságaikat, s legyen esély (egy gyorsabb eljárás keretében) a felszámolás elkerülésére. A jövőbeni legfontosabb újítások a következők lehetnek: a hitelező is indíthat csődeljárást az adós ellen; automatikus, ideiglenes fizetési haladék (moratórium); egyszerűsített egyezségkötési folyamat a hitelezőkkel; a vagyonfelügyelő megnövekedett felelőssége és szerepe.
Az ingatlanfejlesztők kapcsán Csapó András kiemelte a finanszírozó közbejöttével történő restrukturálást. Részletesen elemezésre kerültek a hitelszerződések és a felhasználókkal kötött szerződések, tovább az építési és bontási engedélyek szabályozása. Az ingatlanfejlesztők számára tanácsként hangsúlyozta az előadó a piaci helyzet és az adott projekt lehetőségeinek felmérését, tervezését; a halasztás lehetőségének vizsgálatát, a hitelszerződések és az alvállalkozókkal kötött szerződések újratárgyalása; valamint új források bevonása.
