Az EU meghosszabbítaná a zeneszámokra vonatkozó sokszorosítási és sugárzási jogok védelmi időtartamát.
Egy tavaly nyáron indult jogalkotási kezdeményezésben a Bizottság javasolta, hogy a rögzített előadásokra vonatkozó védelmi idő (ezzel együtt a zenei hangfelvételek védelme) 50 évről 95 évre hosszabbodjon. A jogalkotási folyamat céljait az Európai Parlament támogatja, az utolsó tanácsi COREPER-szavazás viszont elutasító volt azzal szemben. A folyamatot nyomon követő érdekvédelmi szervezetek pedig igyekeznek az előadók helyzetét tovább erősítő szabályokat életbe léptetni.
Hosszabb védelmi idő, fokozott létbiztonság
Az európai zeneipar különböző tevékenységekkel foglalkozó előadóművészek produkcióira vonatkozó sokszorosítási és sugárzási jogok 50 évre szólnak. Jóval előnyösebb helyzetet élveznek a zeneszerzők: őket (és jogutódaikat) egész életük során, illetve halálukat követően még 70 évig megilleti ez a védelem. Az 50 éves védelmi idő azt is jelenti, hogy a korai felvételek után járó jogdíjak akkor járnak le, amikor a művészeknek éppen a legnagyobb szükségük lenne jövedelemre.
A rossz nyelvek szerint öregedő rockzenészek támogatásáról szóló bizottsági javaslat megvalósítása az előadóművészek számára évente legfeljebb pár ezer eurónyi többletbevételt jelentene. Bár ez az összeg az embertömegeket vonzó sztárok esetében elenyészőnek tűnik, mégis segítséget nyújthat azoknak a zenészeknek és énekeseknek, akiket annak idején csak egyetlen felvétel elkészítéséhez, egyszeri honoráriummal alkalmaztak.
A felvételek producerei is hasznát látnák a jogszabályváltozásnak, ugyanis az előadóművészekkel együtt őket is jogdíj illetné meg minden egyes alkalommal, amikor a felvételt rádióban sugározzák, vagy bárokban, bevásárlóközpontokban és egyéb nyilvános helyen lejátsszák.
Az EP a közelmúltban támogatta a zenei felvételekre vonatkozó jogvédelmi idő meghosszabbítását a meghosszabbított időtartammal járó további változások köre azonban még nem eldöntött. A helyzetet bonyolítja, hogy a Tanács szervezetéhez kapcsolódó Állandó Képviselők Tanácsa (COREPER) márciusban elutasította a jogvédelmi idő meghosszabbítását, elsősorban a brit küldöttség miatt, akik szerint a tervezet jelenlegi formájában még nem érett meg az elfogadásra. Így a javaslat sorsa a mostani elnökség alatt már biztosan nem dől el.
Sztárok az előadók mellett
A könnyűzenei előadókat tömörítő Featured Artists’ Coalition (FAC) szeretné, ha a meghosszabbítás a kapcsolódó jogosítványok kiterjesztésével járna, például kezdeményezi, hogy az alkotók kiadót válthassanak, amennyiben az, amelyiknél vannak, nem akarja újra kiadni zenéiket. Álláspontjuk szerint a szórakoztatóiparnak sokkal előadó-központúbbá kellene válnia, a kiadók jelenleg túlzott jogosítványokat élveznek. A szerzői jogvédett termékekre vonatkozó vagyoni jogok nem szerző által történő gyakorlásának módjaihoz például tájékoztatási kötelezettséget csatolnának, amivel a kiadók rá lennének kényszerítve, hogy folyamatosan informálják a szerzőket művük felhasználásáról, az azzal kapcsolatos üzleti döntésekről.
A FA elkézelései szerint továbbá az 50 éves védelmi idő lejártát követő 45 éves időtartam alatt a jogokat már nem a kiadók, hanem az előadóművészek, illetve jogutódaik gyakorolhatnák. A FAC szerint a kiadók számára a javasolt módosítás nem lenne különösebb hatással, annál kedvezőbb lenne viszont az előadóművészek és a közönség számára.
A FAC nem először jelentkezik más szórakoztatóipari érdek-képviseleti csoportokétól eltérő javaslatokkal. A szervezetet ismert zenészek, így például a Radiohead zenekar egy tagja vagy Kate Nash énekesnő hozták létre azért, hogy a hagyományos kiadó-központú érdekérvényesítési hozzáálláson változtassanak.
