A nemzetközi örökösödési jog új távlatairól és az európai közokiratok szerepéről, jövőjéről. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara április 2-án rendezte meg negyedik műhelykonferenciáját.
Hiába mutatta a magyar feleség a közokiratba foglalt házassági vagyonjogi szerződést az angol bíróságon, nem tudta automatikusan érvényesíteni követeléseit volt férjével szemben. A pár Angliában ismerkedett össze, és ott is kötöttek házasságot. Ezt követően nemsokára Magyarországra költöztek, ahol nyugati mintára közjegyző előtt házassági vagyonjogi szerződést kötöttek, hogy jó előre, egyetértésben tudják rendezni vagyoni viszonyaikat. Sajnos kapcsolatuk időközben megromlott: a férj visszaköltözött Angliába, és ott válópert indított – az asszonyra pedig hosszadalmas jogi procedúra vár, mire elismerteti a Magyarországon kötött szerződést az angol hatóságokkal.
Számtalan ilyen történet bizonyítja, hogy az Európai Unión belüli polgári jogi kapcsolatok fejlődése egyre inkább megkövetelné a nemzeti jogrendszerek közelítését is. „Az öröklési jog például évszázadok óta a »legnemzetibb«, legváltozatosabb joganyag, ezért megváltoztatása, egységesítése számos nehézségbe ütközik. Ugyanakkor ma már természetes európai igény, hogy az okiratokkal és házassági vagyonjoggal, öröklési joggal, hagyatékkal kapcsolatos határon átnyúló ügyeket egyszerűsítve, gyorsított módon intézhessük” – mondta dr. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnöke.
Alapvető nehézség, hogy egyes európai jogrendszerek nem ismerik el a közokirat fogalmát, s így azok nem közvetlenül végrehajthatóak más tagállamokban. Angliában és Dániában például nem létezik klasszikus értelemben vett közokirat, mely azonnali végrehajtó erővel ruházná fel a jogi aktusok következményeként létrejött dokumentumokat. Az okiratok megfeleltetése egyes tagországok között a mai napig bilaterális szerződéseken múlik, melyet fokozatosan egységes európai rendszerré kellene átalakítani. „A közjegyzőség fontosnak tartja, hogy a tagállamok a folyamat során az egész nemzetközi jogászszakma érdekeit figyelembe vegyék – többek között erre kívánjuk felhívni a figyelmet jelenlegi műhelykonferenciánkkal” – tette hozzá dr. Tóth Ádám.
Jelenleg számos gyakorlati és jogszabályi akadály áll az uniós tagállamok állampolgárai közötti öröklés érvényesítésének útjában. Az európai családjog fejlődésének egyik legjelentősebb lépéseként tarthatjuk számon ezért az európai öröklési rendeletet, mellyel a Bizottság várhatóan még ebben a hónapban előáll. A rendelet a határon átnyúló hagyatéki ügyek egyszerűbb rendezése érdekében bevezetné az európai öröklési bizonyítványt.
Ez az intézkedés a több tagállamot érintő örökösödési eljárásokat egyszerűsítené és gyorsítaná meg, és elejét venné számos határokon átnyúló hagyatéki vitának is. „Az európai öröklési bizonyítvány a tervek szerint a nemzeti jog álláspontjáról tájékoztatná az európai jogalkalmazókat. A jelenlegi helyzethez képest már ez is óriási jelentőségű. Ennek ellenére egy hosszú folyamat előfutáraként tekintünk rá, és ugyan a rendelet még jelentős változásokon mehet keresztül az uniós jogalkotási folyamat során, de bízunk benne, hogy végül az uniós állampolgárok életét megkönnyítő és a szakma által is elfogadott, korszerű eszköz születik Brüsszelben” – tette hozzá Dr. Tóth Ádám.
A MOKK konferenciáján előadást tartott Dr. Szőcs Tibor, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakmai főtanácsadója, aki a nemzetközi öröklési jog küszöbön álló egységes európai szabályozásáról beszélt, Dr. Harsági Viktória, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi docense, aki az európai közokiratról tartott előadást, valamint Dr. Varga István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karának tanszékvezető egyetemi docense, aki a határokon átnyúló igényérvényesítés új európai alternatíváit ismertette a hallgatósággal.
A rendezvényen a legnagyobb hazai ügyvédi irodák, jogászszövetségek, az igazságszolgáltatás hazai szervei, családjogi szervezetek és szakértők, a hazai egyetemek képviselői, valamint közjegyzők vettek részt.
