Immár két éve zajlanak a fejlett országok között kormányközi tárgyalások a szellemi tulajdonjogok határokon átnyúló védelmét szabályozó új államközi szerződésről.
Az Anti-Counterfeiting Trade Agreement (ACTA) egy olyan új multilaterális államközi szerződéstervezet, amely mögött elsősorban az Egyesült Államok, Japán, az EU és Svájc áll, de a tárgyalásokon részt vesznek más fejlett országok (így többek között Kanada, Ausztrália, Dél-Korea) képviselői is. A szerződéssel a tárgyalásokon résztvevő államok egy új, szigorúbb szerzői jogvédelmi rendszert hoznának létre.
Az új ACTA
Az államközi tárgyalások nem egy nemzetközi szervezet égisze alatt vagy keretei között zajlanak, hanem azoktól függetlenül. Így, ma már szokatlan módon a hagyományosan szerzői jogvédelemmel foglalkozó kormányközi szervezetek is kimaradtak a folyamatokból: mind a WTO keretei között működő TRIPs mind pedig a WIPO által gondozott szerződéses joganyag foglalkozik már az ACTA által érintett kérdésekkel. A kormányközi tárgyalásokról kiszivárgott értesülések szerint az új szerződés szilárdabb alapot fog adni a fejlett gazdaságoknak a közös fellépéshez és az információáramlás bővítéséhez. A szerződést kidolgozó államok fő célja, hogy a szerzői jogsértő anyagok fő termelőiként ismert fejlődő országok a későbbiekben csatlakozzanak a szerződéshez, melynek eszközeivel csökkenteni lehetne az onnan származó hamisítványok mennyiségét. Ennek érdekében a tárgyalások három fő irányban zajlanak, azaz a nemzetközi együttműködés, a jogérvényesítés lehetőségei és különösen a szerzői jogok érvényesítése körében.
A szerződésben részes államok államok eddig nem látott módon szigorú és egységes szankciórendszerrel léphetnének fel a szerzői jogsértések ellen. A szerződés büntetőjogi eszközökkel szorítaná vissza, többek között, a nem haszonszerzési céllel haszonszerzési cél nélkül folytatott szellemi jogsértéseket. A szerződés célja olyan, elrettentő hatású szankciók alkalmazása, amelyek révén sikeresen vissza lehetne szorítani a szellemi tulajdonjogok megsértését. A szerződés alapján például a rendfenntartó szervek könnyebben kutathatnának át, kobozhatnának el és semmisíthetnének meg számítástechnikai és szórakoztató-elektronikai termékeket, az internetszolgáltatók (jogi mentességükért cserében) kötelesek lennének hatékonyabban együttműködni a hatóságokkal, többek között az előfizetői adatok kiadása és az online adatvédelem területén.
Az ACTA megengedné azt is, hogy az interneten fájlokat le- és feltöltő személyek ellen a szerzői jogvédett tartalom jogosultjai közvetlen polgári jogi kártérítési igényt támaszthassanak. Ezzel minden jogi akadály elhárulna az elől, hogy a kiadók és lemezforgalmazók közvetlenül a fájlokat letöltő személyektől követeljenek jelentős pénzösszegeket kártérítés címén.
Kevés információ
A tárgyalások 2007 óta folynak de a végső tervezet továbbra sem készült el, egyelőre csak a félig-meddig hivatalosan közzétett forrásokból lehet tájékozódni. Annak idején nagy port vert fel az első munkaanyagok kiszivárogtatása, amely azonban nem oldotta fel a tárgyalásokat körüllengő légkört. Az elmúlt hónapokban a svéd képviselők és az Európai Parlament is többször felszólította a Bizottságot a tárgyalásokkal kapcsolatos anyagok nyilvánosságra hozatalára, egyelőre eredménytelenül.
Az ACTA-ra vonatkozó információk kiadása nem csak Európában, hanem a tengerentúlon is politikai felhangokat kapott, hiszen a Barack Obama amerikai elnök hivatalbalépése után látványos lépéseket tett az államszervezet transzparenssé tétele érdekében. Ennek ellenére civil szervezetek, így pl. a Knowledge Ecology International hiába kérték az elmúlt hónapokban, hogy betekinthessenek az iratokba, nemzetbiztonsági érdekekre való hivatkozással az illetékes szervezetek a legtöbb esetben elutasították a dokumentumok kiadását.
A szerződés véglegesítését a világgazdaság problémái visszavetették, így elképzelhető hogy a közvélemény csak évek múlva találkozhat annak végleges változatával.
