Megelőzés és kiútkeresés a lánctartozások örvényéből – Az építőipart sújtó adósságspirál problematikája, a körbetartozás kezelésének lehetséges eszközei kerültek megvitatásra a Jogi Fórum 2009. március 20-i konferenciáján Budapesten.
Magyarországon a vállalkozási szférában mind a mai napig többszázmilliárd forintra becsülhető a körbetartozások mértéke. Ennek túlnyomó többsége az építőipart terheli.
A Jogi Fórum 2009. március 20-i rendezvényén tapasztalt ügyvédek, az UpKlub elnöke, az Opten Kft. céginformációs vezetője, valamint a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogi irodájának vezetője járták körbe az építőiparban évek óta napirenden lévő körbetartozás problematikáját, rálátást biztosítva a szakma és a jogalkalmazás tapasztalataira és megoldási javaslataira egyaránt. Az előadók részletesen szóltak az építőipari vállalkozók jogi védelmét biztosító hatályos szabályozásról, a tervezett módosításokról, a szerződési és szerződésen kívüli biztosítékok rendszeréről.
Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd a rendezvény első előadójaként a körbetartozás mint társadalmi jelenség körbejárását követően, szakmai tapasztalatait összegezve átfogó képet adott hallgatósága számára az adósságspirálba való bekerülést megelőző lépésekről, a vállalkozót védő biztosítékok rendszeréről. A megelőző lépésekkel kapcsolatosan az előadó kiemelte a megfelelő szerződéses gyakorlat, a hatékony monitoring rendszer, az átgondolt és tervezett pénzügyi gazdálkodás, és a cégszervezés jelentősségét. Kocsis Ildikó a szerződések körültekintő előkészítésének fontosságát hangsúlyozva részletesen beszélt a szerződésekben lefektetett pontos feltételrendszer egyes elemeiről (feladat-, részfeladat, kötelezettség, a teljes folyamatra vonatkozó határidők, a teljesítési igazolások és a pénzügyi ütemterv), az alkalmazható biztosítékokról (azonnali beszedési megbízás, bankgarancia, okirati és pénzügyi letét, kezesség, engedményezés, tulajdonjog fenntartás) és a kiköthető szankciókról (kötbér, késedelmi kamat, teljesítés felfüggesztése) egyaránt. Az előadó végül szólt a kényszerítő jogi lépésekről (fizetési meghagyás, peres eljárás, felszámolási eljárás, mediáció), elemezve azok időigényességét és hatékonyságát. Kocsis Ildikó leszögezte: a piac önszabályozása sajnos nem képes megoldani a lánctartozások problémáját. Az előadó véleménye szerint megoldás az állam beavatkozásától várható, visszatartó („fekete” listák, hatékony követelésbehajtás) és pozitív ösztönző (kedvezőbb adózási lehetősége, nagyobb megrendelésállomány) eszközök alkalmazása útján.
Ézsiás Tünde, az Opten Informatikai Kft. céginformációs vezetője ‘Oroszrulett – avagy információ nélküli gazdaság’ című, szemléletes prezentációjában az előzetes céginformáció, és a hiteles információn alapuló szerződéskötés kiemelkedő jelentősségét hangsúlyozta a körbetartozási láncok elleni harc hathatós eszközeként. Az üzleti kockázatok és a vállalkozási láncok veszélyeinek elemzését, valamint a felszámolások és a végelszámolások alakulásáról adott, 2004-2009 közötti helyzetkép felvázolását követően az előadó ismertette az Opten céginformációs rendszerének használatát, a használatból eredő előnyöket, kiemelten hangsúlyozva az ügyfél- és jogszabálykövetés fontosságát, a hiteles információ hatalmát. A prezentációban szó esett az Opten egyes egyedi céginformációs szolgáltatásairól, így az egységes online követelés-nyilvántartó rendszerről, valamint az Opten által az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumtól minden évben, teljes körben megvásárolt mérlegek nyilvántartásáról.
Dr. Medve Richárd ügyvéd a nemzetközi téren is tapasztalt szakember hozzáértésével, konzultációt generáló előadásában részletesen beszélt az építőipari vállalkozók védelmét biztosító jogi szabályozásról, az egyes jogszabályok helyenkénti elavultságáról, valamint kiemelten egyes jogintézmények alkalmazásáról, hatékonyságáról. A prezentációban szó volt az építési szerződés tartalmi elemeiről, a jelzálog alkalmazásának problematikájáról, a felszámolási eljárás szabályozásáról, a közbeszerzési eljárás módosulásáról, a megrendelő és a vállalkozó közötti vitás esetek peren kívüli és peres rendezésének egyes sarkalatos pontjairól. Medve Richard beszélt a fizetési meghagyásos eljárás, valamint a közjegyző előtti előzetes bizonyítás kérdéseiről, az Áfa kérdésköréről, végül a Polgári Perrendtartás vonatkozó részeinek várható módosításáról.
Gábor Miklós a Transzdaru Kft. ügyvezető igazgatója az építőipari vállalkozók sokat tapasztalt, lelkiismeretes képviselőjeként, a legdinamikusabban fejlődő magyar cégeket tömörítő UpKlub elnökeként – az UpKlub rövid bemutatását követően – részletesen ismertette az építőiparban az utóbbi években kritikussá mélyült adóság spirál kialakulásának okait, főbb jellemzőit, valamint a lánctartozások gazdaságra gyakorolt, kifejezetten kedvezőtlen hatásait. Az előadó beszélt a munkaleosztási láncokról és azok hatásairól, az ár és a megvalósíthatóság problematikájáról, a gazdasági etika és a jog kapcsolatáról, a tartozások egyes típusairól, a különböző jogi szankciók alkalmazásának hatékonyságáról, illetve esetenkénti hatástalanságáról. Az UpKlub körbetartozás ellen vívott kitartó harcával összefüggésben Gábor Miklós röviden ismertette az UpKlub által a Strasbourgi Nemzetközi Bíróság elé vitt, precedensügyként is emlegetett referencia per lényegi elemeit. Az előadásban követendő külföldi példák, megoldási javaslatok is elhangzottak az egyre égetőbb lánctartozási-probléma megoldására vonatkozóan.
Dr. Szécsényi-Nagy Kristóf, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogi irodájának vezetője a konferencia ‘zárszavaként’ a követelések biztosítása és érvényesítése körében hasznos tudásanyagot és átfogó képet adott a közjegyzői közreműködés lehetőségeiről és módjairól. Az előadó részletesen beszélt az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (Kjnp.) által szabályozott egyes vonatkozó eljárásokról, az illetékesség kérdésköréről, a közjegyzői díjakról, kiemelve a közjegyző előtti előzetes bizonyítás, valamint az igazságügyi szakértő közjegyzői eljárásban történő kirendelésének ismertetését.
