Az MSZP által benyújtani tervezett konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal azt lehet elérni, hogy a kellő parlamenti támogatás híján lévő miniszterelnököt egy többségi támogatottsággal rendelkező új miniszterelnök váltsa fel. Bár a helyzet szokatlan, az eljárás formálisan nem kifogásolható – nyilatkozta az államfő.
A konstruktív bizalmatlansági indítvány elfogadásával új miniszterelnököt azonnal választ ugyan a parlament, de megszűnik a kormány megbízatása. A régi miniszterek ügyvezetőként a helyükön maradnak az újak kinevezéséig, de rendeletet csak halaszthatatlan esetben alkothatnak.
Az Alkotmány szerint konstruktív bizalmatlansági indítványt a képviselők legalább egyötöde nyújthat be írásban a miniszterelnökkel szemben. A 77 aláírónak az indítványban meg kell neveznie az új kormányfőt.
Létezik olyan szabály is a kormánytagok és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényben, miszerint ha valamelyik képviselő a házelnöknél írásban bejelenti a bizalmatlansági indítványt, akkor a miniszterelnök a bejelentést követő három munkanapon, illetve ha a képviselők egyötödének kezdeményezése alapján kitűzik az időpontot, akkor a bizalmatlansági szavazásig nem mondhat le.
A konstruktív bizalmatlansági indítvány formája határozati javaslat. A házszabály előírja, hogy a javaslatról a benyújtást követő 3. nap után, de legkésőbb 8 napon belül szavaznia kell a parlamentnek. Az indítványnak nincs bizottsági előkészítése, és nem lehet hozzá módosító indítványt benyújtani. Amennyiben az Országgyűlés időkeretben tárgyalja a bizalmatlansági indítványt – ehhez a kezdeményezéshez tíz képviselő aláírása szükséges -, akkor minimum tízórás időkeretet kell erre biztosítani a plenáris ülésen.
A határozati javaslat vitájában csak akkor szólalhat fel az országgyűlési képviselői megbízatással, vagy kormánytagsággal nem rendelkező miniszterelnök-jelölt, ha az Országgyűlés négyötödös szavazattöbbséggel eltér a házszabálytól.
Konstruktív bizalmatlansági indítványnál az Alkotmány nem határoz meg olyan feltételt, hogy külön szavazni kell a kormányprogramról, de az országgyűlési határozati javaslat indoklása – a kezdeményezők döntése alapján – tartalmazhatja az elvárt program legfontosabb elemeit. Az is elképzelhető ugyanakkor, hogy a megválasztott új miniszterelnök kormánya határozati javaslatként terjeszt elő olyan programot, amely a kormányprogramot helyettesíti.
Ha a Ház feles többséggel elfogadja a bizalmatlansági indítványt, azzal egyben meg is választja az új miniszterelnököt. Az új kormányfő ezután esküt tesz a parlamentben.
A határozati javaslat elfogadásával megszűnik a kormány megbízatása. Az Alkotmány szerint az új kormány megalakulásáig a régi kabinet hivatalban marad, a miniszterek gyakorolják hatáskörüket, de nemzetközi szerződést nem köthetnek, rendeletet pedig csak halaszthatatlan esetben alkothatnak. Az államtitkárok, a szakállamtitkárok, a politikai tanácsadók és a főtanácsadók megbízatása az új kormány megalakulásáig tart.
A konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal megválasztott új miniszterelnök a szavazás után kezdeményezi az Országgyűlés elnökénél a miniszterjelöltek bizottsági meghallgatását, majd a köztársasági elnöknél a tárcavezetők és az államtitkárok kinevezését. A kinevezés után a kormány megalakul, tagjai leteszik a parlamenti esküt. Az új szakállamtitkárokat a miniszterelnök nevezi ki, a miniszterek javaslatára.
A Magyar Szocialista Párt által benyújtani tervezett konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal azt lehet elérni, hogy egy kellő parlamenti támogatásnak híján lévő miniszterelnököt egy többségi támogatottsággal rendelkező új miniszterelnök váltson fel. Ezért nem lehet azt mondani, hogy ez egy alkotmányellenes alkalmazása lenne az eszköznek – mondta hétfőn Varsóban Sólyom László.
A köztársasági elnök magyar újságíróknak nyilatkozva annak a véleményének adott hangot, hogy bár a helyzet szokatlan, az eljárás formálisan nem kifogásolható.
Megjegyezte, hogy a mostani kormányfőváltás mindenesetre más, mint ami 2004-ben Medgyessy Péter korábbi miniszterelnök esetében történt. Akkor szintén szóba került a konstruktív bizalmatlansági indítvány, amelyet végül azért nem alkalmaztak, mert nem akarták, hogy az akkori kormányfő úgy érezze, leváltották.
A jelenlegi helyzetben ez a motívum nem szerepel, hiszen a kormányfő maga kezdeményezte távozását.
Sólyom László emlékeztetett arra, hogy Medgyessy Péter lemondása után írt egy hosszú cikket a Heti Világgazdaság című hetilapban, elemezve a különféle lehetőségeket, és azt a következtetést vonta le akkor, hogy sokfajta jogi technikája van egy ilyen kormányfőváltásnak.
“Az utolsó mondata az volt ennek a cikknek, hogy szeretném Karinthyt idézni, aki egyik krokijában egy ál színi kritikát írva úgy fogalmazott, hogy az előadás értékéből a darab sokat levon” – mondta Sólyom László.
