A hivatalos iratokra is kiterjedhet az elektronikus kézbesítés lehetősége, amennyiben az Országgyűlés elfogadja a kormány által 2009 februárjában benyújtott törvényjavaslatot.
A kormány kezdi felismerni azt az általános társadalmi elvárást, amely szerint a bírósági, közigazgatási, illetve más hatósági eljárások felgyorsítása – az információs társadalom adta lehetőségek kihasználásával – elengedhetetlenül szükséges. Az igazságügyi és rendészeti miniszter által 2009 februárjában előterjesztett T/9024. számú törvényjavaslat a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről elsődleges célja az elektronikus kommunikáció – azon belül a megfelelően dokumentált, biztonságos elektronikus kézbesítés – feltételeinek megteremtése.
A Jogi Fórum többször foglalkozott már az igazságszolgáltatás elektronizálásának folyamatával, az „e-per” lehetőségeivel. A következőkben bemutatjuk az elektronikus ügyintézési hullám legújabb állomását. Ismertetőnkben kitérünk a megalkotandó törvény hatályára, fogalmi apparátusára, az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató működésére, valamint a kézbesítési folyamat legfontosabb elemeire, végül bemutatjuk a Polgári Perrendtartás tekintetében tervezett legfontosabb változtatásokat.
Régi tervek
A jogalkotás több évre visszamenő törekvése, hogy az igazságszolgáltatás valóban gyors és hatékony segítséget nyújtson a jogkereső állampolgároknak, illetve vállalkozásoknak. Ezen probléma megoldására olyan összefüggő koncepciót dolgozott ki a jelenlegi kormányzat, amelyben a különböző tervezett szabályozási elemek – például a Polgári Perrendtartásról szóló törvény 2008. évi módosítása és annak ez évi (részben éppen a szóban forgó törvényjavaslatban szereplő) továbbfejlesztése – között kiemelt szerepe van az elektronikus kézbesítésről szóló törvényjavaslatnak.
A hivatalos iratok elektronikus kézbesítésének lehetősége, és általában az elektronikus kommunikáció bevezetése mind az igazságszolgáltatásban, mind pedig a hatósági eljárásokban még inkább meggyorsítja a pereskedést és az egyéb hivatalos eljárásokban való részvételt.
A törvény hatálya és fogalmi rendszere
A törvény rendelkezéseit akkor kellene alkalmazni, amikor törvény kötelezővé, illetve ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet lehetővé teszi a hivatalos iratok – különösen a polgári, a büntető, a közigazgatási és más hatósági eljárásokban történő – elektronikus kézbesítését. A törvény hatálya ugyanakkor nem terjed ki az azonnali üzenetváltáson (párbeszéden, licitáláson) alapuló eljárásban küldött elektronikus üzenetekre akkor sem, ha arra egyébként hatósági eljárásban kerül sor.
Fontos rögzíteni, hogy a törvény mit ért hivatalos irat alatt. A javaslat jelenlegi megfogalmazása szerint hivatalos iratnak kell tekinteni azt az elektronikus okiratot és egyéb elektronikus adatállományt, amelyet meghatározott eljárásában a bíróság, közigazgatási szerv, illetve más hatóság (együtt: hivatalos szerv) az ügyfél (fél) részére elektronikusan, joghatás kiváltására alkalmas módon kézbesíttet, továbbá amelyet a hivatalos szervek eljárásuk során egymásnak küldenek meg, valamint amelyet az ügyfél (fél) kézbesíttet a hivatalos szerv részére.
Tisztázni kell továbbá, hogy mi az elektronikus tértivevény jelentése. Elektronikus tértivevény az az elektronikus okirat, amely alapján a hivatalos iratot feladó hivatalos szerv hitelt érdemlő módon megbizonyosodhat arról, hogy az átvételre jogosult személy az elektronikusan kézbesített küldeményt átvette, és ez mely időpontban történt meg. A javaslat leszögezi továbbá, hogy az elektronikus tértivevény közokirat.
Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató
A tervezett szabályozás kiindulópontja az, hogy az elektronikus kommunikációban megjelenik a feladótól és a címzettől független szerv, amelynek a feladata a kézbesítés lebonyolítása.
A hivatalos iratok elektronikus kézbesítése technikai hátterének biztosítása tehát állami feladat. Ezt a feladatot a központi elektronikus szolgáltató rendszert működtető szervezet (Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató) végezné. Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató a feladó által kézbesíteni rendelt hivatalos iratokat – a miniszteri elképzelés szerint – a címzett részére kézbesíti, valamint a kézbesítés megtörténtét, illetve az elektronikus kézbesítéssel kapcsolatos egyéb körülményeket hitelt érdemlő módon – az elektronikus tértivevénnyel, visszaigazolással, illetve szükség esetén a rá vonatkozó külön jogszabályok szerinti naplózással – a feladó, illetve a címzett számára igazolja.
Kézbesítési útvonalak
Jóllehet a hivatalos iratok elektronikus kézbesítésére elsősorban a bíróság, közigazgatási szerv, illetve más hatóság és a felek között zajlik majd, de a rendszer a kormány szerint a jövőben alkalmas lehet arra – amennyiben a jogszabály lehetőséget ad rá –, hogy a feladói és a címzetti oldalon természetes személyek vagy hivatalos szervek is küldhessenek közvetlenül egymásnak iratokat.
A szabályozási terv alapvetően három kommunikációs csatornát létesít:
- A természetes személy hivatalos iratainak elektronikus kézbesítése (benyújtása) a hivatalos szervhez (a javaslat 3. §-a)
- A hivatalos szerv hivatalos iratainak kézbesítése természetes személy részére (a javaslat 4. §-a)
- A hivatalos szervek hivatalos iratainak kézbesítése másik hivatalos szerv részére (a javaslat 5. §-a)
A természetes személy a kézbesítendő hivatalos iratát – ügyfélkapuján belépve – az adott eljárásra vonatkozó elektronikus formanyomtatványon nyújtaná be. Az elképzelés szerint a hivatalos szerv az elektronikusan kézbesíteni rendelt hivatalos iratát a címzett részére a hivatali kapun keresztül kézbesítheti, mégpedig úgy, hogy az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató a hivatalos iratot a címzett ideiglenes tárhelyén helyezi el harminc napra. A hivatalos szervek közötti iratforgalom ugyancsak a hivatalos szerv hivatali kapuján keresztül bonyolódna.
Kézbesítési vélelem
Ahhoz, hogy az elküldött iratok átvételéhez joghatás fűződjön, elengedhetetlenül szükséges az, hogy a feladó egyrészt hitelt érdemlően tudomást szerezzen a címzett számára küldött elektronikus okiratok szabályszerű átvételéről (az elektronikus tértivevény alapján – amely fentebb már bemutatásra került), másrészt az át nem vett elektronikus iratokkal kapcsolatban megállapíthassa a kézbesítési vélelem beálltát.
A javaslat 6. §-a szerint, ha a címzett a hivatalos iratnak az elektronikus kézbesítési tárhelyen történő elhelyezését követő ötödik munkanapon sem veszi át a küldeményt, akkor a hivatalos iratot az ezt követő munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni (ez a kézbesítési vélelem). Ha kézbesítési vélelem beállta megállapításának van helye, a címzettet és a feladót az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató automatikusan tájékoztatja az elektronikus kézbesítési tárhelyükön. A kézbesítési vélelem alapján kézbesítettnek tekintett hivatalos irat annak elhelyezésétől számított harminc napig a címzett ideiglenes tárhelyén marad, ahol azt a címzett továbbra is átveheti, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a joghatások – ha a kézbesítési vélelem megdöntésére nem kerül sor – a kézbesítési vélelem beálltához fűződnek.
Polgári eljárás
A szóban forgó törvényjavaslat magában foglal egy több lépcsős Pp-módosítást is, amely 2010. július 1. és 2011. június 30. között folyamatosan átvezeti a törvény tervezett változtatásait a polgári peres eljárásra, a fizetési meghagyásos eljárásra.
A polgári perben és a fizetési meghagyásos eljárásban 2011. július 1. napjától a következő rendelkezéseket kellene alkalmazni:
- a vállalkozás az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltatónál kézbesítési tárhellyel rendelkezik; a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet és a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványát, okirati bizonyítékát kizárólag elektronikusan nyújtja be a bírósághoz, és a bíróság is valamennyi hivatalos iratot elektronikusan kézbesíti;
- ha a vállalkozás az eljárásban a kötelezettként vagy alperesként vesz részt, részére a bíróság elektronikusan kézbesít, és a vállalkozás a beadványait, okirati bizonyítékait kizárólag elektronikusan nyújthatja be;
- ha a fél jogi képviselővel jár el, akkor a jogi képviselő a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet és a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot kizárólag elektronikusan nyújtja be a bírósághoz, és a bíróság is valamennyi hivatalos iratot elektronikusan kézbesíti a jogi képviselő részére;
- az eredetileg papír alapú okirati bizonyítékok elektronikus benyújtása alóli kivételt jelenti, ha a bizonyítási eljárásban az okirat papír alapú bemutatása, megtekintése szükséges; erre különösen akkor kerülhet sor, ha az eredetileg papír alapú bizonyítékok nagy mennyisége miatt azok digitalizálása aránytalan nehézséggel járna, vagy ha a papír alapú okirat valódisága vitás; a papír alapú benyújtást a bíróság hivatalból és a fél indítványára is elrendelheti;
- a jogi képviselő nélkül eljáró fél az elektronikus kézbesítést vállalhatja polgári perben és a fizetési meghagyásos eljárásban; ha az eljárásban nem kötelező az elektronikus kézbesítés, akkor a fél jogutódjára nem vonatkozik az, hogy a jogelőd az elektronikus kézbesítést vállalta, vagy a papír alapú kézbesítésre való áttérés megtörtént;
- az elektronikus úton benyújtott keresetlevél vagy egyéb beadvány a fél vagy a jogi képviselő utaló magatartása arra vonatkozóan, hogy abban az eljárásban vállalja az elektronikus kézbesítést, továbbá beadványait kizárólag elektronikus úton nyújtja be; az elektronikus kézbesítés vállalására vonatkozó bejelentést a fél vagy a jogi képviselő az eljárás bármely szakaszában megteheti az eljáró bíróságnál;
- ha a jogi képviselő nélkül eljáró fél nem vállalja az elektronikus kézbesítést, de az elektronikus kézbesítés a másik fél számára kötelező vagy azt vállalta, akkor a bíróság a papír alapú okiratot benyújtó fél hivatalos iratait papír alapon kézbesíti a másik fél számára.
