Ismét a parlament előtt a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény. Az Alkotmánybíróság 2008 decemberi határozata nyomán megakadt jogalkotási folyamat új terméke komplex módon igyekszik integrálni a jogrendszerbe az élettársi jogviszonyt.
A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007-es törvényben foglalt rendelkezések egy részét az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította, s ennek nyomán a megsemmisített törvény hatályba sem léphetett. A kormány azonban a tavaszi ülésszak kezdetét új szabályozási javaslattal állt elő.
„… az azonos nemű személyek számára azonban, akik az Alkotmány alapján házasságot nem köthetnek, a jogalkotónak az Alkotmány korlátai között biztosítania kell egymás irányában a házastársakéhoz hasonló olyan jogállást, amely az egyenlő méltóságú személyként kezelésüket biztosítja.”
[154/2008. (XII. 17). AB határozat]
Az élettári kapcsolat de lega lata
A hatályos jogban az élettárs fogalmát a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) tartalmazza (685/A. §). Az Alkotmánybíróság 14/1995. [III. 13.] AB határozatában foglaltaknak megfelelően ez a meghatározás nem utal már az élettársak nemére. Az élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásai a Ptk. Kötelmi jogi részének a társaságokról szóló fejezetében található mindössze egy §-ban (578/G. §). Néhány jogszabály (pl. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény) tartalmaz utalásokat az élettársakra, de sem a családjogi, sem az öröklési jogi viszonyaik nem szabályozottak.
Előzmények
A javaslatot megelőzően már történt kísérlet a bejegyzett élettársi kapcsolat szabályozására a magyar jogban. Az Országgyűlés 2007 decemberében fogadta el a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvényt, amely 2009. január 1-jén lépett volna hatályba. A törvény a bejegyzett élettársi kapcsolatot családjogi jogintézményként ismerte el és csak a házasságtól eltérő szabályokra utalt külön. A jogszabály minden nagykorú személy számára lehetővé tette volna, hogy nemétől és szexuális irányultságától függetlenül bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíthessen. A bejegyzett élettársi kapcsolat anyakönyvvezető előtti akaratnyilvánítással jött volna létre és a tényleges életközösség fennállásától függetlenül bíróság vagy közjegyző szüntethette volna meg.
Amint arról beszámoltunk, az Alkotmánybíróság [AB] 2008. december 15-én kihirdetett 154/2008. [XII. 17.] AB határozata alkotmányellenességet állapított meg és a törvényben foglaltakat a határozat közzétételének napjával megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság az indítványok nyomán abban a kérdésben foglalt elsősorban állást, hogy egyrészről a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének a differenciálatlan lehetősége, másrészről a szabályozás tartalma sérti-e az Alkotmány 15. §-ában megfogalmazott, a házasság védelmére vonatkozó kötelezettséget. Az AB határozat szerint a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézményének létrehozása azonos nemű személyek számára nem alkotmányellenes. A határozat rögzíti, hogy „az azonos nemű személyek számára azonban, akik az Alkotmány alapján házasságot nem köthetnek, a jogalkotónak az Alkotmány korlátai között biztosítania kell egymás irányában a házastársakéhoz hasonló olyan jogállást, amely az egyenlő méltóságú személyként kezelésüket biztosítja.”
Az élettársi kapcsolat de lege ferenda
Az élettársi kapcsolat szabályozásának jelenleg hatályos formája – a törvényjavaslat indokolása szerint – ma már nem felel meg sem az élettársi kapcsolatok jellegének, sem azok társadalmi megítélésének. A javaslat szerint: „A jognak az a feladata, hogy a társadalomban végbemenő változásokra tekintettel szembenézzen a kérdéssel, hogy Magyarországon is szükség van a jelenlegi szabályoknak a társadalmi változásokhoz való igazítására”. A javaslat ezért egyrészt az azonos nemű élettársak számára lehetővé teszi, hogy kapcsolatukat bejegyzett élettársi kapcsolatként tegyék hivatalossá, és váltsanak ki ezáltal a házasság jogintézményéhez hasonló joghatásokat. Másrészt jogalkotó elismeri egy olyan jogintézmény létrejöttének szükségességét, amely nemétől és szexuális irányultságától függetlenül minden arra jogosult személy számára lehetővé teszi, hogy élettársi kapcsolatának nyilvántartásba vételét kérje, és ehhez a tényhez további joghatás is kapcsolódjon. A javaslat arra kíván megoldást nyújtani, hogy az élettársi kapcsolat nyilvántartásba vételi lehetőségének biztosításával az élettársi életközösség fennállásának a bizonyítását megkönnyítse, másrészt a különnemű élettársak kapcsolatából született gyermek apasági vélelmét rendezze.
Az Alkotmánybíróság döntéseiből következően az azonos nemű párok bejegyzett élettársi kapcsolatát a házassággal azonos módon kell szabályozni, a szabályozásban eltérések csak ott lehetségesek, ahol ezen eltérések az azonos neműek közti párkapcsolatok természetéből következnek. Ennek az alapelvnek egy olyan szabályozási forma felel meg a legjobban, amely a jogrendszerben koherenciát teremtve, a házasságra vonatkozó szabályokat általános érvénnyel rendeli alkalmazni – vallja a javaslat. A házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat jogkövetkezményeiben csak ott lehet különbség, ahol ennek alkotmányos indoka van. A törvényjavaslat szövege ennélfogva kizárja, hogy alacsonyabb szintű jogszabály a bejegyzett élettársi kapcsolatra a házasságtól eltérő szabályokat állapítson meg.
Az általános koncepción túlmenően bemutatjuk a „régi-új” szabályozási kísérlet legfontosabb elemeit.
A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése
Az Alkotmánybíróság határozatában foglaltaknak megfelelően bejegyzett élettársi kapcsolatot – a német vagy angol szabályozáshoz hasonlóan – csak azonos nemű személyek létesíthetnek. A bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöttére a házasságkötés garanciális szabályainak mintájára határoz meg rendelkezéseket a javaslat. Ennek megfelelően a regisztrált élettársi kapcsolat a házassághoz hasonlóan anyakönyvvezető előtti akaratnyilvánítással jön létre és a tényleges életközösség fennállásától függetlenül bíróság vagy közjegyző szüntetheti meg. A bejegyzett élettársi kapcsolat joghatásait illetően is általánosságban a Csjt. házasságra vonatkozó szabályai alkalmazandók. Ezzel a javaslat tulajdonképpen elismeri a bejegyzett élettársi kapcsolatot családjogi jogintézményként, és csak a házasságtól eltérő szabályokra utal külön a törvény.
A javaslat szerint a bejegyzett élettársi kapcsolat a házassághoz hasonlóan anyakönyvvezető előtti akaratnyilvánítással jön létre és bíróság vagy közjegyző szünteti meg. Tekintve, hogy ez utóbbira a házasság felbontásánál még nincs lehetőség, ezért a közjegyzői megszüntetés eljárásának alapvető rendelkezéseit is tartalmazza a javaslat azzal, hogy a közjegyzői eljárás részletszabályai az egyes közjegyzői nemperes eljárásról szóló 2008. évi XLV. törvénybe kerülnének.
Házassági- és öröklési joghatások
A jogintézmény a házassággal azonos vagyonjogi, öröklési jogi joghatásokkal jár. Ugyanakkor a javaslat a bejegyzett élettársi kapcsolatban élőknek nem teszi lehetővé gyermek közös örökbefogadását. A bejegyzett élettársak egyrészt együttesen nem fogadhatnak örökbe, másrészt arra sincs lehetőségük, hogy az egyik bejegyzett élettárs partnerének gyermekét örökbe fogadja. Úgyszintén nem alkalmazhatóak esetükben a házassági névviselés szabályai, illetve az emberi reprodukcióra irányuló, külön törvény szerinti eljárásoknak a házastársakra vonatozó rendelkezései.
Bizonyítási teher
Mivel élettársi kapcsolat keletkezése és megszűnése – ellentétben a házassággal – nem kötődik hatósági aktushoz, így annak bizonyítása a különféle jogviszonyokban (öröklés, társadalombiztosítás, stb.) az érdekeltet terheli.
Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása
Az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásával a jogalkotó célja az, hogy biztosítsa az élettársi kapcsolatban élő nagykorú, nem cselekvőképtelen személyeknek azt a lehetőséget, hogy az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként jogszolgáltató hatósági tevékenységet végző közjegyző előtt kapcsolatuk fennállásáról, illetve arról, hogy az már nem áll fenn (az előbbit csak közösen, az utóbbit akár egyénileg is) nyilatkozatot tehessenek. E tényt a közjegyző bejegyzi egy, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara – amely jelenleg is több ilyen nyilvántartást is vezet (zálogjog, végrendelet) – által működtetett számítógépes adatbázisba, amely létrehoz egy megdönthető vélelmet. Akik a nyilvántartásában az élettársi kapcsolat fenn nem állásáról szóló nyilatkozat bejegyzéséig együtt szerepelnek, azokról – amíg mindkettőjük él vagy bármelyikük utóbb házasságot köt – vélelmezni kell, hogy egymással élettársi kapcsolatban állnak. A számítógépes adatbázis létrehozásának eredményeképpen e bizonyítási eszközhöz az állampolgárok és azon hatóságok, amelyek számára az feladatuk ellátásához szükséges, komolyabb költség- és időráfordítás nélkül hozzáférhetnek, lényegesen leegyszerűsítve ezzel számos eljárást, illetve az (ellen)bizonyítás terhe is átkerül a hivatalos szervekre. A közjegyzői kamarai nyilvántartás a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartásból is származó adattartalommal nemcsak a személyek nyilatkozatait, hanem esetlegesen a családi állapotuk megváltozását (házasságkötésüket, illetve bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésüket), illetve halálukat is közhitelesen tanúsítja. A nyilvántartás – mint új jogintézmény – vezetésére vonatkozó főszabályok szintén az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény rendelkezései közé kerülnének.
