2008. január 28-án, az Európa Tanács Adatvédelmi Napja alkalmából World Wide Identity címmel adatvédelmi konferenciát tartottak Budapesten Dr. Jóri András adatvédelmi biztos kezdeményezésére. A Jogi Fórum részt vett az eseményen.
Az Adatvédelem Napja
Az Európa Tanács indíttatása nyomán 2009. január 28-án immár harmadízben rendezik meg az Európai Unió országaiban az Adatvédelmi Napot, amelyen az adatvédelmi hatóságok felhívják a figyelmet az adatvédelem, és információszabadság fontosságára. Dr. Jóri András adatvédelmi biztos kezdeményezésére ezen a napon „World Wide Identity” címmel konferenciát rendeztek, amelynek témája az internetes adatvédelem, az elektronikus adatgyűjtés-adatkezelés mindannyiunkat közelről érintő problémái, jelenségei és megoldásai voltak.
A téma fontossága
Az adatvédelemhez fűződő jogunk és érdekünk akkor is létezik, ha a mindennapjainkban hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla. Általában tudomást sem veszünk arról, hogy a munkahelyen, a hivatalokkal együttműködve vagy vitatkozva, de akár az Interneten keresgélve a személyes adatainkat használjuk, közöljük, bízzuk rá – megesik – olyanokra, akiknek a szándékait sokszor alig ismerjük. Amikor „felébredünk”, esetleg már késő. Egy Uniós felmérés szerint a megkérdezettek kétharmadát foglalkoztatja ugyan a személyes adatainak sorsa, ám már csak minden negyedik ember tudja, hogy vannak intézmények, amelyekre támaszkodhat a jogai védelmében.
A magyarok tudatossága ennél lényegesen jobb. Egy 2008-as vizsgálat szerint csaknem hatvan százalékuk van tisztában azzal, hogy az adatvédelmi biztoshoz fordulhat segítségért. Az európai polgárok túlnyomó többsége elfogadja, hogy a terrorizmus elleni fellépés érdekében részben korlátozzák a személyes adataik védelméhez fűződő jogokat. Ennél különösebb, hogy miközben száz megkérdezett közül 82 úgy érzi, az adatai az Interneten nincsenek biztonságban, csak minden ötödik ember használ tűzfalat, más biztonsági programot.
Az Európa Tanács a polgárok figyelmét az adatvédelem és a hozzá kapcsolódó jogok fontosságára, gyakorlásuk lehetőségére kívánja irányítani. A magyarországi nap fő eseményeként kezdeményezte dr. Jóri András országgyűlési biztos a „World Wide Identity” című konferenciát, amelyen a terület elismert szakemberei fogalmazták meg az Internet adatvédelmi problémáit, kérdéseit és lehetséges válaszait.
Átfogó témakörök
A konferencia témái közelebb esnek a mindennapi élethez, mint gondolnánk. A számítógépes adatkezelés és nyilvántartás a bankoktól a rendőrségig, az adatbázisok jogos vagy jogtalan gyűjtése, kereskedelme szinte mindenkit érint. Az elektronikus ügyintézés már a jelen része. Az internetes oldalak, az online tartalomszolgáltatók megannyi személyes adattal dolgoznak. Számtalan weboldal, cég, elektronikus piactér, hatóság, társadalmi és politikai intézmény gyűjti a felhasználók adatait, és von le belőlük felhasználható következtetéseket. Mindehhez kapcsolódik a szabályozás problematikája: mi tehető és mi nem a személyes adatainkkal, hol találja meg az internethasználó a lehetőségeit és miként védheti meg a jogait.
A konferenciát Dr. Jóri András nyitotta meg, aki aktívan közreműködött az egyes előadásoknál, s végül a biztos szavai zárták az eseményt.
Az színvonalas adatvédelmi és adatbiztonsági „maraton” négy fő panelból állt:
- Adatvédelem az állami működés során
- Adatbiztonság versus adatmegőrzés: szabályozási kérdések
- A magánszféra adatvédelme
- Adattárházak és célzottság-az adatgyűjtő rendszerek lehetőségei
Minden egyes előadáscsoport a téma legkiválóbb szakembereit vonultatta fel, így a közönség mind elméleti, mind pedig gyakorlati szempontból megalapozott előadásokat hallhatott.
Az első blokkban Dr. Nagy János altábornagy beszélt a Vám- és Pénzügyőrség számítógépes adatkezeléséről és a nyilvántartások fontosságáról. Dr. Peszleg Tibor rendőr alezredestől megtudhattuk a legújabb fejleményeket az adatbűnözés gazdasági hatásairól és az adatbázis-kereskedelemről. Szittner Károly feltárta azokat a dilemmákat, amelyek a központi elektronikus szolgáltató rendszer kapcsán adatvédelmi szempontból felmerülhetnek, kitért a rendszer jövőbeni fejlesztési koncepcióira is. A blokkot Dr. Kadlót Erzsébet az Alkotmánybíróság főtanácsosa zárta, aki a bűnügyi nyilvántartás alkotmányossági kritériumairól tartott előadást, az AB közelmúltbeli határozata apropóján.
Az adatbiztonsággal és adatmegőrzéssel foglalkozó panelben a Hüttl Tivadar, a TASZ munkatársa tartott előadást az adatmegőrzési irányelvet átültető szabályozás alkotmányossági kritikájáról. Suba Ferenc az European Network and Information Security Agency alelnöke bemutatta adatvédelmi és adatbiztonsági szabályozás kezdeményezéseit Európában. Ezt egészítette ki Keleti Arthur (KFKI), aki a biztonsági incidensek nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos szabályozás adatvédelmi vonatkozásairól tartott előadást, főként az Amerikai Egyesült Államok gyakorlatát bemutatva.
A magánszféra adatvédelmi kérdéseiről Ivanics Krisztina (vezető jogtanácsos, Sanoma Budapest Zrt.); Halász Mónika (jogi tanácsadó, Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete); Martos Balázs (elnök, Internet Szolgáltatók Tanácsa); Budai Péter (a Microsoft szakmai és biztonsági vezetője); Ádám Szilveszter (szabályozási munkatárs, Nemzeti Hírközlési Hatóság); és Takács Péter (a hírközlési fogyasztói jogok képviselője, Nemzeti Hírközlési Hatóság) fejtette ki álláspontját.
Az utolsó blokkban is igen érdekes téma került terítékre: az adattárházak és célzottság és az adatgyűjtő rendszerek lehetőségei, valamint az ezekkel kapcsolatos problémák. Arató Bence (tanácsadó, BI Consulting) „olvasott” a világhálón található lábnyomokból. Adatbányászatról és adattárházakról Kovács Gyula (ügyvezető, Data Research Kft.) tartott előadást. Kun Árpád (vezető rendszermérnök, Carnation) a kötelező önvédelmi gyakorlatokról, Dr. Halmos György (adatvédelmi szakértő, OBH) pedig a keresőrendszerek adatvédelmi vonatkozásairól beszélt. Az utolsó előadást Detrekői Zsuzsa tartotta az IWIW kapcsán felmerülő adatvédelmi elvek és a gyakorlat összefüggéséről.
