Az elmúlt évek folyamatos növekedését követően most küzdelmes időszakra számítanak a londoni City vezető ügyvédi irodái.
Bevételcsökkenést és csoportos létszámleépítéseket prognosztizálnak az idei évre a City vezető ügyvédi irodái a Times magazin online kiadása szerint.
A probléma elsődleges forrása a gazdaságban a vállalati aktivitás csökkenése, melynek eredményeként megcsappant a vállalati finanszírozások, vállalatfelvásárlások, összeolvadások száma. Ennek eredményeként pedig kevesebb munka jut a kapcsolódó jogterületeken is, mint pl. a versenyjog, vagy az adózás.
A legtöbb iroda igyekszik felkészülni a gazdasági visszaesésre, de váratlan helyzetek így is nagy számban adódhatnak. Különösen azért , mert a korábbi válságok idején bevált két stratégiai eszköz nem biztos, hogy működni fog 2009-ben is. A londoni cégek ugyanis krízishelyzetben hagyományosan a más országokban működő társirodákból befolyó összegekre, illetve a megnövekvő felszámolási és peres ügyforgalomra alapozták bevételeiket. A válság globális jellege miatt ugyanis a külföldön működő fiókirodák munkaterhe is csökkent, s bár a tavalyi év végéig kitartott a lendület (pl. a Közel-Keleten), mára mindenhol érzékelhetővé vált a visszaesés. Ez növeli a City-ben található központi irodák bevételkiesését. Sokak szerint a csődjogi, vállalati reorganizációs és felszámolási ügyek jellege is átalakult, mert az egyes vállalatokhoz igazodó egyedi tanácsadás helyett most nagyobb az igény a standardizált jogi munkára, azaz a már bevált struktúrák előre elkészített dokumentációval történő megvalósítására. Ennek tudható be az is, hogy a máskor szintén mentőövnek számító peres ügyek száma sem nőtt a várt mértékben. A várakozásokkal ellentétben még a soha nem látott mértékű összeomlásnak tekintett Lehman Brothers csőd sem generált azonnal nagyobb bírósági ügyforgalmat.
A gazdasági visszaesés a megrendelések csökkenésén túl a létrejött ügyekhez kapcsolódó megbízási díjak mértékének csökkenését is magával vonja. Az ügyfelek egyre nehezebben fogadják el az óradíj-alapú számlázást. Ez persze már egy régóta húzódó polémia: az óradíjas alapú számlázással az irodák elkerülhetik a ráfizetést abban az esetben, ha egy ügy túlhúzódik vagy nehezebbnek bizonyul a vártnál. Az ügyfeleknek viszont bizonytalan lesz a számla végösszege, nehezebben tudják kontrollálni meddig ketyeg az óra. Egyre tudatosabban állnak a megrendelések kialakításához és igyekeznek alternatív számlázási rendszereket kidolgozni.
Gyakorlatilag mindenki elismeri, hogy az alacsonyabb díjak és a kevesebb megrendelés miatt a munkahelyek számának csökkenése gyakorlatilag elkerülhetetlen. Tavaly legalább ezer jogi munkahely szűnt meg Londonban, ez idén csak növekedni fog, különösen az év második felében.
A legnagyobb cégek év végéig igyekeztek elkerülni a leépítéseket, de januárban a Clifford Chance iroda már 80 fős létszámcsökkentésről döntött. A nagy irodák mindig nehezen szánják rá magukat az ilyen lépésekre, mert ők általában az alkalmazottak megtartását tűzik ki célul válság idején is, gondolva arra, hogy megfelelő számú felkészült jogásszal fogadják a következő gazdasági élénkülést. A hagyományos megközelítés azonban nem biztos, hogy eredményre vezet a precedens nélkülinek tekintett mai gazdasági visszaesés során. A banki finanszírozás beszűkülése a nagyobb irodáknál is kifejti hatását, hiszen a külső források beszűkülése hirtelen kiadásnövekedésnél (pl. jutalékok fizetése, irodabérlet, stb.) őket is érinti. Így végső soron az elbocsátások elkerülhetetlenné válnak a hatékonyabb működéshez.
A negatív kilátások ellenére vannak biztató jelek. Az igazán nagy, több lábon álló nemzetközi vállalatok folyamatos megrendeléseket biztosítanak jogászaik számára. Emelkedhet a befektetési célú vállalati felvásárlások aránya is. Mindemellett jelenleg minden korábbit meghaladó igény jelentkezik a hatósági szabályozásokkal kapcsolatos (ún. regulatory) munkákra, hiszen a különböző állami és kormányközi szervezetek főleg jogszabályi úton, a jelenlegi szabályozási környezet átalakításával adnak választ a válságra.
