A CEU Média és Kommunikáció Kutató Központja és a TASZ szakmai vitafórumot szervezett 2009. január 6-ára. Parlamenti pártok képviselői és szakértők fejtették ki álláspontjukat a minősített adatok védelméről szóló törvényjavaslattal kapcsolatban.
Amint arról beszámoltunk a Kormány 2008 szeptemberében terjesztette be a minősített adatok védelméről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés elé, amely az állam- és szolgálati titok kérdését szabályozná újra. Sajnálatos módon politikai okokból a jogalkotási folyamat megrekedt. A Közép-Európai Egyetem Média és Kommunikáció Kutató Központja és a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet (amely már korábban is figyelemmel kísérte a törvényjavaslatot) ezért egy szakmai vitafórumot szervezett, amelyen a parlamenti pártok képviselői és szakértők fejtették ki szakmai álláspontjukat a javaslat fontos, a közérdeklődés szempontjából is jelentős pontjairól.
A beszélgetést Molnár Péter, a Közép-Európai Egyetem Média és Kommunikáció Kutató Központjának szólásszabadságjog kutatója moderálta.
Politikusi vélemények
A kerekasztal-beszélgetésen Tóth Károly szocialista képviselő elmondta: a minősített adatok védelméről szóló, 2008 őszén a parlament elé terjesztett törvényjavaslattal kapcsolatban a legnagyobb kérdés az, hogy megkapja-e egyáltalán az elfogadásához szükséges támogatást. A képviselő hangsúlyozta: pártja a szakmai kérdésekben messzire elment, s szinte kész a megegyezés szakmai szinten. Az MSZP olyan törvényt szeretne, amely tartalmazza azokat a kétharmados többséget igénylő részeket is, melyek vonatkozásában a szakmai egyeztetéseken már kialakult a konszenzus. Tóth Károly kifejtette továbbá, hogy az MSZP szeretné csökkenteni a minősített adatok körét, ami azonban továbbra is titkos marad, azt viszont hatékonyabban védené. A párt álláspontja szerint elválna a felelősség: másként rendelnék szankcionálni az olyan titoksértőt, akire a minősített adatokat bízták, illetve az összes többi „civil” jogsértőt. A tervezet szerint elsődlegesen azok felelnének a titoksértésért, akikre a minősített információt rábízták. Más személyeket a szándékosság-gondatlanság vertikumában lehetne felelősségre vonni. A „civileket” enyhébb szankció fenyegetné, és az is csak abban az esetben, ha szándékosan, annak tudatában hozták nyilvánosságra az információt, hogy tisztában voltak annak titkos minősítésével.
Balog Zoltán (Fidesz) ugyanakkor azt hangsúlyozta, bár sok szakmai kérdésben egyetértés alakult ki a pártok között, de bizalom hiányában nem támogatják a javaslatot. A fideszes honatya szerint botrányos, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal „KGB-akadémiát” végzett főigazgatóját annak ellenére nevezték ki, hogy a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának többsége nem támogatta. A fideszes képviselők így nem is vesznek rész a Nemzetbiztonsági Bizottság munkájában. A képviselő kifejtette azt is, hogy ha Szilvási György lemondana, akkor hajlandóak lennének folytatni a szakmai egyeztetéseket. Balog Zoltán rávilágított továbbá arra is, hogy az ellenzéki frakció maga is megosztott a szabályozást illetően: vannak akik (így ő is) a civil kontroll előtérbe helyezését szeretnék, vannak olyan képviselők, akik pedig szűkebb engedményekkel is beérnék.
Pető Iván (SZDSZ) elmondta, hogy pártja magát a tervezett (a titoksértésre vonatozó) Btk. módosítást nem támogatja, azonban tisztában van azzal, hogy meg lett volna a 2/3-os többség ezen módosításhoz, ha a Fidesz nem hagyja ott a szakmai előkészítést. A liberális honatya szerint a civileknek nem kötelessége a titoktartás, azonban a titoksértéssel okozott kárt meg kell, hogy térítsék. A képviselő szerint ebben a parlamenti ciklusban nem lehet keresztül vinni ezt a törvényt. Utalt arra az MSZP-s álláspontra, amely szerint a párt a Magyarország közelgő uniós elnökségéhez kapcsolódó (egyszerű többséggel is megszavazható) titoktörvényi részeket önmagukban nem kívánja átvinni. Pető Iván is megemlítette azt a szempontot, hogy a parlamenti frakciók megosztottak a szabályozást illetően, azonban ahogyan Balog Zoltán, úgy ő is a civil érdekek előtérbe helyezése mellett áll ki. Felhívta továbbá egy szakmai problémára a figyelmet: a szóban forgó törvényjavaslat nem oldja meg azt a helyzetet (amelyre egyébként a TASZ perei világítottak rá), hogy amikor valamely minősített adat visszaminősítése már megtörtént, az még mindig minősített adatként tűnik fel.
Lukács Tamás (KDNP) megerősítette: nem lesz titoktörvény ebben a ciklusban. Ennek egyik oka az, hogy általános legitimációs válság van az országban, mióta kiderült, hogy meghamisított adatokkal is lehet választást nyerni. A kereszténydemokrata képviselő utalt arra, hogy a minősítés kapcsán figyelembe veendő tényezők nem egyenlő súlyúak. Hangot adott annak, hogy a jogrendszer egészében kellene gondolkodni egy ilyen szabályozás kialakításánál, valamint hogy célszerű lenne a sajtótörvény rekodifikálását is idevenni. A képviselő felhívta a figyelmet a hazai bírósági rendszer anomáliáira és a kiszámíthatatlan judikatúrára. Lukács Tamás végül hozzátette: szerinte nincs jogalkotási kényszer a területen, hiszen adatvédelmünk Európa egyik legerősebb rendszere.
Pettkó András (MDF) azt emelte ki, hogy a törvényjavaslat „átlagos” minőségű, de módosító javaslatokkal elfogadhatóvá tehető, és erre pártja kész is lenne. Sajnálatát fejezte ki, hogy immáron szinte biztossá vált a törvényjavaslat zátonyra futása. Álláspontja Pető Ivánéhoz állt közel, azonban utalt a frakció megosztottságára a kérdést illetően. A törvényjavaslat jövőbeni helyzetét illetően szkeptikusan nyilatkozott: kevés a valószínűsége annak, hogy a most hanyagolt törvény a következő ciklusban elfogadásra kerül.
Szakértői hozzászólások
Tarthatatlan „pártállami maradvány”, hogy az állampolgároknak börtön terhe mellett kell őrizniük az állam titkait – mondta Haraszti Miklós, az EBESZ médiaszabadság-biztosa a szakmai fórumon. „Nem születtünk az állam titkainak védelmére” – hangsúlyozta a biztos, aki szerint egy adat titkosításának pillanatától kezdve az a döntő kérdés, amely bármikor újra és újra feltehető, hogy mihez fűződik nyomósabb közérdek: a nyilvánosságra hozáshoz vagy a titkosítás fenntartásához. Ugyanis ez demokráciában egy mindenkor megvitatható kérdés, amely függhet például a pillanatnyi politikai helyzettől, az információk áramlásától, az életviszonyok változásától. Mindez pedig bíróság előtt újra és újra vizsgálható, mérlegelhető – mondta a biztos. Haraszti Miklós röviden ismertette a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság esetjoga, a legfejlettebb alkotmánybíróságok határozatai, valamint az EBESZ biztosi állásfoglalások „soft law”-ja alapján a titok-szabályozás nemzetközi sztenderdjét.
Haraszti Miklós szerint a mértékadó demokratikus jogállamok gyakorlatában szándékos titoksértés esetén is csak akkor büntethető akár az a titok megőrzésére felesküdött állami tisztviselő, aki kiszivárogtatta az információt, akár az a „civil”, aki nyilvánosságra hozta, ha a közérdek vizsgálat tesztjén elbukik, azaz a titkosításhoz nyomósabb érdekek fűződnek, mint a nyilvánosságra hozatalhoz. Ez többek között a korrupció elleni eredményes fellépéshez is nélkülözhetetlen – jegyezte meg az EBESZ médiaszabadság-biztosa. Haraszti Miklós úgy vélte, hogy egy ilyen szabályozásnak a „vezérlő csillaga” a közérdekűségi teszt kellene, hogy legyen, s ezzel a jelen tervezet adós marad. A civileknek meg kell adni azt a jogot, hogy bíróságon bebizonyíthassák, hogy erősebb a nyilvánosságra hozatalhoz fűződő érdek. A nemzetközi szabályozás is több szintet mutat. Akár az is felvethető, hogy ne csak a „civilek”, hanem a titokgazdák is felmenthetőek legyenek, ha „átmennek” a közérdekűségi teszten. Végül megemlítette az egészen „finom szabályozást”: az újságíró forrásának védelmét, vagyis, hogy az újságírónak ne kelljen megneveznie az informátorát. Azonban ettől a hazai viszonyok még messze állnak.
Kerekes Zsuzsa, az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa Hivatalának6 főosztályvezetője osztotta Haraszti Miklós véleményét. Az adatvédelmi biztosok már régóta szorgalmazták a szabályozás differenciálását. A főosztályvezető asszony nem értett egyet azzal a szélső állásponttal, hogy a civilek semmilyen helyzetben ne legyenek büntethetőek. Felhívta továbbá a figyelmet arra, hogy ha a titoktörvény nem is kerül elfogadásra, a Btk. (feles törvény lévé) módosítható még ebben a ciklusban. Azonban ez is megfelelő előkészületet kíván meg, hiszen a bíráknak fel kell készülniük az új szabályok alkalmazására. Hangot adott annak is, hogy a titok minősítését a bíróságoknak jelenleg is vizsgálniuk kellene – más kérdés, hogy gyakran nem elégséges ez a vizsgálat. Kerekes Zsuzsa kifejtette, hogy a hatályos szabályozás bár nem mentes a hibáktól, de jogállami alapokon áll.
Eötvös Pál, a Magyar Újságírók Szövetségének elnöke is leszűrte a kerekasztal beszélgetés azon tanulságát, hogy nem lesz törvény. Felvetette továbbá azt a kérdést, hogy szükség van-e egy ilyen szabályozásra, hiszen a jelenlegi társadalmi-politikai helyzetben a titokvédelmi szempont erősebb a civil aspektusnál. Úgy vélte, hogy az állam iránti lojalitás ethosza erősebb, mint a köz iránti lojalitás.
