…számos törvénymódosítás lépett hatályba: az építőiparban elindul a közjegyző előtti előzetes bizonyítás, a közigazgatási hivatalok államigazgatási hivatalokként működnek tovább, és csökkennek az állami cégek vezetőinek tiszteletdíjai is.
Az adók, díjak, árak változásait december 30-án ismertette Budai Bernadett kormányszóvivő. Ezeken túl számos törvénymódosítás lépett hatályba január 1-jétől. Ekkortól a közjegyzők előzetes bizonyítást végezhetnek, de változik az értékpapírok és okiratok semmissé nyilvánítása is; az erről szóló törvényt még 2008 júniusában fogadta el a parlament.
Ha a megrendelő vagy a fővállalkozó úgy véli, hogy a házat építő kivitelező nem úgy végzi a dolgát, ahogy kellene, akkor a közjegyző az egyes munkafázisokat lefényképezi, jegyzőkönyvet vesz fel, és mindezt közokiratba foglalja. Ha szakértőre van szükség, úgy ő is kirendelhető a közjegyző előtt folyó, úgynevezett nem peres eljárásban. Mindennek az a célja, hogy a későbbi jogvitát meg lehessen előzni, vagy ha nem, akkor a bíróság előtt lehet gyorsabb az eljárás, hiszen a bizonyítékok, illetve a szakvélemények is rendelkezésre állnak.
A közjegyző előtti előzetes bizonyítást akkor lehet kérni, ha a kérelmezőnek a bizonyíték beszerzéséhez – különösen jelentős tény vagy állapot megállapításához – jogi érdeke fűződik. Azt, hogy az előzetes bizonyítás előfeltételei fennállnak, valószínűsíteni kell. Ha a jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, akkor a kérelmező a közjegyzőtől igazságügyi szakértő kirendelését kérheti. Különösen fontos az előzetes bizonyítás akkor, ha az később már nem lenne sikeresen lefolytatható, vagy jelentős nehézséggel járna, illetve, ha valószínűsíthető, hogy a bizonyítás előzetes lefolytatása elősegíti a későbbi per ésszerű időn belüli befejezését. Az előzetes bizonyítást az a közjegyző végezheti, akinek az illetékességi területén található a bizonyítás helye.
A szóban forgó új törvény újraszabályozza az értékpapír – például részvény – és az okirat semmissé nyilvánítását is. Az ilyen eljárás akkor kérhető, ha az értékpapír vagy okirat elveszett, ellopták vagy megsemmisült, és a benne foglalt jogok “visszaélésszerű gyakorlását” szeretnék megelőzni az érintett személyek. A semmissé nyilvánítást az értékpapír utolsó birtokosa, valamint az a személy is kérheti, akit az értékpapír alapján valamilyen jog illet meg, vagy valamely kötelezettség terhel. Az ilyen eljárás lefolytatására bármelyik közjegyző illetékes.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara nyilvántartást működtet, amelyet az interneten keresztül bárki ingyen megtekinthet. A Magyarországon kibocsátott értékpapír adatairól a nyilvántartásban hirdetményt tesz közzé a közjegyző, hat hónapon keresztül. Ha eközben sem kerül elő az értékpapír, akkor azt a hat hónap lejártával megsemmisíti. Váltónál és csekknél a hirdetmény ideje egy hónap.
Januártól államigazgatási hivatal a közigazgatási hivatal
Január 1-jétől a jelenlegi közigazgatási hivatalok államigazgatási hivatalokként működnek, és nem láthatják majd el a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését. Jauernik István, az önkormányzati tárca államtitkára elmondta: emiatt mulasztásos törvénysértő állapot fog fennállni.
A regionális államigazgatási hivatalok – a regionális közigazgatási hivataloktól eltérően – azért nem láthatják majd el a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, mert az e feladatot ellátó szerv jogállását az Országgyűlésnek kell kétharmados törvénnyel szabályoznia, a téli ülésszak végéig pedig nem döntött erről a parlament. A regionális államigazgatási hivatalok ugyanakkor ellátják majd mindazokat a hatósági feladatokat, amelyek a regionális közigazgatási hivatalok hatáskörébe tartoztak, így azoknak az ügyeknek az intézése folyamatos lesz.
A helyi önkormányzatok saját akaratukból bármikor fordulhatnak majd szakmai tanácsért az államigazgatási hivatalokhoz, amelyek ebben az esetben minden szakmai segítséget meg fognak adni az önkormányzatoknak.
A kormányszóvivői iroda hangsúlyozta: a kormány bízik abban, hogy az Országgyűlésben mihamarabb létrejön az a széles körű konszenzus, amely az alkotmányellenes mulasztás megszüntetésével lehetővé teszi majd a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését. Ennek érdekében a kormány minden olyan megoldásra nyitott, amely nem jár a hivatalok számának gyarapításával vagy az állam saját szervezetére fordított kiadásainak növekedésével.
Csökkennek az állami cégvezetők juttatásai
Január 1-jétől – a kormányfő utasításának megfelelően – tíz százalékkal csökken a kiemelt jelentőségű állami cégek igazgatósági, illetve felügyelő bizottsági tagjainak jelenlegi, átlagosan bruttó 230-300 ezer forintos tiszteletdíja – közölte Száraz Gábor, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) szóvivője. E körbe tartozik egyebek mellett a Magyar Villamos Művek, a Magyar Posta, az Állami Autópályakezelő, a Szerencsejáték Zrt., a Volán-társaságok.
A 2009. évi üzleti terv elfogadásakor, még az első negyedévben születik döntés az állami cégek első számú vezetőinek jövő évi javadalmazásáról, míg a 2009. évi prémiumot legkésőbb 2009. május 31-ig határozzák meg. Az első számú vezetők 13. havi bérre nem jogosultak.
A szóvivő azt is elmondta, hogy a MNV-hez tartozó állami cégek esetében a első számú vezetők jövedelme – a társaság méretétől, üzleti eredményétől függően – havi bruttó 300 ezer forint és 2,5 millió forint közötti. A prémiumok és jutalmak összege a Munka törvénykönyve szerint nem haladhatja meg az előző 12 havi átlagkereset 80 százalékát.
A MNV Zrt. vezérigazgatója – a kormányfő kérése nyomán – levélben kérte, hogy a vagyonkezelőhöz tartozó társaságok vezetői a 2008. évi teljesítmény alapján kapott prémiumuk ötven százalékát egy elkülönített számlára utalják át, és ugyanerre utasította őket a 2009. évi teljesítmény után járó teljes prémiumukat illetően. A számlára érkező felajánlásokból a hátrányos helyzetű térségek foglalkoztatási gondjait kívánják enyhíteni közérdekű munkalehetőségek megteremtésével. Lehetőség van arra is – mondta a szóvivő -, hogy ehhez a kezdeményezéshez csatlakozzanak az állami cégek első számú vezetőinek helyettesei, valamint a leányvállalataik vezetői és azok helyettesei is.
Száraz Gábor közölte: a kérés 250, egészben vagy többségében állami tulajdonú cégnek, valamint 450 vezetőnek szól. A 2008-as felajánlás esetében 700 millió forint körüli összegre, míg 2009-re vonatkozóan mintegy 1,4 milliárd forintra lehet számítani.
