2008. december 17-én sajtóbeszélgetés keretében értékelte a 2008-as évet Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa sajtóbeszélgetés keretében ismertette a 2008-as év legfontosabb eseményeit, a biztos tevékenysége szempontjából kiemelkedő állásfoglalásait.
2008-ban az ombudsman több fontos ügyben tett nagy érdeklődést és visszhangot kiváltó megállapításokat. A gyülekezés érvényesülésének körülményeit több, mint ötven tüntetésen vizsgálta. A hajléktalanok helyzetének enyhítésére vállalta a koordinációt az állami és a civil szféra között. A gyermeki jogok elismertetése érdekében saját honlapot indított, de külön vizsgálta például a gyermekjóléti szolgálatok hiányosságait, valamint súlyos megállapításokat tett az iskolai erőszak híreire reagálva.
A 2008-as év témái között volt a bankok hitelezési gyakorlatának, a gyorskölcsön illúziójának alapjogi elemzése. A biztos javasolta, hogy vezessék be idehaza is a magáncsőd intézményét az adósok ellehetetlenülésnek megakadályozására. Emlékezetes továbbá az (Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) bezárásával|http://www.jogiforum.hu/hirek/18436) és a sérülő betegjogokkal kapcsolatos állásfoglalás. Szabó Máténak markáns véleménye és állásfoglalása volt a közlekedéssel összefüggő több ügyben is (BKV ellenőrök magatartása, regisztrációs adó, külföldi rendszámok). Ide is kapcsolódik a mozgásszabadság jogát is érintő néhány állásfoglalás. A biztos a sztrájkhelyzetben a jogi szabályozás korszerűsítését sürgette.
A panaszok – 2008
2008. január 1. és november 30. között 4227 ügy keletkezett az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának Irodájánál. Ez 367 üggyel több (9 %-os emelkedés), mint az a tavalyi év hasonló időszakában volt mérhető. Az ügyekben megfogalmazott panaszok száma 5601, ami 673 panasszal haladta meg a tavalyi évi panaszok számát (4928).
Ebben az évben az Iroda három főosztálya 4107 ügyet intézett el. Ez összesen 331 üggyel (közel 8 %) kevesebb, mint az az elmúlt évben ilyenkor volt tapasztalható.
Ez azt jelenti, hogy a 2006. évben érkezett panaszokat sikerült befejezni. Olyan történt tehát, amely 1997 óta nem fordult elő: nincs a tárgyévet megelőző év előtti panasz a biztos előtt.
A jelentéssel lezárt ügyek száma meghaladta a 180-at. Az idei panaszok kiemelkedik a helyi önkormányzatok előtti eljárásokkal, a büntetőügyekkel, a közüzemi szolgáltatásokkal, a nyugdíj- és egészségbiztosítási ügyekkel, a munkaviszonnyal kapcsolatos sérelmek és a polgári jogi ügyek. A különböző szintű bíróságok eljárást kifogásoló beadványok száma meghaladta ebben az évben a 400-at.
Emelkedett azon panaszok száma is (5%-ról 8 %-ra), amelyek nem irányulnak egyetlen szerve ellen sem, előterjesztői csak tanácsot kérnek, vagy csak az állami-társadalmi jelenségek miatti elégedetlenségüket írják le. Emelkedést mutat a civil szervezetek panaszainak száma is (több, mint 100 panasz). Ezzel kapcsolatban Hivatal munkatársa felhívta a figyelmet arra, hogy dilemmát jelent a nem magánszemély panaszosok közjogi helyzete.
A panaszok jellegük szerinti megoszlásban a sérelmes döntések és sérelmes eljárások aránya emelkedik ki. Kisebb arányt képviselnek az eljárások elhúzódását, a hatóság hallgatását kifogásoló panaszok. Nem hagyható figyelmen kívül azon panaszosok emelkedő aránya sem, akik mint „jogsegélyszolgálathoz” fordulnak a Hivatalhoz – akik tájékoztatást kapnak az ügyükben illetékes fórumokról.
Kiemelt témák – biztosi vélemény
A 2008-as év kiemelt témái közé tartoztak a gyermekjogok, továbbá a sztrájkjoggal, a gyülekezési joggal, valamint a hajléktalanok élethez és emberi méltósághoz való jogával kapcsolatos kérdések. A sztrájkjoggal kapcsolatban 2008 decemberében műhelybeszélgetésre is sor került.
Szabó Máté úgy fogalmazott: ahol nincs panasz, ott az emberek félnek panaszkodni, ahol viszont túl sok van, ott nagy a baj. A középút a jó, és Magyarország valahol itt van – tette hozzá. Megjegyezte, hogy uniós szinten sem tartozik Magyarország a „legpanaszosabb” országok közé.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa hangsúlyozta, hogy ajánlásai sok esetben érték el a kívánt hatást. Példaként említette, hogy a tüntetéseknél a rendőrök jóval visszafogottabban jártak akkor, ha jelen voltak az ombudsman munkatársai is. A biztos kifejtette, hogy széles intézményközi kapcsolatokat ápolnak. A szociális tárcával jó a munkakapcsolat, azonban az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, valamint a rendőrség gyakran a „mundér becsületét védi”. Szabó Máté úgy vélte, hogy magas, mintegy 70-80%-os a biztosi javaslatok elfogadásának az aránya. A biztos szerint mindenképpen fontos egy olyan intézmény, amely az állampolgári szempontokra hívja fel a döntéshozók figyelmét.
A sztrájkjoggal kapcsolatban úgy vélte, hogy a vonatkozó, húsz évvel ezelőtti jogszabályt igen sok helyen ki kellene egészíteni. Szabó Máté kitért arra is, hogy örömmel fogadná, ha létrehoznák a gyermekombudsman intézményét.
