Interjú Dr. Majtényi Lászlóval, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnökével lassan féléves elnöki tevékenységéről, az intézményközi együttműködésekről és médiaszabályozás hazai modelljéről.
„Fontosnak tartom azt (és itt főként a képernyőről van szó, de a rádióról is), hogy a kultúra eljusson a tömegkultúra fogyasztóihoz is. Szerintem ez lehetséges. Azt gondolom, hogy – persze nem csak nálunk – egy olyan határt lépett át a televíziózás, amely azzal fenyeget, hogy a képernyőről teljesen kiszorul a magas kultúra, aminek egyébként van közönsége – itt egyébként a közszolgálati médiumoknak különös a felelőssége.”
Antal Attila kérdéseire válaszolva Dr. Majtényi László részletesen beszél az ORTT elnöki székében eltöltött közel fél év vezetői tapasztalatairól, az Országos Rádió és Televízió Testület hatósági tevékenységéről, a Nemzeti Hírközlési Hatósággal (NHH), a Gazdasági Versenyhivatallal (GVH), az általános- és a szakombudsmanokkal való együttműködéséről, a ‘konvergens’ és a ‘nem konvergens’ hatósági modellről, az ORTT új médiatörvény előkészítésében játszott szerepéről, valamint támogatás-politikájáról egyaránt.
„Az is a programom része, hogy a hatóságot szeretném elvinni az együttszabályozó modell irányába. Ez azt jelenti, hogy egyfelől nagyobb hangsúlyt kell helyezni a párbeszédre, másfelől pedig az önszabályozó lehetőségek igénybevételére. Ennek értelmében a kisebb súlyú (pl. ízlést érintő, de a jogsérelmet el nem érő szintű) inkorrektségek esetében, bizonyos körben a jogi sérelmek esetében is egy olyan szabályozó intézményre van szükség, amelyet a hatóság figyel. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon változó közegre, valamint jogi változásokra is szükség van.”
A testület elnöke részletesen beszél a médiatörvényben rejlő „alkotmányvédő potenciál”-ról, az együttszabályozó modell jelentősségéről, a pártfinanszírozási rendszer ORTT működésére gyakorolt hatásáról, végül szót ejt a Szabad adatok, védett adatok 2. című könyvről, Titkolózó állam című tanulmányáról.
