A politikai közbeszéd egyik aktuális témája a 2009. évről szóló költségvetés sorsa. A hatályos joganyagon keresztül bemutatjuk az előttünk álló hónapok költségvetési menetrendjét, és a törvény el nem fogadása esetén előálló helyzetet.
A költségvetési eljárásrendet és az ehhez kapcsolódó kiegészítő szabályokat az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban Áht.) és a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabálya [46/1994. OGY határozat (IX. 30.)] (a továbbiakban Házszabály) tartalmazza.
Eddig történt
Az Áht. értelmében, az államháztartásért felelős miniszter április 15-ig (választási évben június 30-ig) elkészti és a Kormány elé terjeszti a következő három évre vonatkozó gazdaságpolitikai elképzeléseken alapuló költségvetési politika fő irányait és a költségvetési tervezés fő kereteit meghatározó költségvetési irányelveket, majd augusztus 31-ig (választási évben legkésőbb október 15-ig) a költségvetési törvényjavaslat tervezetét. (Kapcsolódó anyagként lásd: Tájékoztató az államháztartás egyes alrendszerei 2009. évi költségvetési tervezőmunkájának, a költségvetési javaslat kidolgozásának és a költségvetési törvényjavaslat összeállításának feladatairól)
A következő lépések
A Kormány felelős a költségvetési törvényjavaslat elkészítéséért és az Országgyűlés elé terjesztéséért. A Kormány szeptember 30-ig (választási évben legkésőbb október 31-ig) benyújtja az Országgyűlésnek a következő egy vagy több évre szóló költségvetési törvényjavaslatát, és ehhez tájékoztatási céllal az államháztartás helyzetét bemutató összefoglaló táblázatokat, mérlegeket mellékel. Az egyes költségvetési fejezeteket részletező táblázatokat és ezek szöveges indoklásait október 15-ig (választási évben legkésőbb november 15-ig) kell az Országgyűlésnek benyújtani.
Tilos a „saláta”
Az Alkotmánybíróság a 4/2006. [II. 15.] AB határozatában foglalta össze a költségvetésre vonatkozó megállapításait, tűzte célul a költségvetési törvény „semlegesítését”, egyértelműen megtiltva bármilyen más törvény érintését a költségvetési törvényben. A költségvetési törvény – tartalma szerint – az állam gazdálkodásának éves terve, gazdasági, társadalmi, politikai jelentősége önmagában is megkülönböztetett helyet biztosít számára a törvények között. A taláros testület szerint a költségvetési törvény csak az elfogadás módját tekintve törvény, tartalma szerint inkább egyedi pénzügyi döntések sorozata. Ez a sajátos jellege kizárja, hogy költségvetési törvény más törvényeket módosítson, de ugyanúgy azt is kizárja, hogy költségvetési törvényt más (nem költségvetési tárgyú) törvény módosítsa.
Speciális eljárásrend
A Házszabály a különleges törvényhozási eljárások között szabályozza a költségvetési, a pótköltségvetési és a zárszámadási törvényjavaslatokra vonatkozó eljárást: e javaslatok kivételes eljárásban nem tárgyalhatók, a költségvetési törvényjavaslat sürgős tárgyalása nem kérhető. További mozzanatok teszik speciálissá az eljárást: a javaslatot valamennyi bizottság külön véleményezi, az egyes bizottságok véleményét a Költségvetési Bizottság foglalja össze és terjeszti az Országgyűlés elé. A benyújtható képviselői módosító javaslatok köre korlátozott. Az általános vita időkeretét legalább 15 képviselő írásbeli kérelmére úgy kell meghatározni, hogy a költségvetésről szóló törvényjavaslat esetében nem lehet harminc óránál kevesebb. A törvényjavaslat tárgyalásának rendje illeszkedik sajátosságaihoz, lényege a két szakaszban megvalósuló határozathozatal és az ehhez kapcsolódó vitaszakaszok, amelyek speciális jellemzője a kétfordulós részletes vita. Ennek során az Országgyűlés megtárgyalja költségvetés bevételeit és kiadásait, november 30-ig összegszerűen meghatározza a fejezetek, az alapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai bevételi és kiadási főösszegét, a hiányt, illetve a többlet mértékét. E döntést követően szűkül a módosító javaslatok hatóköre: a bevételi és kiadási főösszegek, a többlet vagy a hiány mértéke már nem változtatható meg. Ezután a Költségvetési Bizottság tájékoztatja az Országgyűlést a költségvetési törvényjavaslat azon részeiről, amelyekről az Országgyűlés határozott, ezután kerül sor a részletes vita újbóli megnyitására. A költségvetési törvényjavaslatot az Országgyűlés az Állami Számvevőszék véleményével együtt tárgyalja meg, amely ellenőrzi a költségvetési törvényjavaslat megalapozottságát, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségét, a felhasználások törvényességét, szükségességét és célszerűségét, a költségvetés hitelfelvételeit, azok felhasználását és törlesztését. Az Áht. nem tartalmaz – a fentieken túlmenően – olyan rendlelkezést, hogy milyen időpontra kell a költségvetést elfogadni.
És ha nem…?
Ha a költségvetési törvényt azon év január 1-jéi, amelyre szól, az Országgyűlés nem alkotta meg a Kormány köteles haladéktalanul az átmeneti gazdálkodásról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés elé terjeszteni (azonban a törvény értelmében a parlament nem köteles azt elfogadni). Ez a speciális intézmény az indemnitás, vagyis a költségvetés nélküli állapot elhárítására irányuló ideiglenes megoldás, amelynek alapján a Kormány feljogosítható arra, hogy folytassa a költségvetési gazdálkodást addig az ideig, amíg a rendes költségvetési törvényt el nem fogadják. A mondott (indemnitási) törvényjavaslatban meg kell határozni a felhatalmazás időtartamát (ezen idő alatt a Kormány folytatólagosan beszedheti a bevételeket). A felhatalmazás legkésőbb az új költségvetési törvény hatálybalépésének napján megszűnik, az ezen idő alatt beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat be kell illeszteni s költségvetési törvénybe. Amennyiben a felhatalmazás hatályának lejártáig az Országgyűlés nem fogadja el a költségvetést, akkor e metódust folytatva újabb átmeneti gazdálkodásról szóló törvény megalkotására kerülhet sor.
Abban az esetben, ha az Országgyűlés az átmeneti gazdálkodásról szóló törvényt sem fogadja el, vagy az hatályát veszti, anélkül, hogy újabb ilyen törvényt fogadtak volna el, akkor bekövetkezik az ún. ex lex állapot. Az Áht. 45. §-ának értelmében ha az Országgyűlés a költségvetési törvényt azon év január 1-jéig, amelyre szól, nem alkotta meg, és az átmeneti gazdálkodásról külön törvényt nem hozott, vagy az átmeneti gazdálkodásról szóló törvény a hatályát vesztette, akkor a Kormány jogosult a költségvetést megillető bevételeknek a hatályos jogszabályok szerinti beszedésére és az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások időarányos – a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai vonatkozásában az ellátásoknál felmerülő kiadások – teljesítésére. Az így folytatott gazdálkodásról az Országgyűlés előtt el kell számolni, a beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat az új költségvetési törvénybe kell beilleszteni.
