Augusztus az adójavaslatok hónapja volt. A Big4-ként emlegetett adótanácsadók és adószakértők augusztus 12-én tárták elképzeléseiket a nyilvánosság elé, a kormányfő pedig a hónap végén írt esszét a kérdésről.
2008 tavaszán adótanácsadók, adószakértők és egyéb érintettek csoportja (KPMG, AmCham, Deloitte Magyarország, Ernst&Young, PriceWaterhouseCoopers, Joint Venture Szövetség valamint a MGYOSZ) már kezdeményezte az adórendszer átalakításával, versenyképességének javításával kapcsolatos koncepció kidolgozását.
Szakértői javallat
Kétlépcsős, összességében 1100 milliárd forintos költségvetési bevételkiesést eredményező adóreform-javaslatcsomaggal álltak elő az adótanácsadók és adószakértők (KPMG, Deloitte Magyarország, Ernst&Young, PriceWaterhouseCoopers). A dokumentum készítői azt hangsúlyozták: javaslataik bevezetése többéves időtávlatban képzelhető el, több lépésben, így a költségvetés egyenlege rövidtávon „csak” 320-350 milliárd forinttal romlana, amit részben ellensúlyozhat a gazdasági növekedés, a gazdaság fehéredése és a növekvő foglalkoztatás. A javaslatok költségvetési hatásainak számítását a Pénzügyminisztérium munkatársai végezték, a költségvetés szerkezetére vonatkozó összehasonlító számításokat, makrogazdasági hatások számszerűsítését a Magyar Nemzeti Bank munkatársai segítették. Az anyagot bemutató sajtótájékoztatón ugyanakkor elhangzott: a csomag elemeit még csak a jövő évi költségvetés megalkotásánál sem kell feltétlenül felhasználni, a szakértők célja inkább az volt, hogy a következő évek gondolkodását befolyásolják és irányt szabjanak egy mélyreható adóreformnak.
Nemzetközi összehasonlításban a magyarországi adóterhelés mértéke magas, 2007-ben a GDP 40%-át is eléri. Ez az arány a magyar gazdasággal elsősorban és közvetlenül versengő régiós országokban lényegesen alacsonyabb, Szlovákiában például 29,3 százalék, Lengyelországban 34,9 százalék. A költségvetés kiadási oldala a másik probléma: a példaként említett országok összes költségvetési kiadásait 8-13 százalékponttal haladja meg hazánk 50,1 százalékos GDP-arányos kiadásával – olvasható a dokumentumban. Az adórendszer átalakítása értelemszerűen nem járhat a költségvetési egyensúly felborulásával, hiszen ilyen módon a magyar gazdaság versenyképessége nem javítható. Ennek megfelelően az adóterhelés csökkentése érdemben csak a költségvetési kiadások mérséklésével valósulhat meg – fogalmaz a dokumentum.
Az alacsony jövedelemsávban széles körben elérhető adómentesség ezen túl is sokakat motivál arra, hogy jövedelmüknek csak bizonyos hányada után teljesítsék adófizetési kötelezettségüket. Ennek eredményeként a kedvezmények nem a ténylegesen alacsony jövedelműeket segítik, hanem az adókikerülést serkentik. Mindezek következtében a foglalkoztatás jelenlegi adóztatása nagyban előidézője az adókikerülésnek, és a szürke- vagy feketemunkának, és részben felelős a stagnáló alacsony foglalkoztatásért és aktivitásért.
A fentiek tükrében a feketegazdaság visszaszorítását szolgáló intézkedések a javaslatok kidolgozásakor kiemelt jelentőséget élveztek. Az adótanácsadók hangsúlyozták: a javaslatcsomag szükségszerűen megkülönböztetést kell tegyen az alacsony jövedelemre bejelentettek és a ténylegesen alacsony jövedelemszinten élők között, ugyanakkor elkerülhetetlen, hogy az adóelkerülők végre bevallják valós jövedelmeiket. Ez utóbbiak esetén ezért szükségszerű az adóterhelés emelkedése. Összefoglalva: a szakértők szerint csökkenteni kell a GDP-arányos adóterhelést, jelentősen mérsékelni kell a költségvetés kiadásait, vissza kell szorítani a feketegazdaságot, és egyszerűsíteni kell az adórendszert.
Az újraelosztást az első évben legalább a GDP 1,5-2,5 százalékának megfelelő mértékben kell csökkenteni, legalább ilyen mértékű mozgástér szükséges ahhoz, hogy az adórendszerbeli változások érdemi hatást gyakorolhassanak a gazdasági folyamatokra – fogalmaz a tanulmány. A szakértők ennek megfelelően a következő lépéseket javasolják. Legyen egységes 20 százalékos szja-kulcs 15 millió forintig, azt meghaladóan 30 százalékos adókulcs az összevont jövedelem után. Szűnjenek meg a bevételen alapuló jövedelemátalányok (pl. ekho, egyéni vállalkozó, őstermelő, stb.), a munkáltatói járulékok 10 százalékponttal csökkenjenek (ezen belül a nyugdíjbiztosítási járulék 24 százalékról 19 százalékra, az egészségbiztosítási járulék pedig a jelenlegi 5 százalékos szintről csökkenjen nullára).
A javaslatok kidolgozói munkavállalói és munkáltatói járulékplafont is bevezetnének, ennek szintje egységesen 5 millió forintnál lenne, a nyugdíj- és egészségbiztosítási befizetéseknél. A szakértők a munkaadói és a munkavállalói járulékok közötti további átcsoportosítás mellett érvelnek. Szerintük a versenyképesség szempontjából a munkáltatói járulékok különösen, a munkavállalói járulékok kevésbé játszanak fontos befolyásoló szerepet. Érdemes lehet ezért megfontolni a 3%-os munkáltatói járulék megszüntetését, és ezzel arányosan az 1.5%-os munkavállalói járulék növelését (1.5% vagy 3%-kal). További előnye lenne a megoldásnak, hogy az adminisztráció is egyszerűsödne .
A dokumentum a rövid távon bevezetni javasolt intézkedések közé sorol még egy lépést: csökkenteni kell a tőkejövedelmek adószintjét 25-ről 20 százalékra, az osztalékadó 35 százalékos kulcsát pedig el kell törölni. (A tőkejövedelmeket terhelő egyéb adók szintje is egységesen 20 százalék lenne.) A felsorolt intézkedések forrásteremtő lépésekkel együttesen számított költségvetési hatása mintegy 320-350 milliárd forint bevételkiesés lenne, mely tehát a GDP 1,5 százalékát sem éri el, miközben az önmagában képes a korábban idézet gazdaságélénkítő és feketegazdaság visszaszorulását eredményező hatások előidézésére – fogalmaz a javaslatcsomag.
Annak érdekében, hogy az adórendszer átalakításának azonnali megkezdésével a lehető legrövidebb időn belül jelentkezzenek annak kedvező hatásai, szükség lehet egyes – a versenyképesség és a gazdasági növekedés alakulását nem befolyásoló – adónemekben az adóterhelés növelésére – fogalmaznak a szakértők. Ilyen adónemek elsősorban a forgalmi és vagyoni típusú adók lehetnek – ahogy ez az elmúlt időszakban többször is elhangzott. Az elemzők hozzáteszik: a teher-átcsoportosítás csak akkor szükséges, ha a javasolt lépések megvalósításához szükséges kiadáscsökkentő intézkedések pénzügyi hatása nem jelentkezik kellő időben.
Az adójóváírást tényleges rászorultsági alapú szociális támogatás váltsa ki – szólították fel a PM döntéshozóit a szakértők. Javasolták továbbá, hogy a tételes eho 1950 forintról 8000 forintra nőjön, a munkavállalói nyugdíjjárulék plafonja emelkedjen 15 millió forintra, az áfa nőjön 23 százalékra – ez a tétel önmagában mintegy 250-270 milliárdos többletbevételhez juttatná a költségvetést -, vezessenek be általános és kötelező, fél százalékos ingatlanadót – ebből az adószakértők számításai szerint mintegy 100 milliárd forint folyna be – és javítsák a hatósági ellenőrzések hatékonyságát.
A szakértők javasolták a „szolidaritási” különadó eltörlését. Az intézkedés költségvetési hatása 213 milliárd forint bevételkiesés, mely a GDP 0,9 százalékának felel meg. Ezt összeadva a fentebb felsoroltakkal, a költségvetésnek összesen mintegy 600 milliárdos mozgásteret kellene teremtenie a lépések megvalósításához. Megfogalmazódott a munkaanyagban a helyi iparűzési adó megszüntetése – a szakértők számításai szerint ennek a költségvetési hatása több mint 500 milliárd forintos bevételkiesés lenne -, valamint a kis adók – innovációs járulék, kulturális járulék, szakképzési hozzájárulás és rehabilitációs járadék – eltörlése. A javaslatcsomag összeállítói szerint erre csak akkor lenne lehetőség, ha egy komplex önkormányzati reform keretében a települések működésének feltételei egyéb forrásokból biztosíthatók.
Összességében tehát 1000-1100 milliárd forintról kellene lemondania a költségvetésnek – természetesen nem egy lépésben, 2-4 éves távon. A reform két fő csapásiránya a foglalkoztatás és a vállalkozások adóterhelésének csökkentése lenne, kiegészítve a fogyasztást és vagyont terhelő adók emelésével. A javaslatcsomag összhatását tekintve már rövid távon is, a bevezetését követő évben képes lehet a gazdasági növekedés gyors előremozdítására, a gazdaság tartalékainak azonnali mozgósítására – vélik a szakértők.
A Pénzügyminisztérium reakciója
A Pénzügyminisztérium a négy nagy adótanácsadó cég által nyilvánosságra hozott adójavaslatra közleményben reagált. A minisztérium szerint a javaslat azt bizonyítja, hogy nem lehet külön kezelni a tervezett adóváltoztatásokat, vagyis a költségvetés bevételi oldalát a másik oldaltól, a jövőre várható kiadásoktól. A közleményben a minisztérium belátja, hogy utóbbival egyetértenek a javaslat szerzői, hiszen leírják: az adórendszer átalakítása értelemszerűen nem járhat a költségvetési egyensúly felborulásával, hiszen ily módon a magyar gazdaság versenyképessége nem javítható. Ennek ellenére a javaslat adótanácsadók számítása szerint mintegy 1100 milliárdos, a Pénzügyminisztérium számítása szerint mintegy 1250 milliárdos, a GDP 4 százalékát meghaladó egyensúlyromlást eredményezne – áll a közleményben. A pénzügyi kormányzat ezután részletesen is kifejtette véleményét a munkaanyaggal kapcsolatban. A javaslat saját bevallása szerint is a kormányra bízza, hogy a költségvetés a kiadási oldalon teremtse meg ezt a forrást, ami a jóléti, szociális rendszerek erőteljes megfaragása nélkül aligha lehetséges. A javaslat számos eleme találkozik a kormányzati elképzelésekkel. Ezek közé tartozik a feketegazdaság visszaszorítása, az adórendszer egyszerűsítése, a foglalkoztatás adóterhelésének mérséklése. Ugyanakkor összességében a javaslat a jövedelmi viszonyokban olyan átrendezést tervez, ami elsősorban az alacsony és a közepes keresetűeket sújtja, és lényegesen kedvezőbb helyzetbe hozza a magasabb keresettel rendelkezőket. Megszűnne ugyanis az adójóváírás, a személyi jövedelemadó alsó kulcsa 18 százalékról 20 százalékra emelkedne. Ezen túl a javaslat megvalósulása nem csak azt eredményezné, hogy a bérből és fizetésből élők, a nyugdíjasok rosszabb helyzetbe kerülnének annál, mint amivel a kormány számol 2009-ben, és elsősorban a vállalkozó, vállalkozások jövedelmi pozíciói javulnának, hanem ezen belül is egy nem kívánt átrendezés jönne létre. A járulékterhek mérséklése, a helyi iparűzési adó megszüntetése valamennyi vállalkozás számára kedvező lenne, ugyanakkor a tételes egészségügyi hozzájárulás drasztikus emelése a jelenlegi havi 1950 forint/főről 8000 forint/főre éppen azokat a kis- és középvállalkozásokat sújtaná a legjobban, amelyektől a kormány a foglalkoztatás számottevő bővítését várja, s amelyek fejlődését egyéb eszközökkel erőteljesen támogatni kívánja.
A Pénzügyminisztérium végétre is kifejtette, hogy a négy adótanácsadó cég adójavaslata, valamint más szervezetek által megfogalmazott ötletek nagymértékben elősegítik a kormány jövő évi adóváltoztatások előkészítésével kapcsolatos munkáját. E munka során egyaránt meghatározó szempont a gazdaság versenyképességének javítása, az adórendszer egyszerűsítése, a feketegazdaság visszaszorítása, további fehérítés, valamint az, hogy a konvergencia programban megfogalmazott egyensúlyi célok mind 2009-ben, mind 2010-ben megvalósulhassanak, és már jövőre Magyarország megfelelhessen az államháztartás tekintetében a maastrichti kritériumoknak, napirendre kerülhessen az ERM-II-es csatlakozás kérdése.
Kormányfői opus
Gyurcsány Ferenc augusztus 27-én jelentette meg a Népszabadság hasábjain (valamint on-line formában) dolgozatát, Megegyezés címmel. A dolgozat egyik kiindulópontja az, hogy meg kell újítani a ma működő társadalmi, gazdasági gyakorlatot, aktív kooperációra, valamennyi társadalmi szereplő nagyobb felelősségvállalására van szükség. Az aktív szociális piacgazdaság sikeres modellje a normák, szabályok következetes betartására, átláthatatlan alkuk és szabálykerülés helyett polgári viselkedésre, jogtartó mentalitásra épül.
A szürke- és feketegazdaság aránya nálunk mintegy húsz százalék. Ez igen magas arány, nagyjából kétszerese a nyugat-európai országokban tapasztaltnak. Nemzeti jövedelmünk nagyságát figyelembe véve mintegy hatezermilliárd forint fordul meg úgy a gazdaságban, hogy nem vesz részt a közteherviselésben. Ennek a hatalmas összegnek az adó- és járuléktartalma hozzávetőleg 2400 milliárd forint. Ha figyelembe vesszük a szürke- és feketegazdaság „természetesnek” tekintett átlagos európai szintjét, akkor is legalább 1000-1200 milliárd forinttól esünk el, illetve esnek el a tisztességes adófizetők.
A kormányfő kifejtette, hogy a gazdasági érdekképviseletekkel folytatott megbeszéléseken a gazdaság kifehérítésének egyetlen feltételét az érdemi adó- és járulékcsökkentésben látják a partnerek. Ha viszont ez igaz, akkor mindezt ellenkező irányból is megfogalmazhatjuk – érvelt Gyurcsány Ferenc – mert ha az adócsökkentés kifehéredést von maga után, akkor a kifehéredés meg adócsökkentést eredményezhet. A miniszterelnök a gazdaság kifehérítésére zérótolernciát és partnerséget kínált:
„Kellenek ösztönzők és garanciák arra, hogy megmozdul az üzleti, gazdasági szféra, hogy tényleg megváltozik a szabálykerülés, a trükközés régóta gyökeret vert kultúrája. Mi lehet ilyen ösztönző és egyben garancia? Zérótolerancia bevezetése a szürke- és feketegazdasággal szemben. Mert ha igaz, hogy a tehercsökkenés kifehérít, akkor nincs mitől tartani senkinek, akkor a bármilyen szigorú szankció sem okozhat kárt senkinek. Partnerséget, egyezséget ajánlok tehát a magyar kis-, közepes és nagyvállalatoknak. Érdemi tehercsökkenésért cserébe magatartásváltozást kérünk. Támogassák, hogy a lehető legszigorúbban lépünk fel azokkal szemben, akik a jogszabályok megkerülésével megrövidítik a többi adófizetőt. De nem csak szigorítani kell. A tisztességes, jó adófizetőkkel az adóhivatalnak partneri megállapodást kell kötni, és a büntetéssel való időnként oktalan fenyegetést, a sokszor zaklatásnak megélt gyakori ellenőrzést fel kell váltani tanácsadással, segítségnyújtással. Mindezek alapján átfogó adócsökkentést és zérótolerancia bevezetését ajánlom, melyet kiegészítünk az adóigazgatás és -eljárás érdemi egyszerűsítésével.”
A miniszterelnök úgy számolt, hogy a gazdaság több év alatt végbemenő kifehérítése a következő három-négy évben 1000-1200 milliárd forinttal csökkentheti a tisztességesen adózók terheit. Ekkora adócsökkentés a zérótolerancia szankciórendszerével együtt már valóban visszahathat az adózók magatartására, befolyásolhatja az adózáshoz kötődő társadalmi kultúrát. Ennek a jelentős adócsökkentésnek kétharmada a vállalkozásokhoz, egyharmada a lakossághoz juthat.
A kormányfő számokban is kifejtette elképzeléseit. Tíz százalékponttal kívánja csökkenteni a vállalkozások járulékterhét. Ez mintegy egyharmados tehercsökkenést jelent. Egyszerűbbé válhat a személyijövedelemadó-rendszer. Általános lehet a 18 százalékos szja-teher, melyet 750 ezer forintig nullakulcs, hárommillió forint felett 36 százalékos kulcs egészít ki. Ez az átlagjövedelem körül és az a felett keresőknek érdemi, esetenként tíz-húsz százalék körüli nettó jövedelemnövekedést jelent. A tervezetben a miniszterelnök javaslatot tett a vállalati különadó eltörlésére, és alkalmazná a 18 százalékos társasági nyereségadót. Ezzel a magyar gazdaságban egy 18-20 százalék körüli adócentrum alakul ki, amely már versenyképes a környező országok némelyikében alkalmazott egykulcsos adórendszerrel.
A kormányfő kifejtette, hogy a vázolt programot nem lehet egy év alatt megvalósítani, hiszen a gazdaság kifehéredése sem lesz egyetlen pillanat műve. Három-négy év alatt, évente átlagosan 300 milliárd forintos adócsökkentési lépésekkel viszont végigjárható az út, feltéve, hogy az adócsökkentésért cserébe valóban elindul a kifehéredés. Az első, 2009-től bevezetett lépés is nagyjából ekkora adócsökkentést jelenthet.
A foglalkoztatási terhek általános csökkentését Gyurcsány Ferenc összekapcsolná az átlag alatti a foglalkoztatási szintű régiók és kistérségek, valamint az alacsony iskolázottságú, szakképzettség nélküli társadalmi csoportok tehermentesítésével. Ennek érdekében 2009 áprilisi kezdettel a következő intézkedéseket javasolta a kormányfő: a leghátrányosabb térségekben újonnan létrehozott munkahelyeken a foglalkoztatás első három évében csökkentsük nullára a munkáltatói járulékot, amely a következő három évben is csak fokozatosan éri el az addigra a mainál már tíz százalékponttal alacsonyabb szintet (START Régió program). Az általános munkáltatói járulékkulcsot pedig úgy csökkentsük öt százalékponttal, hogy a csökkentést csak a bérek első 140 ezer forintjáig lehessen alkalmazni. A miniszterelnök szerint ez az intézkdés valamennyi jövedelmi csoport terheit csökkenti, de kétségtelen, hogy legnagyobb mértékben az alacsonyabb képzettségű, kisebb jövedelmű munkavállalók alkalmazását teszi könnyebbé, azaz ösztönző hatását elsősorban ott fejti ki, ahol a legnagyobbak foglalkoztatási gondjaink. A javaslat mindezen túlmenően kétmillió forintra emelné fel az szja 18 százalékos sávhatárát, és a vállalati különadó eltörlése mellett 18 százalék lenne a társasági adó. Gyurcsány Ferenc 2010-ben aztán az öt százalékpontos járulékcsökkentést megtoldaná még kettővel, valamint két és fél millió forintra emelkedhetne az szja sávhatára.
A fekete és szürke gazdaság kifehérítésének kockázata miatt, valamint a konvergencia-program „tabu” számainak betartása végett a következő évi költségvetésben az adócsökkentés mértékével megegyező, 300 milliárd forint nagyságú adócsökkentési alapot képezne a kormány. Ha a várt bevételek befolynak a költségvetésbe, akkor az alap a következő évi, a 2010-es adócsökkentés fedezeti háttereként szolgál majd. Amennyiben viszont fel kell használni annak egy részét vagy egészét, akkor az arányosan csökkenti a későbbi adócsökkentés lehetőségét.
A gazdaság kifehéredése felgyorsítása végett a jelenleginél szigorúbb szabályokat és azokhoz kötődő szankciókat, valamint ösztönzőket kell bevezetését szorgalmazta a kormányfő. A készpénzforgalom szűkítése érdekében bizonyos kivételektől eltekintve általánosan kötelezővé tennék a bérek és a nagyobb értékű vásárlások, kereskedelmi szállítások átutalással történő kifizetését. Számla nélküli értékesítés vagy feketefoglalkoztatás esetén a jelenleginél sokkal szélesebb körben időlegesen vagy véglegesen felfüggesztenék, korlátoznák az üzleti tevékenység folytathatóságát. A miniszterelnök szerint érdemes megvizsgálni, hogy akik önként bejelentve elindulnak gazdálkodásuk, üzleti tevékenységük kifehérítésének útján, azok bizonyos feltételekkel mentesülhetnek a múltra vonatkozó szankciók alól (ami egyfajta adóamnesztia), illetve többéves átmenettel, fokozatosan vállalniuk kell a teljes és törvényes közterhek megfizetését.
