Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2008. augusztus 7-én ismertetőt tett közzé a a polgári perrendtartással, a végrehajtási eljárással és a közjegyzőkkel kapcsolatos legfontosabb új szabályokról.
1. A Polgári perrendtartással kapcsolatos legfontosabb új szabályokról:
A fizetési meghagyásos eljárás
- Mit jelent a fizetési meghagyásos eljárás?
A fizetési meghagyásos eljárás nem új intézmény a polgári perrendtartás szabályai között, azonban 2009. január 1. napjától új rendelkezések vonatkoznak rá. A fizetési meghagyásos eljárást továbbra is pénz fizetésére vagy ingó dolog kiadására lehet megindítani, ha a követelés lejárt, és a kötelezettnek (aki ellen kérjük a fizetési meghagyás kibocsátását) van belföldi lakőhelye (tartózkodási helye vagy székhelye).
- Melyek a legfontosabb új szabályok a fizetési meghagyásos eljárásban?
A jogszabály meghatározott pénzösszeg alatt kötelezővé teszi a fizetési meghagyásos eljárás igénybevételét. Ez 2008. december 31. napjáig 200.000,- forint, azonban 2009. január 1. napjától ez az értékhatár 1.000.000 forintra változik, így jövő januártól ezt a pénzösszeget meg nem haladó követeléseket kizárólag fizetési meghagyás útján lehet érvényesíteni. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet csak az erre rendszeresített űrlapon lehet benyújtani. Ingóságok esetén és 1.000.000 forint fölött mindig eldönthető, hogy valaki fizetési meghagyás kibocsátását kéri vagy pert indít.
- Milyen fontos eljárási szabályok vonatkoznak a fizetési meghagyásos eljárásra?
A bíróság a fizetési meghagyást a kötelezett meghallgatása nélkül, legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül bocsátja ki. A kötelezett a kézhez kapott fizetési meghagyással szemben ellentmondással élhet, ebben az esetben az eljárás polgári perré alakul. Ha a kötelezett a határidőn belül nem él ellentmondással, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik és így a követelés akár végrehajtás útján is behajtható lesz.
A kisértékű perek
- Melyek a kisértékű perek?
A Polgári perrendtartás – 2009. január 1. napjától – egy új pertípust vezet be abból a célból, hogy bizonyos perek egyszerűbben és gyorsabban folyjanak le. Abban az esetben kell alkalmazni a kisértékű perekre vonatkozó szabályokat, ha a fizetési meghagyással szemben a kötelezett ellentmondással élt, és a követelés összege nem haladja meg az 1.000.000 forintot.
- Melyek a kisértékű perek legfontosabb, általánostól eltérő szabályai?
Ha a fizetési meghagyásos eljárás ellemondás folytán perré alakul, akkor a jogosultnak az illetéket ki kell egészítenie, és bizonyítékait a bírósághoz be kell nyújtani (meg kell jelölnie). Ezeknek az iratoknak a bírósághoz érkezésétől számított 45 napon belülre kell kitűznie a bíróságnak az első tárgyalást. A kisértékű perek szabályai időben korlátozzák a bizonyítási indítványok előterjesztését, a keresetváltoztatást, a viszontkereset és a beszámítási kifogás előterjesztését. Szintén szűkebb körben van lehetőség a fellebbezésre. Mindezek a szabályok biztosítják, hogy a kisértékű perek az átlagos pertartamnál lehetőleg rövidebb idő alatt fejeződjenek be.
2. A végrehajtási eljárással kapcsolatos legfontosabb új szabályokról:
- Hogyan változik meg a lefoglalt ingóságok és ingatlanok bírósági végrehajtási értékesítése?
Jelenleg a lefoglalt ingatlanokat árverésen és nyilvános pályázaton értékesítik a bírósági végrehajtók (az árverésen kívüli eladás mellett). 2009. január 1-jével megszűnik a nyilvános pályázat, az árverés viszont egy komplexebb értékesítési formává válik. Ez azt jelenti, hogy többféle módon is lehet majd vételi ajánlatot tenni a meghirdetett ingatlanokra: az árverési hirdetmény világhálón való közzétételét követően egy hónapig elektronikus úton is tehető ajánlat, az árverés napján és helyén pedig a ma is megszokott módon: személyesen megjelenve, szóban lehet licitálni. Egyes ingóságok esetében is lesz lehetőség elektronikus árverésre: ez esetben az ajánlatokat is elektronikus úton kell megtenni.
- Hogyan működik az elektronikus árverés?
Az elektronikus árverés az árverési hirdetmények interneten történő közzétételére és az elektronikus úton megtett vételi ajánlatok fogadására, nyilvántartására és ugyancsak az interneten – anonim módon – történő közzétételére szolgáló informatikai alkalmazás. Az elektronikus árverési rendszer nyilvános adatbázisai ingyenesen megtekinthetők; így kényelmesen és könnyen tájékozódhatunk arról, hogy az országban milyen ingatlanokat hirdettek meg árverésre, és azokra milyen összegű vételi ajánlatok érkeztek.
3. A közjegyzőknél igénybe vehető új szolgáltatásokról:
- Milyen új közjegyzői szolgáltatásokat lehet 2009. január 1-től évtől igénybe venni?
A közjegyzők jelenleg is többféle nemperes eljárást folytatnak le, ezek köre 2009. január 1-jétől bővül. Ma a jogviták megelőzésére, peren kívüli lezárására a bíróságoktól kérhető előzetes bizonyítás és igazságügyi szakértő nemperes eljárásban történő kirendelése. A jövőben a bizonyítékok mielőbbi rögzítése érdekében a közjegyzőkhöz is fordulhatunk: ők is lefolytathatják az előzetes bizonyítást, illetve kirendelhetik valamely szakkérdés megválaszolására az igazságügyi szakértőket. A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése is kérhető majd a közjegyzőktől – szintén a bírósági eljárás alternatívájaként -; ez akkor lehetséges, ha a cselekvőképes élettársak közösen kérik a jogviszony megszüntetését, nincs közös, tartásra szoruló gyermekük, és valamennyi lényeges, rendezendő kérdésben (tartás, lakáshasználat, ingó vagyon megosztása) megállapodtak.
- Hogyan változik meg az értékpapírok, okiratok megsemmisítésére irányuló közjegyzői eljárás?
A jövőben is a közjegyzők folytatják le az értékpapírok, okiratok semmissé nyilvánítására irányuló eljárást; ez akkor kérhető, ha az érintett okirat elveszett, ellopták, vagy megsemmisült, és a benne foglalt jogok visszaélésszerű gyakorlását kívánjuk megelőzni. A közjegyző első lépésben hirdetményt bocsát ki az értékpapír, okirat semmissé nyilvánításáról: a hirdetmény közzétételének maximális időtartama 2009. január 1-jétől egy évről hat hónapra csökken, a hirdetmények tartalma pedig könnyebben megismerhető válik azzal, hogy azokat nem a bíróság hirdetőtáblájára függesztik ki, hanem egy erre szolgáló, bárki által megtekinthető internetes adatbázisba kerülnek. A közzétételről az érintetteket külön is értesíti a közjegyző, ezt követően az okirat semmissé nyilvánításáig nem gyakorolhatók az abban megtestesített jogok (pl. nem lehet kifizetést teljesíteni).
