A Société Générale ellen eljáró amerikai ügyvédek komoly erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy európai felpereseket is bevonjanak a bank ellen zajló eljárásba.
A Coughlin Stoia Geller Rudman & Robbins cég ügyvédei képviselik a felpereseket abban a kártérítési perben, ami amerikai bíróságok előtt indult a francia Société Générale bank ellen. Az amerikában igen elterjedt ún. tömegkeresetnek (class action) számító per felperesei belterjes kereskedelem és a cég pénzügyi helyzetére vonatkozó információk szándékos eltitkolása miatt követelnek kártérítést. A bíró július végén jelölte ki a Coughlin Stoia Geller Rudman & Robbins irodát felperesi képviselőnek, szeptember végéig kell az első beadványt benyújtaniuk.
Bankbotrány és tömegkeresetek
Az eljárásban felperesi oldalon egyelőre csak amerikai személyek vesznek részt, a manhattani körzeti bíróság – District Court lesz jogosult eldönteni, hogy európai illetőségűek beléphetnek-e a perbe de az erről szóló döntés csak jövőre várható. Az amerikai ügyvédek addig is igyekeznek minél több külföldi érdekeltet perbe vonni. Erre volt már eset, tavaly például egy brit egészségpénztár csatlakozott egy amerikai gyógyszer kapcsán indult kártérítési eljárás felpereseihez és a New York-i tőzsdén is jegyzett francia Vivendi csoport ellen az Egyesült Államokban zajló eljárásban is voltak európai alperesek. Az amerikai gyakorlat azonban nem egységes, a perbe lépésről gyakorlatilag esetről esetre döntenek a bírák. A probléma egyre többször merül fel, hiszen rengetegen fektetnek be amerikai cégekbe és természetesen ők is szeretnének ugyanazokkal a jogokkal élni, mint USA-beli társaik.
Az amerikai ügyvédi iroda munkatársai a múlt héten Párizsba utaztak, ahol a sajtó és vezető tanácsadó cégek segítségével igyekeznek további felpereseket bevonni az eljárásba. A Coughlin Stoia cég az egyik vezető tömegkeresetekkel foglalkozó cég, ők jártak el felperesi oldalon az Enron részvényesei által indított perben. A Société Générale ügyben már most több tucat ügyvéd, könyvvizsgáló gyűjt bizonyítékokat.
Az egyik ügyvezetőt belterjes kereskedelemmel vádolják, mert a Jerome Kerviel nevéhez köthető botrány előtt eladta részvényeinek majd 50 százalékát, másfelől azokat az információkat is vizsgálják, miszerint a bank szándékosan elhallgatott olyan adatokat, amelyek a jelzálogpiaci válsággal összefüggésben rontották piaci megítélését. A perben anyagi kártérítést, a menedzsmentre vonatkozó szabályok szigorítását és egyes vezető beosztású személyek konkrét felelősségre vonását követelik. Az amerikai jogászok szeretnék azt is tisztázni, hogy volt-e összefüggés a brókerbotrány kirobbanásának és a jelzálogpiaci válság hatásairól szóló adatoknak a nyilvánosságra hozatala között. Sokak szerint ugyanis a Société Générale összemoshatta a Kerviel tevékenységéből illetve a jelzálogpiaci válságból származó veszteségeket.
Tömegkeresetek Európában
Az Amerikában viszonylag elterjedt tömegkeresetekből Európában keveset látni. Az elmúlt években azonban az európai jogalkotásban is egyre többen szeretnék elérni ezek bevezetését. Szerintük a tömeges pereskedés lehetősége erősíti a fogyasztók helyzetét és a társadalmi felelősségvállalást; lehetővé teszi, hogy anyagi okokból egyébként perindításra képtelen személyek is náluknál jóval erősebb ellenfél ellen vállalják a küzdelmet, a gazdasági társaságoknak pedig a pereskedésre fordított idő és költségek hatékonyabb felhasználását kínálja előnyként. Az Európai Unió kártérítési keresetekről szóló Fehér Könyve már a tömegkeresetek szellemét is tükrözi.
