A kormány július 1-jével hatályon kívül helyezte a 10/1986. (IX. 1.) IM-BM együttes rendeletet a bűnügyi és az igazságügyi tájékoztatásról. Ez a szabályozási szint a szakértők szerint alkotmányellenes volt, azonban nincs még tervezet az új jogszabályt illetően.
Nemrég a HVG hetilap cikke is felhívta a figyelmet arra, hogy a 10/1986. [IX. 1.] IM-BM együttes rendelet hatályon kívül helyezésével jelentősen megnehezült az igazságügyi tudósítók munkája. Amint arról beszámoltunk a szabályozási szintet sok szakértő és szervezet nem tartotta megfelelőnek, s törvényi formát javasoltak.
Az tény, hogy a rendeletet hatályon kívül helyezték, ennek kapcsán pedig felmerül, hogy a jogalkotó milyen szabályozási irányt kövessen a bíróság és a média (ha úgy tetszik a nyilvánosság) relációjában.
Az alábbiakban a hatályon kívül helyezés hátterét tekintjük át, rávilágítva az bírósági ügyek sajtónyilvánosságának helyzetére, emellett ismertetjük a felmerült véleményeket és megoldási módokat.
Az adatvédelmi biztos
Az adatvédelmi biztos 1996 óta többször jelezte, hogy alkotmányosan nem tartja elfogadhatónak, hogy a bűnügyi és az igazságügyi tájékoztatással kapcsolatos jogokat alacsony szintű jogforrásokban szabályozzák. Ezért 1997-ben kezdeményezte a 10/1986. (IX. 1.) IM-BM együttes rendelet hatályon kívül helyezését, illetőleg a személyes adatok kezelésének törvényben történő szabályozását.
Eötvös Károly Közpolitikai Intézet – pro1
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT) véleménye szerint (amely még a jogszabály hatályon kívül helyezése előtt született): az igazságügyi tájékoztatásról nem csupán tartalmukban kétes, sőt a jogelvek szintjén is elfogadhatatlan szabályok szólnak, de a formai alkotmányosságot is látványosan sérti még a szabályozás szintje is. Semmi nem magyarázhatja meg, hogy törvény helyett miniszteri rendelet szabályozza az igazságügyi tájékoztatás tartalmi részét. Alkotmányos alapelvek és alapvető jogok (a véleménynyilvánítás szabadsága, a közérdekű adatok nyilvánossága, a sajtószabadság, az igazságszolgáltatás átláthatósága stb.) garanciáit és korlátozásait tartalmazzák e szabályok, ennek megfelelően mind az alkotmány, mind a jogalkotási törvény alapján kizárólagos törvényhozási tárgynak számítanak. De tartalmilag miként szabályozza a formai alkotmányosságot kétségkívül sértő hatályos jog a bírósági eljárások nyilvánosságát? Folyamatban lévő (vagy lezárt) ügyről a sajtó részére a bíróság elnöke vagy az általa megbízott személy adhat felvilágosítást. Akkor adhat, ha úgy gondolja helyesnek, hogy adjon.
Befejezett ügyről – az ügy intézéséért felelős dolgozó (közjegyző, végrehajtó) is adhat felvilágosítást -, a bíró azonban az általa tárgyalt ügyről nem adhat felvilágosítást. Helyette a sajtószóvivő, a bíróság elnöke vagy az elnök által megbízott másik bíró nyilatkozhat. E szabályok figyelmes olvasója számára világos, hogy a bíró sem saját (abszolút tilalom) sem más ügyéről (kijelölés hiányában) nem mondhat véleményt. Ez a tartalmi alkotmányossági vizsgálatot sem állná ki, hiszen bírák alapvető jogait (véleménynyilvánítás szabadsága, közérdekű adatok terjesztésének szabadsága) alkotmányos indok nélkül korlátozza. Ezzel nem azt állítjuk, hogy a bírák e jogai ne lehetnének valamilyen mértékben korlátozhatóak, és azt sem, hogy a helyes szabályozás alapján a bíró köteles lenne nyilvános ítéletéről az ítéletben foglalton túl nyilatkozni, csak azt állítjuk, hogy e joga nem vonható el abszolút mértékben. Ha a nyilatkozás jogát megkapnák, a bírák önálló mérlegelését nem sértve szakmai szervei, egyletei, akár ajánlás formájában, önszabályozással is élhetnének.
Az Intézet így kommentálta a hatályon kívül helyezést: „Szintén fontos lépés volt a bűnügyi és az igazságügyi tájékoztatásról szóló 10/1986. (IX. 1.) IM-BM együttes rendeletnek a hatályon kívül helyezése, ennek eredményeképpen a mind formai, mind tartalmi szempontból alkotmányellenes jogszabály 18 évvel a rendszerváltozás után végre eltűnik a jogrendszerünkből.”
Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának munkaközössége – kontra1
A munkaközösség az EKINT-tel szemben pozitívabban látja a sajtó és a bíróságok viszonyát. Véleményük szerint: a médiumok és az igazságszolgáltatás kapcsolata az elmúlt években sokat fejlődött. Létrejött a bíróságokon a sajtószóvivői rendszer, amely sikeresnek bizonyult, köszönhetően a bírósági szóvivők speciális képzésének. Elfogadottá vált a média folyamatos érdeklődése az igazságszolgáltatás iránt. A bírósági vezetők (ideértve a Legfelsőbb Bíróság elnökét is) médiában megjelenő nyilatkozatai rendkívül kiegyensúlyozottak és mértéktartóak. A bírósági szóvivők tájékoztatási tevékenységéről összefoglalóan megállapítható, hogy az tartalmas és színvonalas. Célszerű és egyes megyékben bevált gyakorlat, hogy a közvélemény érdeklődésére számot tartó ügyekben a tanács elnöke a határozat kihirdetését követően azonnal tájékoztatja a sajtószóvivőt a határozat rendelkező részének írásba foglalt átadásával, a döntés indokainak rövid összefoglalásával, melyeket nyilvánvalóan a határozat indokolásának írásba foglalt változatában is szerepeltetni fog. Jó megoldásnak tűnik az is, ha a sajtószóvivő olyan közleményt állít össze, amely azonos formában a sajtó bármely képviselője számára azonnal továbbítható.
Problémaként az elmúlt évek gyakorlatában csak az a jogszabályi rendelkezés merült fel, hogy a bíró az általa intézett ügyről a sajtó, a rádió és a televízió részére nem adhat tájékoztatást. Ez azonban a bíró részére önként vállalt olyan korlátozás, amely a jogállam egyik talpkövét, a jogbiztonságot szolgálja. A bíráknak saját vagy más ügyéről nyilvánosan alkotott értékítélete ugyanis számottevően befolyásolhatná a társadalomnak, a közvéleménynek az egész igazságszolgáltatásról alkotott képét, a jogkövető magatartás alakulását.
Következtetések
Bármilyen tartalmi megoldást választ is a jogalkotó, azt elmondhatjuk, hogy amennyiben lesz új jogszabály, az mindenképpen törvény lesz. Az azonban már kétséges, hogy a parlament – sok oknyomozó újságíró elvárásaihoz igazodva – egységes törvényben rendezi a sajtószabadság – benne az igazságügyi tájékoztatás – garanciáit.
1 Megjelent az Országos Igazságszolgáltatási Tanács felkérésére írt tanulmányban: http://www.birosag.hu/engine.aspx?…
