A novemberi amerikai elnökválasztás előtt négy hónappal a szavazatszámlálási technika megbízhatóságával kapcsolatos kérdések helyett a választások megszervezésével járó problémák kerülnek előtérbe.
Az amerikai elnökválasztás megrendezése idén minden korábbinál több anyagi és emberi erőforrást emészthet fel. Az alapjában véve sem túl könnyen átlátható elektoriális választási rendszerben rejlő bizonytalanságot csak részben okozzák a különféle szavazatszámláló rendszerek, amelyek átalakítása, megbízhatóbbá tétele az elmúlt évtizedben folyamatosan napirenden van. A választások közeledtével egyre több probléma merül fel a választási infrastruktúra kiépítésével és a szervezéssel kapcsolatban is.
Visszaszorul az érintőképernyő
Idén legalább 11 állam alkalmaz a korábbiakhoz képest eltérő szavazatszámláló rendszereket, elsősorban érintőképernyős megoldásokat és különféle szkennereket, amik a hagyományos szavazócédulákon leadott szavazatokat összegzik.
Az elektronikus technikák terjedésével idén már az amerikai választók nagy része az új digitális technológiák valamelyikét használja. Idén a választók kb. egyharmada adhatja le érintőképernyőn voksát, 2006-ban még 38 százalékuk szavazott ezzel a módszerrel. Egyre inkább teret nyer viszont a papíralapú szavazatok szkennerekkel történő összeszámlálása, idén a szavazásra jogosultak 55 százaléka élhet ezzel a módszerrel választói akarata érvényre juttatása során.
A fenti statisztikai adatok alapján a korábban a jövő megoldásának tekintett érintőképernyős szavazás nem vált be. Az érintőképernyős rendszerek túlságosan digitalizáltak, sokan nem bíznak meg bennük. A papíralapú voksok szkennerekkel történő digitális összegzését a hatóságok és az állampolgárok is megbízhatóbbnak tartják, mert a szavazócédulák megőrzése biztosítja azt, hogy a szavazatok ne vesszenek el és az adatokat akár hetekkel később is újra fel lehessen dolgozni, akár manuálisan is.
Szervezés és infrastruktúra
Az amerikai sajtóból úgy tűnik, hogy a szavazatszámláló rendszerek technikájával szembeni fokozott bizalmatlanság kezd alábbhagyni és most a fő kérdés az, hogy sikerül-e megfelelő szervezéssel, emberi és anyagi erőforrásokkal megszervezni a választókerületi voksolásokat. Biztosítani kell, hogy az új választási módszerekkel találkozó emberek akaratuknak megfelelően, szabályszerűen szavazzanak, ami már csak azért is nehéz feladat, mert Barack Obama indulása elemzők szerint olyan néprétegeket is az urnák elé vonz, akik korábban soha nem gyakorolták állampolgári jogaikat.
Másfelől a megfelelő infrastruktúra biztosítása is komoly feladat: korábbi években többször előfordult, hogy túl kevés volt a rendelkezésre álló szavazócédula, illetve éppen ellenkezőleg, olyan sok maradt a hatóságoknál, hogy megsemmisítésük is gondot okozott. A voksolás gördülékeny lebonyolítása is kihívást jelent, az amerikai hatóságok és civil szervezetek szeretnék elkerülni, hogy valakit a szavazóhelyiségek előtt kígyózó sorok tántorítsanak el szavazatának leadásától. Egyes érintőképernyős technikákat alkalmazó államokban továbbá idén először szavazócédulákat is kéznél tartanak arra az esetre, ha a digitális technika csődöt mondana.
A legkomolyabb szervezési problémákra azokban az ún. swinger state államokban lehet számítani, ahol a két fő jelölt között a legszorosabb verseny várható. Ezek az államok a végső győzelem szempontjából kulcsfontosságúak, itt mindenkinek fokozottan figyelnie kell arra, hogy az eredmény biztonsággal megállapítható, jogilag megkérdőjelezhetetlen legyen. A sajtóban megszólaltatott Common Cause civil jogvédő szervezet képviselője szerint aggodalomra adhat okot, hogy több ilyen swinger államban (pl. Florida, Michigan, Missouri, Ohio, Pennsylvania) nincs egységesen szabályozva a választási infrastruktúra elosztása, nincsen meghatározva, hogy az adott szavazókörökben előre láthatóan mennyi szavazólap, érintőképernyő biztosítja a választások megfelelő lebonyolítását.
Az emberi tényező
A nagyszámú résztvevő és a különböző új szavazatszámláló rendszerek miatt a választási bizottságok tagjaira különösen nagy teher hárul. Számítások szerint idén kb. kétmillió ún. poll worker fog közreműködni a választások lebonyolításában, ez mintegy kétszerese a négy évvel ezelőtti elnökválasztásban dolgozók számának. Ezeket a tisztviselőket megfelelően ki kell képezni és munkájukat is ellenérték fejében végzik, de sok helyütt nincs elég jelentkező, máshol pénzhiánnyal küzdenek. Gondot okoz a felelősebb beosztásban dolgozó bizottsági elnökök tapasztalatlansága is: az Egyesült Államok ötven legnagyobb választókörzetében több mint felük első alkalommal látta el feladatát 2004-ben, ez a szám idén előre láthatóan még magasabb lesz.
