Az ombudsman vizsgálata megállapította: a rendőrség a 2008. július 5-i rendezvényeken a résztvevők védelme során teljes körűen eleget tett alapjogvédelmi kötelezettségének.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint a békés gyülekezéshez való joggal összefüggő visszásságot okoz az, hogy a gyülekezési törvény nem ad egyértelmű választ, élvezhet-e előnyt egy gyülekezés egy később, ugyanarra a helyszínre és időpontra bejelentett másikkal szemben. Jelentésében a biztos ismételten hangsúlyozza, hogy a rendőrök és a felvonulók tömeges megdobálása nem tartozhat a véleményszabadság védett körébe.
Dr. Szabó Máté ombudsman rámutat, hogy az államnak a békés gyülekezéshez való jog érvényesülését garantálnia kell a rendezvényt ellenérzéssel szemlélőkkel, ellentüntetőkkel, rendzavarókkal szemben. A rendőrségnek minden rendelkezésre álló eszközzel biztosítania kell a gyűlések lebonyolítását, meg kell akadályoznia, hogy azokat megzavarják. A 2008. július 5-én megtartott, térben és időben egymáshoz közel eső, bejelentett rendezvények biztosítása során a rendőrség e követelménynek eleget tett, az egyes demonstrációkat kordonnal és rendőri erőkkel megfelelően elkülönítette.
Az ombudsman szerint biztonsági szempontból legfeljebb az jelenthetett volna megoldást, ha a rendőri erők a keresztutcákat az első párhuzamos utcák – dobástávolságon kívül eső – torkolatáig teljesen lezárják. Az egyeztető tárgyalás során azonban a felvonulás szervezői úgy nyilatkoztak, hogy ez a lehetőség magát a felvonulás célját veszélyeztette volna.
Az állampolgári jogok biztosa szerint jelentős alapjogi dilemmát vetnek fel az azonos helyszínre, útvonalra és azonos időpontra bejelentett demonstrációk és ellendemonstrációk, az ún. versengő gyülekezések. A gyülekezési törvény nem ad egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy élvezhet-e, mikor élvezhet előnyt egy gyülekezés egy később, ugyanarra a helyszínre és időpontra bejelentett másikkal szemben. Az ombudsman jelentése megállapítja, hogy a rendőrség a kérdést garanciális törvényi keretszabályok hiánya miatt nem képes – alapjogvédelmi szempontból megfelelő, és jogállami szempontból aggálymentes módon – rendezni. A hatályos jogi helyzet, a jogalkalmazási problémák így a gyülekezési joggal összefüggő visszásságot okoznak.
A visszásság orvoslása érdekében Dr. Szabó Máté javasolta az Országgyűlésnek, hogy a jelentésében megfogalmazott szempontrendszert figyelembe véve – a gyülekezési törvény kiegészítésével – alkossa meg a versengő gyülekezésekre vonatkozó garanciális szabályokat. A biztos emellett célszerűnek tartaná, ha a törvényalkotó meghatározná azt is, hogy melyik az a legkorábbi időpont, amikor be lehet jelenteni egy rendezvényt.
A jelentés kiemeli: joga van ellenvéleménye kifejezésére annak, aki nem ért egyet valamely rendezvény céljaival. A véleményszabadság terjedelmével, eszközeivel kapcsolatban azonban az ombudsman leszögezi, hogy a vélemény áll védelem alatt – nem pedig az azt kifejező tojásdobás. A véleménynyilvánítás határa csak addig tart, ameddig mások alapvető jogait, jelen esetben a békés gyülekezéshez való jogát, életét, testi épségét vagy emberi méltóságát nem sérti. Az egyes be nem jelentett rendezvények résztvevői azonban azzal, hogy a nekik nem tetsző véleményt megfogalmazó felvonulást különféle tárgyakkal megdobálták, megsértették a felvonulók gyülekezési jogát. Magatartásuk nem a véleménynyilvánítási szabadság által védett körbe tartozik, hanem büntetőjogi megítélés tárgya.
Az ombudsman ennek kapcsán arra is felhívta a figyelmet, hogy egyértelműen más minőséget jelentettek a preparált (ételfestékkel, irritáló anyaggal, trágyával stb. töltött) tojások, a kövek, és a Molotov-koktélok. Ezek véleménynyilvánítási formaként ugyanis jogállamban semmilyen körülmények között, senkivel szemben nem részesülhetnek alkotmányos védelemben.
Az állampolgári jogok biztosa hangsúlyozta: megfelelő jogállami választ igényel a Magyar Köztársaság államszervezetétől a rendzavarók kirívóan erőszakos magatartása, fellépésük, „véleménynyilvánításuk” – korábbiakhoz képest – mind mennyiségileg, mind minőségileg új szintje. Az ombudsman jelentését tájékoztatásul megküldte a Legfelsőbb Bíróság elnökének és a legfőbb ügyésznek, kérve, hogy – az egységes és félreérthetetlen bírósági gyakorlat megteremtése érdekében – fontolják meg jogegységi eljárás indítványozását.
