A gazdasági élet legkülönfélébb területein működő amerikai vállalatok elégedetlenek a szellemi tulajdonjogok érvényesítésével és azt próbálják elérni, hogy a jövőben egy közvetlenül a Fehér Házhoz tartozó biztos legyen felelős a terület szövetségi szintű felügyeletéért az Egyesült Államokban.
A szellemi tulajdonjogok érvényesítésének egyik élharcosaként ismert Amerikai Mozgókép Szövetség – Motion Picture Association of America, MPAA – valamint a gyógyszeripar, a számítógépes iparágak és a hanglemezgyártók képviselői közösen próbálják elérni egy új kormányzati hivatal felállítását. Az elképzelések szerint a szellemi tulajdonjogok érvényre juttatása érdekében kinevezett különmegbízott (Intellectual Property Enforcement Representative) elsődleges feladata a minisztériumok és a jogvédő testületek munkájának hatékony összefogása lenne a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos visszaélések számának csökkentése érdekében.
A BusinessWeek magazin szerint az amerikai piaci szereplők nem elégedettek a szellemi tulajdonjogokat érintő jogsértések visszaszorítására tett erőfeszítésekkel Továbbra is rengeteg hamis vagy hamisított gyógyszer és egyéb árucikk kerül kereskedelmi forgalomba és a különféle elektronikus tartalmak illegális letöltése ellen sem sikerült megtalálni az ellenszert. Statisztikák szerint csak a hamis vagy hamisított termékek évi 250 milliárd dollárjába kerülnek az amerikai gazdaságnak és mintegy 750 ezer munkahely létrehozását akadályozzák. A probléma világméretű: a hamisított gyógyszerek globális forgalma 2010-re a három évvel ezelőtti állapothoz képest megduplázódik, elérheti a 75 milliárd dollárt.
A új pozíció végső soron egy már létező és relatíve sikeres kormányzati egységet váltana fel. Már négy éve működik a szellemi tulajdonjogok érvényesítését koordináló kormánymegbízott hivatala – Coordinator for International Intellectual Property Enforcement. Ez az intézmény is képes eredményeket felmutatni, tevékenységének köszönhetően az amerikai hatóságok tavaly már 200 millió dollár értékű hamis árut foglaltak le és 287 személy esetében állapította meg a bíróság, hogy valamilyen szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos bűncselekményt követtek el. Mindkét szám kb. 25 százalékos növekedés 2006-hoz képest.
A kezdeményezés mögött felsorakozott cégek szerint ugyanakkor a jelenlegi rendszer mögött nem megfelelő a szervezeti és az anyagi háttér. A legnagyobb probléma, hogy a hivatal a kereskedelmi minisztériumnak van alárendelve és nem a Fehér Háznak, ezért nem lehet elég beleszólása más csúcshivatalok működésébe. Hiányzik továbbá a különböző szövetségi intézmények között az összhang és nem elég hatékony a szankciórendszer. Nagyobb ereje lenne a szervezetnek, ha a terveknek megfelelően közvetlenül az elnöknek lenne alárendelve és akár 30 millió dollár is rendelkezésére állna az éves költségvetésben. Az átalakulás nem mellékesen komoly politikai visszhangot is keltene: a szellemi tulajdonjogok megsértésére irányítaná a figyelmet és maga a hivatal is nagyobb tekintélyre tenne szert.
A lobbisták annyit már elértek, hogy a kongresszus igazságügyi bizottsága foglalkozik az új intézmény felállításának lehetőségeivel, az ezzel kapcsolatos törvénytervezet szövege várhatóan egy hónapon belül elkészül.
Az intézmény felállítása mellett szól, hogy a politika a szigorítás mögött számos hasonló törvény áll jelenleg elfogadás alatt, illetve született meg az elmúlt hónapokban. A PRO-IP Prioritizing Resources and Organization for Intellectual Property néven közismert, idén májusban elfogadott törvény például megemeli a jogsértésekért kiszabható bírságok összegét és kibővíti a területen dolgozó szövetségi kormányzati alkalmazottak ellenőrzési, stb. jogköreit. További jogszabálytervezetek pedig a vámhatóságok jogköreinek szélesítésével szeretnék megakadályozni, hogy a nem jogtiszta áruk belföldi forgalomba kerüljenek.
A szellemi tulajdonjogok érvényesítésének szigorítása ellen főleg fogyasztói szervezetek és polgári jogvédők tiltakoznak. Szerintük ugyanis a szigorítással sérülhet a fogyasztók, felhasználók információk eléréséhez való joga és a korábbiaknál sokkal inkább sérülhet az ártatlanság vélelme.
