A parlament 2008. június 9-én, hétfőn fogadta el az új reklámtörvényt, amely többek között új szabályokat vezet be a dohánytermékek reklámozása és a direkt marketing körében.
Az uniós jognak való megfelelés
A gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény módosítása elsődlegesen a közösségi jognak való megfelelés céljából, a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló 2005/29/EK irányelv átültetése, valamint ezen irányelvnek a megtévesztő és összehasonlító reklámra vonatkozó szabályozást módosító rendelkezései miatt vált szükségessé.
Hatály
Az új törvény A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól címet viseli. A szabályok csak a gazdasági reklámtevékenységre, szponzorálásra, valamint az ezekre alkalmazott magatartási kódexekre vonatkoznak, tehát a politikai és társadalmi célú reklámok nem tartoznak a körbe. Ugyanakkor a gazdasági reklám körében is megengedi, hogy törvény – vagy annak felhatalmazása alapján rendelet – egyes áruk reklámjára, illetve egyes kommunikációs eszközökben való közzétételre speciális szabályokat állapítson meg.
Az új reklámtörvény legtöbb szabálya szeptember 1-től hatályos, de a régi reklámtörvény is hatályban marad 2008. március 1-ig. A dohány reklámozására és a szabadtéri reklámhordozókra vonatkozó szabályokat ugyanis csak ekkortól kell alkalmazni. A szabadtéri reklámhordozókra jól olvashatóan fel kell tüntetni a reklámozó főbb adatait. Jövő év március 1-től törölniük kell a direkt marketing névjegyzékekből azok adatait, akik nem adtak felhatalmazást arra, hogy nekik reklám küldeményeket juttassanak el.
Ezentúl
A megtévesztő reklám (minden olyan reklám, amely bármilyen módon – beleértve a megjelenítését is – megtéveszti vagy megtévesztheti azokat a személyeket, akik felé irányul, vagy akiknek a tudomására juthat, és megtévesztő jellege miatt befolyásolhatja e személyek gazdasági magatartását, vagy ebből eredően a reklámozóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató más vállalkozás jogait sérti vagy sértheti) a vállalkozások közti kapcsolatra szűkül, magánszemély – miután kívül esik a gazdasági tevékenység körén – nem lehet „megtévesztett”. Módosul a reklám célzottjának a megnevezése is: az eddigi fogyasztó helyett a „reklám címzettje” (aki felé a reklám irányul, illetve akihez a reklám eljut) került be a fogalmak körébe.
Reklám csak akkor tehető közzé, ha a reklámozó megrendeléskor a reklámszolgáltatónak – vagy ennek hiányában a közzétevőnek – megadja a cégnevét, székhelyét és adószámát. Ha egy reklámozni kívánt áruhoz előzetes minőségvizsgálat szükséges, akkor a reklám közzétevőjének nyilatkoznia kell arról, hogy ez megtörtént. Nyilatkozat hiányában a reklám nem tehető közzé.
Direkt marketing
Korlátok közé kerül a direkt marketing. Magánszemélyeket reklámmal megkeresni – történjen az bármilyen eszközzel – csak akkor lehet, ha az illetők ehhez előzetesen kifejezetten hozzájárultak. Róluk a reklámozó, a reklámszolgáltató, valamint a reklám közzétevője nyilvántartást köteles vezetni, amely a személyi adatokat tartalmazza. Az érintett a hozzájárulását bármikor, ingyen visszavonhatja. A direkt reklámban közölni kell a címet, ahol ez megtehető.
Tilos reklám
Hosszú sor tartalmazza, mit nem szabad reklámozni. Például tilos a környezet-, illetve természetkárosító magatartásra ösztönzés, a szexuális szolgáltatás reklámja, vagy a megtévesztő reklám. Ez utóbbi az áru jellemző tulajdonságaira, árára és a reklámozó megítélésére (például az elnyert díjaira) vonatkozik. Tilos a fegyver, lőszer, robbanóanyag, az emberi szerv, szövet felhasználásának, és a terhesség megszakításának a reklámozása is. Alkohol tartalmú ital reklámja nem szólhat gyermekekhez és fiatalkorúakhoz, nem kapcsolható össze fizikai és társadalmi sikerrel. Az ilyen reklám nem tehető közzé sajtótermék első borítójának külső oldalán, továbbá színházban, vagy moziban 20 óra előtt.
Dohány-reklám – tilalom és kivételek
A magyar szabályok kategorikusan tiltják a dohány reklámozását. Ez továbbra is benne marad a reklámtörvényben, de szűk körben kivételeket fogalmaz meg. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) keretegyezménye – amelyet Magyarország törvényként kihirdetett – szintén tiltja a dohány reklámozását, továbbá a promóciót és a szponzorálást is. Viszont megengedi, hogy azok az országok, amelyeknek az alkotmánya megengedi, a teljes tiltást oldják. Az Alkotmánybíróság még 2000-ben hozott határozatot arról, hogy a magyar alkotmányból nem vezethető le a dohányáruk reklámjának a teljes tilalma. Így a törvény megengedi a dohánytermékek forgalmazóinak szóló szakmai célú reklámot, továbbá az Európai Gazdasági Térségben előállított sajtótermékben szereplő reklámot, amennyiben a terméket a térségen kívül terjesztik. Üzletekben csak a dohányáru megnevezését, árát lehet kihelyezni az elkülönített forgalmazási helyen. Ennek a mérete nem lehet nagyobb A/5 méretnél, azaz 148×210 milliméternél. Ezt azonban márkanevenként kell alkalmazni. Ez a szabály nem volt bent az eredeti törvényjavaslatban. A reklám teljes mérete azonban nem lehet nagyobb az elkülönített hely felületének 20 százalékánál, de legfeljebb 594-szer 841 milliméter méretű lehet. Mindkét méretű reklámnak tartalmaznia kell „A dohányzás súlyosan károsítja az Ön és a környezetében lévők egészségét” szöveget, továbbá a füst egységnyi mennyiségében lévő kátrány-, nikotin- és szén-monoxid tartalmat. A figyelmeztetés szövegének le kell fednie a reklám felületének legalább 30 százalékát, és a háttérből ki kell emelkednie.
Átláthatóság
A dohányipari vállalkozásnak minden év március 31-ig legalább két országos napilapban közzé kell tenniük a promócióra és szponzorálásra fordított – előző évi – összeget. A szabályok megszegéséért a reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevője együttesen, míg az okozott kár megtérítésért hárman egyetemlegesen felelősek, vagyis a jogosult bármelyiküktől behajthatja a kártérítés teljes összegét.
Hatóságok
A törvényjavaslat rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó eljárási szabályok − módosításokkal – továbbra is a fogyasztóvédelmi hatóság, a megtévesztő reklámozás tekintetében a Gazdasági Versenyhivatal, az összehasonlító reklámozás kapcsán pedig a bíróság hatáskörébe utalják az eljárást. A két hatóság eljárásait a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, illetve a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVIII. törvény szabályozzák, a törvénytervezetben foglalt, részben a terület sajátosságaiból, részben pedig a vonatkozó közösségi jogi követelményekből eredő eltérésekkel.
