Egy közelmúltban nyilvánosságra hozott ENSZ-tanulmány szerint a balkáni régióban elkövetett bűncselekmények számaránya jelentősen alatta marad a nyugat-európai átlagnak.
A kilenc országra kiterjedő nemzetközi felmérés szerint az elmúlt évtizedben tetőző bűnözési hullám lecsillapodott és a statisztikai adatok alapján a Balkán ma Európa egyik legbiztonságosabb régiója. Londonban például tízszer nagyobb valószínűséggel lopnak el egy autót , és az egy főre jutó bűncselekmények aránya is jóval kedvezőbb a balkáni országokban, mint Nyugat-Európában, ahol a lopások aránya kétszerese, az erőszakos bűncselekmények aránya háromszorosa, a rablások aránya pedig tizenötszöröse a hagyományosan rossz közbiztonságúnak tartott délnyugat-európai országok átlagának. Mindennek ellenére a szervezett bűnözés, valamint a gazdasági és politikai életben tapasztalható korrupció ma is sok problémát okoz a térségben.
Az ENSZ Kábítószer Ellenőrző és Bűnmegelőző Irodája által készített felmérés eredményeiről Antonio Maria Costa, az iroda vezetője egy brüsszeli sajtótájékoztatón számolt be. Az albán, bosnyák, horvát, makedón, moldáv, bolgár, román, montenegrói és szerb adatokat összegző tanulmány szerint az erőszakos és vagyonellenes bűncselekmények száma évtizedek óta nem látott mélyponton van. Különösen a kilencvenes évekhez képest feltűnő a változás, amikor a balkáni háborúk és a gazdasági átalakulás miatt a vizsgált országok társadalmát mélyen áthatotta a bűnözés, állapítja meg a jelentés, majd hozzáteszi, hogy a csökkenés előre láthatóan folytatódni fog. Ennek oka elsősorban a társadalmi helyzet változása, visszaszorulóban van a szegénység és a munkanélküliség.
Nyilvánvalóan hosszú időnek kell azonban még eltelnie addig, mire a balkáni országok le tudják vetkőzni a rossz közbiztonságukról kialakult előítéleteket. A szervezett bűnözés és különösen a kábítószer-, fegyver és emberkereskedelem azonban továbbra is komoly probléma. Az európai piacokon terített közel-keleti heroin nyolcvan százaléka még mindig a balkáni országokon keresztül érkezik, ez körülbelül évi száz tonna kábítószert jelent. Ennek a mennyiségnek az értéke számos térségbeli ország nemzeti össztermékét meghaladja. A Human Rights Watch nevű nemzetközi civil szervezet felhívta a figyelmet, hogy például Koszovóban a szervezett bűnözés és a kisebbségeket ért atrocitások elleni hatósági fellépések nem elég hatékonyak, hiányzik a nyomozati szervek közötti megfelelő együttműködés és gyakorlatilag nincs működő tanúvédelmi program. Az európai embercsempészet pedig továbbra is koszovói bandák kezében összpontosul.
A régióban a legrosszabb kriminológiai mutatókkal azonban továbbra is Albánia rendelkezik, szakértők szerint a legnagyobb gond az országban a korrupció, a hatóságok nagyon könnyen szemet hunynak a bűncselekmények felett.
Az ENSZ felszólította az érintett országok kormányait, hogy segítsék a kedvező folyamatokat és számolják fel az üzleti és politikai életet átható korrupciót, segítsék elő egy nyílt és átlátható társadalmi modell megvalósulását elősegítő jogrendszer kiépítését. Az ENSZ arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Uniónak a térségbeli folyamatok befolyásolásában rendkívül fontos szerepe van.
