Az Országgyűlés hétfőn elutasította a köztársasági elnök jelöltjét a Legfelsőbb Bíróság elnökének posztjára, Baka András nem kapta meg a szükséges kétharmados többséget; ugyancsak elutasították a képviselők az adatvédelmi biztosnak jelölt Péterfalvi Attila megválasztását, viszont Fülöp Sándort a jövő nemzedékek ombudsmanjának választotta az Országgyűlés.
A képviselők 170 igen szavazattal, 191 ellenében utasították el Baka Andrást, akit Sólyom László köztársasági elnök április 30-án jelölt főbírónak. A Legfelsőbb Bíróság jelenlegi elnökének, Lomnici Zoltánnak hatéves megbízatása június 24-én jár le. Az új főbírót az államfő jelöli és az Országgyűlés kétharmados többséggel választja meg.
Az MSZP, az SZDSZ és az MDF a hétfői szavazás előtt jelezte, hogy nem támogatja Baka András megválasztását, a Fidesz és a KDNP támogatásáról biztosította a főbírójelöltet. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács május 6-án arról adott tájékoztatást, hogy nem támogatja Baka Andrást, az öt táblaelnök később viszont egységesen kiállt a főbírójelölt személye mellett.
Az Országgyűlés a jövő nemzedékek ombudsmanjának választotta Fülöp Sándort, de leszavazta Péterfalvi Attila adatvédelmi biztosjelöltet.
Fülöp Sándort 302 igen, 59 nem szavazattal választották meg, Péterfalvi Attila viszont nem kapta meg a kétharmados támogatást, jelölését 239 igen és 122 nem szavazat mellett utasították el a képviselők.
A Ház ezúttal negyedszer szavazott az adatvédelmi biztosról és a jövő nemzedékek ombudsmanjáról.
Tavaly decemberben Nagy Boldizsárt és Péterfalvi Attilát, idén február 25-én Fülöp Sándort és Zombor Ferencet, áprilisban Bogdányiné Mészáros Ágnest és Tóth Gábor Attilát szavazták le a képviselők. Sólyom László köztársasági elnök egyik alkalommal sem egyeztetett a jelöltekről a pártokkal.
Fülöp Sándor a jövő nemzedékek új ombudsmanja
Fülöp Sándor 1957. október 17-én született Montrealban. 1977-1982 között végezte az ELTE állam és jogtudományi karát, majd 1987-ben pszichológus diplomát szerzett a bölcsészettudományi karon.
1984-től a Fővárosi Főügyészségen, majd 1991-től a Legfőbb Ügyészségen volt ügyész. 1993-94-ben a Ruttner and Partners Ügyvédi Irodában ügyvédként főként gazdasági ügyekkel foglalkozott.
1992 óta tevékeny résztvevője a környezetvédelmi jogalkotásnak. 1994 től a Környezeti Management és Jog Egyesületnél ügyvéd, a környezetvédelmi jogi adatbank és tanácsadó szolgálat vezetője.
1996 óta megbízott egyetemi adjunktus az ELTE állam és jogtudományi karán, környezetvédelmi joggal foglalkozik. 1997-től több hazai egyetemen és külföldi konferencián meghívott előadó.
1998-2003 között az Országos Környezetvédelmi Tanács tagja, majd elnökhelyettese, 1999-2001-ben a Közép-Kelet Európai Közérdekű Környezetvédő Jogászok Egyesületének elnöke volt.
2002-től az Aarhusi Egyezmény Jogérvényesítési Bizottságának tagja, részt vett a törvény megszövegezésében is. 2002-2006. között több nemzetközi projektben vett rész. 2003-tól a Környezettudományi Központ Alapítvány kuratóriumának elnöke.
Környezetvédelmi témakörben számos publikációja és könyve jelent meg.
Nős, két gyermeke van.
